Az Ukrajna elleni orosz agresszió és következményeinek kezelése lesz az EU Tanácsának soros elnöki posztját júliusig betöltő Svédország legfontosabb feladata, hangzott el a svéd kormány tagjaival folytatott stockholmi beszélgetéseken. – Mindenekelőtt folytatnunk kell Ukrajna sokoldalú támogatását, meg kell őriznünk az európai egységet és a szoros együttműködést az EU és az Egyesült Államok között, amely a legnagyobb értékünk – mondta Ulf Kristersson miniszterelnök brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a Népszava újságírójának tartott sajtóértekezletén.
Svédország a háború kezdete óta a megtámadott ország egyik legelkötelezettebb támogatója:
kétoldalú alapon már több mint 900 millió eurós segítséget nyújtott Ukrajnának,
amely a fejlesztési segélyeinek is első számú címzettje lett. A skandináv ország kész arra, hogy egyre fejlettebb fegyverrendszerekkel lássa el az ukrán hadsereget, amelynek eddig is szállított nehézfegyvereket és légvédelmi rendszereket. Az EU tavaly év végén megnyílt kiképző missziójában 15 svéd tiszt vesz részt ukrán katonák felkészítésében. Pål Jonson védelmi miniszter szerint Ukrajnának meg kell adni minden segítséget: – Ahogy Oroszország eszkalálja a háborút, úgy kell a Nyugatnak is egyre többet tennie – fogalmazott.
Ulf Kristersson bejelentette, hogy a katonai segítségnyújtás új szakasza kezdődik, amelynek részleteit az európai partnerekkel történt egyeztetés után, januárban fogják ismertetni. Ukrajna támogatása befektetés az európai biztonságba – hívta fel a figyelmet. A segítségnyújtásnak nincsenek jogi korlátai Svédországban, semmit sem zárunk ki – hangsúlyozta Micael Bydén vezérkari főnök.
Tobias Billström külügyminiszter világossá tette: soros EU-elnökként dolgozni fognak azon, hogyan lehet növelni a nyomást Oroszországon és csapást mérni az agresszió folytatásához szükséges képességeire. Ennek keretében fel kell tárni, milyen lehetőségek vannak a szankciók szigorítására, hatékony végrehajtásuk biztosítására és kijátszásuk megakadályozására. – A szankciók a legjobb eszköz arra, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút – mondta.
Az orosz agresszió egyetlen csapásra vonzóvá tette a NATO-tagságot a svédek (és a finnek) számára. Svédország lakóinak a 68 százaléka kedvezően vélekedik a csatlakozásról az észak-atlanti szövetséghez való amelyhez a 30 tagállam közül csak Magyarország és Törökország nem adta még a hozzájárulását. A stockholmi kormány nem aggódik a Országgyűlés februárra ígért jóváhagyása miatt, Ankara azonban szerintük olyan feltételeket is támaszt, amelyeket egy jogállam, ahol független bíróság dönt személyek kiadatásáról, nem teljesíthet. Rontotta a svédek esélyeit a kínos incidens, amelyet a miniszterelnök gusztustalannak és NATO-csatlakozásuk szándékos szabotázsának nevezett, miután egy kurd csoport Recep Rayyip Erdogan török elnök lábánál fellógatott képmását helyezte el a stockholmi városháza közelében.
A svédek sem engedik el a jogállamiság ügyét, az eljárást életben tartják, amíg Magyarországon az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlikTörökország olyasmit követel a svédektől a NATO-csatlakozásért, amit a svédek nem tudnak vagy nem akarnak teljesíteni