;;

Magyarország;élelmiszer;vidék;kisboltok;árstop;

Olajból sincs mindig elég, pedig vinnék, mint a cukrot

- Üres polcok, keserű tulajdonosok: sokat buknak a falusi kisboltok az árstopos termékeken

Drágán veszik, de olcsón kell adniuk, ráadásul készletezniük már kétszer annyit kellene. Az új állami támogatás is csak keveseknek lesz segítség.

– Ellenőrzés esetén a raktárban van cukor, liszt, étolaj, már, ha éppen tudtam venni a nagykerből. A polcra hülye lennék kitenni kettőnél többet, egyrészt nehéz pótolni, másrészt csak veszteséget hoz – mutatja a Nagyatád környéki kisbolt üzemeltetője üzlete hátsó traktusát. És közben sorolja az árakat: a cukor kilóját 669, a lisztét 439, a csirke far-hátét 559 forintért tudja beszerezni, és sorrendben 275, 169 és 251 forintért kell adnia. Az étolajat 1248-ért veszi, s 629-ért kellene kitennie a polcra. Két-, két és félszeres bukás minden egyes eladott terméken, még úgy is több tízezer forintos veszteség havi szinten, ha a minimális mennyiség felett csak vásárlói kérésre hozza elő a raktárból, vagyis bevezetése óta sokszázezer forintot vitt el tőle az árstop.

Pedig a bő félezres faluban, ahol három bolt működik, ráadásul a mozgóbolt is jár, már régóta siralmas a kereskedők helyzete, ami, ahogyan a családi vegyesüzlet vezetője megjegyzi, immáron tragikusra változott. – A nagykereskedőket nem érdekli a hatósági ár, ők a piacról vásárolnak, a veszteséget nekünk kell benyelnünk – magyarázza. – Amikor egyszer kétségbeesetten megkérdeztem, mégis, hogyan kompenzáljam a ráfizetéseket, annyit mondtak, emeljem meg a többi termék árát, ezt teszik a multik is. Csakhogy ott 10-15 ezer, vagy még több árucikkre lehet elosztani a negatívumot, nekem pedig bő százra, sőt, igazából arra a néhány tucatra, amiből napi szinten fogy.

Ezek után nem meglepő, hogy pályáznak a falusi kisboltok napokban bejelentett támogatására, hogy az 1-3 milliós vissza nem térítendő összeghatárból mekkora tételre, még nem tudják, egyelőre csak a regisztrációig jutottak. – Megpróbáljuk, de meglepődnék, ha bármit is kapnánk, ilyen mélyre nem látnak le az illetékesek – mondja legyintve ugyanerről a pályázatról egy szűk 300 fős, Marcali és Kaposvár között megbújó, belső-somogyi település egyetlen, nem is minden nap nyitva tartó boltjának tulajdonosa.

Pesszimizmusa indokaként a matematikát hozza fel: a 3 milliárd forintos keretösszegből a legjobb esetben is csak 3 ezer boltot lehet megsegíteni, noha igazából minden, nem a multikhoz tartozó kis üzlet támogatásra szorulna, vagyis ötször ennyi pénz sem lenne elég. Túlélési, vagyis inkább életben maradási taktikájuk megegyezik más kollégáikéval: az árstopos termékek vevők előli elrejtésével minimalizálni a veszteséget.

Ahhoz képest, hogy 1-3 ezer falusi kisboltnak jelenthet némi segítséget az állami támogatás, az országban összesen több mint 35 ezer élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes üzlet működött tavaly az első félévben.

– Az új szabály szerint mindegyikből kétszer annyit kell tartanom, mint 2021-ben – avat be a nehézségekbe. – Csakhogy láthatóan a szabályalkotó okosoknak fogalmuk sincs, miként is működik egy falusi bolt!

Indulatoson avat be feloldhatatlannak tűnő dilemmáiba:

– A kenyéren és a pékárun kívül nincs napi rendelés, mindent akkor pótlunk, amikor kifogy. Ugyanannyi cukor egyszer egy hét alatt, máskor egy hónap alatt megy el, hiszen, már azt is megérezzük, ha valaki otthon elkezd befőzni és elvisz tíz kilót. Olyankor én is többet rendelek a nagykerből, s ha ezt nézem, most annyi cukornak kellene a raktárban sorakoznia, amit jelen körülmények között fél év alatt sem adnék el. És számlára meg sem tudnám venni a nagykerből, mert nekem nem adnak el ennyit, vagyis csak feketén tudnám beszerezni. Azaz csalnom kellene, hogy megfeleljek az előírásnak, amiért érthetően megbüntetnének. Ha viszont úgy látják, nem tartok fenn elegendő mennyiséget, azért büntetnek meg. Bárhogy is történik, biztosan én fizetek rá. Ahogyan az árstopos termékekkel is: látja, kicsi ez a bolt, tényleg csak a legszükségesebbeket tartom, de így is havi 20-25 ezer, amit bukok a hatósági áron. Hogyan hozzam vissza? Adjam 1500 forintért a kenyér kilóját? Vagy téliszalámi áron a baromfi párizsit?

Két faluval odébb hasonlóképpen üres polcokat és elkeseredett kereskedőt találunk. Több településen működtet kisebb vegyesüzleteket, gyors számolás után kiderül, napi szinten 15 ezer forintot bukik az árstopos termékeken, ami havonta alsó hangon is 300 ezres mínusz.

– A hatósági ár bevezetése óta több millió ment a levesbe, vagyis nekem életmentő az ígért állami támogatás – állítja. – Kérdés, mikor jutok hozzá, s egyáltalán kapok-e mindegyik boltra, vagy olyan lesz, mint a madár, amit a mesebeli lány vitt Mátyás királynak, csak elrepül: adott is ajándékot, meg nem is. Két éve, amikor meghirdették a Magyar Falu Programban a boltnyitási vagy -felújítási támogatást, már pórul jártam: akkor is hitegettek mindenkit, hogy akár 50-70 milliót is adnak, sok pénzért meg is terveztettem két üzletem bővítését és felújítását, aztán nem kaptam egy fillért sem, így most is óvatos vagyok. Viszont, ha nem lesz támogatás, egy-két kisebb üzletet be kell zárnom, különben bedől az egész vállalkozás, ami azt jelenti, újabb két kis falu marad bolt nélkül…

– Le ne írja a nevem! Kivételesen pályázni akarok, mondta a polgármester is, hogy mindenképpen próbáljam meg! Nehogy véletlenül pont az én kérelmem vesszen el, ha meglátja valaki a véleményemet – mondja egy Csongrád környéki falu egyik kisboltját üzemeltető férfi. Eddig azért nem próbált támogatáshoz jutni, mert a pályázat pontrendszere szerint kevés az esélye, például túl közel van a város. – Ha tényleg segíteni akarna a kormány, támogatna minden ilyen kis üzletet mondjuk egymillióval. Most, ha kimerül a keret, a sor végén állónak egy fillér se jut” – mérgelődik.

A hatósági áras termékekről azt mondja, ha mindent szabályosan csinálna, napi 3-7 ezer forint vesztesége lenne. Ennyit képtelenség kitermelni, fizetni kell az alkalmazottat, próbálnak túlélni, ahogy tudnak. Az ársapkás termékek ellenőrzésétől egyelőre nem tart, a faluban, de még a környéken se hallott ilyenről, úgy látja, a kormány a rendelkezést elsősorban a nagyobb üzletekre találta ki. De trükköznek mások is, tette hozzá, ma olyan üzletekben is van cukor a pult alatt, például az ő falujában is, amely nem élelmiszert árul.

A kötelezően polcon tartandó mennyiség hallatán a Csongrád-Csanád megyei kereskedő csak nevet: van olyan termék, amiből három hetente rendel, tojásért egy-két hetente megy. Lehet, hogy azt fogja csinálni, amit a nagyobb boltoktól „tanult”: az ársapkás terméket a raktárban tartják kiskocsin, és ha ellenőrzést kapnak, azt mondják, hogy éppen akkor akarták kivinni az eladótérbe. A férfi azt mondja, a tárolási kapacitása véges, emiatt az sem megoldás, hogy a mínuszt újfajta termékek kínálatával próbálja behozni. Ha azonnal 5-6 százalékkal emelné mindennek az árát egyenesbe hozná – viszont a vevők jó része elpártolna tőle.

Gyorsan kell lépniük

Alig több, mint két hetet kaptak az árstopok miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő falusi kisboltok, hogy benyújtsák pályázatukat a Magyar Falu Program keretében kiírt támogatásra. A 2 ezer fő alatti településen működő élelmiszerüzletek tulajdonosai számára január 12-én nyílt meg és január 31-én már zárul is a 3 milliárd forint keretösszegű kiírás. Üzletenként 1-3 millió forint között, egyszeri, egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni működési kiadásokra, például munkabérre, bérleti díjra, rezsi- vagy áruszállítási költségekre, de például árukészletre nem lehet felhasználni. Cserébe vállalni kell a bolt további, legalább egy évig tartó működtetését. Mindez 1-3 ezer falusi kisboltnak jelenthet némi segítséget, miközben az országban összesen – a nagy üzletláncokkal együtt – több mint 35 ezer élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes üzlet működött a tavalyi első félévben.

Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos még tavaly november közepén jelentette be, hogy „néhány héten belül” indul egy 8 milliárd forint keretösszegű program a kisboltok megsegítésére. Az összeget Varga Mihály pénzügyminiszternek kellett átcsoportosítania az idei költségvetésben január 15-ig. A kiírás végül a héten jelent meg – 3 milliárd forintról. Igaz, Nagy István agrárminiszter a hét elején bejelentette: a mikrovállalkozásként működő hentesek is kapnak 4,5 milliárd forintot, üzletenként akár 3 millió forintra is pályázhatnak „az év elején”. Pontos dátum vagy konkrét pályázat azonban még nem jelent meg.

A kormány december végi rendeleti költségvetési módosításban a Magyar Falu Program működési kiadásainál egész évre 8 milliárd forintot terveztek, így ez elvileg fedezett nyújt a kisboltok tervezett támogatásra. V. A. D.

Az egyetemeket jórészt önálló akarat nélküli emberek vezetik, komoly rendszerhibák vannak, amelyek a szakmai döntéshozatalt gátolják. Ma már a lengyelek, szlovákok is megelőznek minket, mert náluk hagyják autonóm módon működni az intézményeket – mondta Pálinkás József, az MTA volt elnöke.