A újraindulást fontolgató Joe Biden amerikai elnök számára eleinte kínos meglepetésként szolgálhatott, hogy alelnöksége idejéből származó titkosított anyagokat találtak birtokában. Márcsak azért is zavarba ejtő volt ez, mert Biden szeptemberben felelőtlenséggel vádolta meg elődjét, Donald Trumpot egy látszólag hasonló esetben. A kellemetlenség mostanra viszont politikai krízissé terebélyesedett, miután csontvázak helyett további bizalmas iratok hullottak ki a képletes szekrényből.
A CBS News még múlt hétfőn számolt be arról, hogy Biden ügyvédei minősített jelölésű dokumentumokat találtak még tavaly novemberben, egykori washingtoni irodája kiürítésekor. Rá két napra arról szóltak a hírek, hogy újabb titkosított anyagokra bukkantak az elnöknél - mint utóbb kiderült, a delaware-i otthonának garázsában találták ezeket decemberben. A Fehér Ház még aznap elismerte, hogy a kocsibeállóban és a szomszédos helyiségben, Biden személyes könyvtárában is előkerültek bizalmas iratok. Szombaton aztán az elnök ügyvédje, Richard Sauber tisztázta, hogy a könyvtárban szerdán talált egyoldalnyi titkos dokumentum mellett csütörtökön további öt oldalnyit találtak.
Összesen nagyjából 20 bizalmas iratról van szó, amelynek mennyisége eltörpül a Trumpnál talált több mint 300 darabhoz képest.
Ugyancsak jelentős eltérés, hogy a jelenlegi elnök stábja önként adta át a kérdéses anyagokat a Nemzeti Levéltárnak (NARA), míg a volt elnök többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó maradéktalanul beszolgáltatni azokat, ahogyan az is, hogy Biden nem becsmérelte az ügye feltárásával megbízott Robert Hur különleges ügyészt, míg Trump hétfőn “terroristá”-nak és “gengszter”-nek bélyegezte az őt vizsgáló Jack Smith különleges ügyészt. Mégis politikailag közel azonos súlyúnak látszik a két ügy, mert az ellenzék szándékos ködösítésén túl az elnök emberei rosszul kezelték a helyzetet.
A legnagyobb hibát Biden stábja vélhetően az alelnöki irodáinak kiürítésekor vétette. A demokrata politikus sűrű programmal zárta hivatali idejét, még az utolsó héten külföldre látogatott. Munkatársai arra kényszerültek, hogy a fokozott iramú napi munkavégzés közben számolják fel irodáit. A káosz közepette személyes holmik közé kerülhettek titkosított iratok vagy elmaradt az eleve ott hányódó papírok rendes átválogatása.
Biden és munkatársai következő baklövésüket november 2-án, az első dokumentumok megtalálását követően követték el. Politikailag joggal támadható, ugyanakkor logikus, hogy néhány nappal a félidős választások előtt nem tették közhírré ezt a kínos fejleményt. Az is érthető, hogy a Georgia-i pótválasztás előtt sem akarták önként kiteregetni a szennyest, de a december 6-i szavazástól a január 9-i kiszivárgásig bőven lett volna idejük túlesni ezen. A Fehér Ház arra hivatkozik, hogy nem akarták “veszélyeztetni” az igazságügyi minisztérium folyamatban lévő vizsgálatát. Ez azonban nem magyarázza meg azt, hogy első cikkek után miért nem mentek elébe a híreknek és vallották be, hogy decemberben újabb iratok kerültek elő.
Szintén súlyos mulasztás az elnök emberei részéről, hogy nem kutatták át tüzetesen Biden otthonát és minden olyan potenciális helyszínt, ahova alelnöksége idejéből származó bizalmas dokumentumok kallódhattak el, már novemberben az első esetet követően.
A ballépések, főleg a katasztrofálisra sikeredett válságkommunikáció, az ellenzék kezére játszott.
A képviselőházban többséggel bíró republikánusok pedig köszönik, éltek a lehetőséggel. Először a Biden-Trump párhuzamot pedzegették, az elnököt (jogosan) álszentséggel, a szövetségi kormányt (kevésbé jogosan) kettős mércével vádolva.
A republikánusok, köztük James Comer, a képviselőház befolyásos felügyelőbizottságának elnöke azóta is ügyesen a napirenden tartják az ügyet. Pénteken Comer például azt tudakolta a Fehér Háztól, hogy Biden botrányok övezte, a jobboldali sajtóban teljesen lejáratott fiának, Hunternek lehetett-e hozzáférése a titkosított dokumentumokhoz, majd vasárnap a delaware-i otthon látogatói nyilvántartása után érdeklődött, mire Fehér Ház közölte, hogy nincs ilyen regiszter.
Ha Biden kommunikációs csapata nem szedi össze magát, akkor a bizalmas iratok ügye könnyen ráéghet és keresztbe tehet 2024-es ambícióinak. A republikánusok ugyanúgy megkísérlik ezt felhasználni az elnök megbélyegzésére, ahogyan tették ezt Hillary Clinton esetében a külügyminiszterként, magánszerverén tárolt hivatali e-mailjeivel kapcsolatban. Márpedig, mint ismeretes, Clinton részben az email-botrány miatt veszítette el 2016-os elnökválasztást.
