;

Szlovákia;belpolitikai válság;előrehozott választás;

- Folytatódik a szlovák politikai szappanopera

Előrehozott választást rendeznek Szlovákiában. Az időpont még bizonytalan, de a voksolás mindenesetre mérföldkő lesz a szlovákiai magyar politika számára.

Utolsó felvonáshoz érkezett az Igor Matovic hatalomrajutása (2020. március) óta állandósult politikai válság Szlovákiában, Eduárd Heger ügyvivő miniszterelnök kedden bejelentette, nem tudja összeszedni egy új kormány megalakításhoz szükséges 76 fős egyszerű többséget. Ez lett volna az utolsó esély arra, hogy a december közepén bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Heger előrehozott választás nélkül új kormányzati többséget állítson maga mögé.

A káoszos szlovák politikai viszonyok közepette kezdettől kilátástalannak tűnt Heger vállalkozása, de miután a Szabadság és Szolidaritás (SaS) liberális párt kedden bejelentette, hogy nem támogatja az új kormánytöbbséget, hanem előrehozott választásokat akar, az ellenzéknek kedvező előrehozott voksolás maradt az egyetlen kiút a 2021 februárja óta állandósult politikai válságból.

Eduárd Heger a szlovák politikai porond bohócának bizonyuló Igor Matovicot váltotta a négypárti koalíció élén 2021 tavaszán, amikor a jogállamiság határait egy éven át feszegető populista politikus abba bukott végül bele, hogy a koalíciót és a parlamentet megkerülve, Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter valamint az Orbán-kormány segítségével orosz Szputnyik koronavírus elleni vakcinákat vásárolt. Matovicot a SaS buktatta ki a kormányfői bársonyszékből, de támogatta a miniszterelnökcserét a négypárti koalíció másik demokratikus pártja, a korábbi államfő Andrej Kiska alapította Za ludi (Az Emberekért) is. Eduárd Heger kormányfői kinevezése nyilván nem tudta megoldani az alapproblémát, hiszen Matovic maradt a legnagyobb parlamenti párt, az új kormányfőt is adó OLaNO elnöke, egyben miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lett, befolyása és hatalma csak formálisan csökkent. A SaS a koalíció egyben tartása fejében Matovic távozását követelte a kormányból, majd tavaly augusztusban maga távozott, miután Matovic erre nem volt hajlandó. A kisebbségben maradt Heger-kormány december közepéig bírta, az akkori bizalmatlansági indítványt is Matovicnak köszönheti, aki a szlovák sajtó túlnyomó többsége és a politikai szereplők által is csak „fasisztáknak” nevezett szélsőjobb politikusok támogatásával törte meg vitatott törvényjavaslata kapcsán az elnöki vétót és vitte át azt a parlamenten.

Heger mostani, új kormánytöbbséget összehozó törekvését azonban már nem csak a SaS nem támogatta, hanem a koalíció kisebbik populista pártja, a Sme rodina sem, sőt az OLaNO-n belüli, Matovic-Heger közötti feszültségeknek köszönhetően, saját pártja több, Matovic mellett álló képviselője sem. Az előrehozott választást a Peter Pellegrini vezette szociáldemokrata Hlas és Robert Fico pártja, a Smer tavaly óta sürgeti, megvalósításához azonban népszavazásra és alkotmánymódosításra van szükség. A referendum kiírásához meg is szerezték a szükséges aláírást. A népszavazást szombaton megtartják, de szlovák sajtóértékelések szerint nem valószínű, hogy érvényes lesz. Bár a válságból jelenleg nincs más kiút, mint az előrehozott voksolás, a demokratikus érzelmű szavazók vélhetően távol maradnak, mert nem kívánják részvételükkel legalizálni a kezdeményezők között lévő Fico Smerjét, illetve a két fasiszta alakulatot, a Marián Kotleba nevével fémjelzett Mi Szlovákiánk Néppártot (LSNS) és az abból kivált Republikát. A független Szlovákia történetében eddig nyolc népszavazást rendeztek, ebből csupán a 2003-as, az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló lett érvényes. Az 50 százalék plusz 1-es részvétel ezúttal is teljességgel illúzió egy olyan országban, ahol még a választási részvétel is rendre elmarad az európai átlagtól.

Egyetlen lehetőségként az alkotmánymódosítás marad, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését és az előrehozott voksolás megrendezését. Zuzana Caputová államfő fel is szólította a parlamenti pártokat, hogy január végéig fogadják el az alkotmánymódosítást, ellenkező esetben további lépéseket tesz. Az ehhez szükséges kétharmad (90 fő) biztosítása sem tűnik valószínűnek, főképp azért, mert Matovic OLaNO-jának, amely a parlament legnagyobb pártja, de jelenlegi támogatottsága már 10 százalék alá csökkent, nem érdeke az új választás kiírása. Hogy mi lesz a Szlovákiát megbénító patthelyzet feloldása, az nagyrészt a pozsonyi politikai erők józan belátásán és Caputova elnökön múlik.

Magyar vízválasztó

Egy előrehozott választás fordulópontot hozhat a szlovákiai magyar politikában is. A 2020-as kétszeres választási kudarc után, miután a 2010 óta parlamenten kívüli MKP-nak ismét nem sikerült átlépnie az 5 százalékos küszöböt, és az addig kormányzó Híd is kiesett a parlamentből, hosszas vajúdás után létrejött egy egységes magyar párt. A Szövetséget azonban mondhatni, már csak a szentlélek tartja össze, a régi sérelmek, ideológiai feszültségek a széthullás szélére sodorták a pártot, amelyet a megalakulása óta eltelt másfél évben egyetlen egyszer, tavaly novemberben, a sikeres önkormányzati választások után mértek a parlamenti küszöb fölött. Ez azonban pünkösdi királyságnak bizonyult, decemberben már újra csak 2,7 százakon állt. Az önkormányzati választásokon való jó szereplés is csalóka, ugyanis bár sok polgármesteri és helyi képviselői helyet szerzett a magyar formáció, egyetlen megyei elnöki posztot sem sikerült elhódítania. A parlamenti választás más rendszerben zajlik, az ország egyetlen választási körzetnek számít, ahol a regionális előnyök súlya csökken. Annyi különösebb kockázat nélkül előrevetíthető, hogy egy választási kudarc esetén széthull a Szövetség, ami végképp pontot tehet a Szlovákiában amúgy is 2009 óta akadozó etnikai alapú magyar politizálásnak.

A republikánusok vérszagot éreznek.