Nagy lökést adott Ruszlan Rahimkulov Láng-negyed projektjének az Alkotmánybíróság októberi döntése, amelyben a testület tárgyalás nélkül elutasította a XIII. kerületi önkormányzatnak az orosz mágnás egy másik angyalföldi társasházának építése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszát. Az új városnegyeddel szomszédos Bodor utcai társasházat profitmaximalizáló, brutális méretei miatt próbálta elgáncsolni az egyébként kifejezetten ingatlanfejlesztő-barát angyalföldi önkormányzat, de az Alkotmánybíróság nem kívánt foglalkozni a „hipotetikus jövőbeli, még be nem következett, potenciális sérelmekkel”.
A Láng-negyed jóval nagyobb lesz.
Az új városrészben 1500 lakásnál is több épül, a dunai panoráma maximális kihasználása érdekében az Esztergomi út északi végén toronyszerű épületeket húznak fel prémium szintű lakásokkal. A Váci út menti irodaépületek északi irányba emelkednek, a Vizafogó utcánál 65 méter magas, 4 külön toronyból álló épület készül. Ez a fejlesztők által is városképileg jelentősnek tartott elem képezi a beépítés csúcsát. De az októberben és decemberben kiadott építési engedélyek, illetve a novemberben benyújtott kérelem alapján a korábban tervezettnél is magasabbak lehetnek az épületek.
A kormány által kinevezett és a választás után hivatalukban megerősített két fideszes – Sára Botond és Tarnai Richárd – potentát által vezetett kormányhivataloknak a pénzhiány nyomán leállított állami beruházások miatt nem sok alkalmuk van mostanában a bizonyításra, de amikor kell, ott vannak a vártán. Az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházást 2021 novemberében a kormány elsőként jelölte ki rozsdaövezeti akcióterületté, amelynek révén a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia számtalan építési szabály alól felmentve, gyorsított pályán építhet új városnegyedet a Váci út mellett. (A Rahimkulov-család cégcsoportja az OTP Bank és a MOL legnagyobb külföldi részvényese.)
De ez sem volt elég, a Tarnai irányította Pest vármegyei kormányhivatal 2022 márciusában úgy döntött, hogy „a Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Így a negyed ügye átkerült a fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztályvezetőjéhez, Kosztyu Anikóhoz.
Rahimkulovot pedig egy percig sem lassította le az orosz-ukrán háború.
Az első három - E1, E2 és E3 jelű - lakóépület építésére vonatkozó, ütemezett építési engedélyt júliusban nyújtották be, amelyet első körben ugyan visszadobott a kormányhivatal, ám októberben mégis kiadták az építési engedélyt. Ebből pedig az látszik, hogy minden egy-két szinttel magasabb lesz a környezetvédelmi dokumentációban szereplő listán jelzettnél. A negyed hátsó frontján az Esztergomi és Turbina utca felőli részén megépülő E1 jelű társasház a földszint plusz 9 helyett 10 emeletes lesz, az E2 13 helyett 14, míg az E3-as tömb 16 helyett 17 szintes lesz.
A Váci út mentén felépülő irodaházak építési engedélykérelmét szeptemberben nyújtották be. Ez a három, iroda funkciójú épület szintén magasabbra nyúlhat majd 1-2 szinttel a Pest vármegyei kormányhivatal asztalán megfordult terveknél. A fővárosi kormányhivatal ezekre december elején adta ki az építési engedélyt.
A Rákos-patak felé eső E4 jelű, szintén lakásokat tartalmazó tömb három toronyból állt volna az első tervek alapján egyenként földszint plusz 17 emelettel (mindegyik alatt, akárcsak az irodaépületeknél, három föld felszín alatti parkolószinttel). Az építési engedélyek mindenki számára elérhető nyilvántartása (ÉTDR) szerint a kérelemben már négy toronyból álló, földszint plusz 18 emeletes lakóépület építésére, valamint az országos építési követelményektől való eltérésre kértek engedélyt. A fővárosi kormányhivatal ezt első körben visszautasította, de aligha ez a végszó. A hivatal Népszavának adott válasza szerint „az építtető a kérelem visszautasítását követően az építési engedély iránti kérelmet ismételten benyújtotta, azonban az építési engedélyezési eljárás jelenleg az építtető kérelmére szünetel”.
Ha ezt is kiadják, akkor már csak az Alpár Ignác tervezte, Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező csarnok köré épülő, 250 szobás szálloda és konferencia-helyszín létesítéséhez szükséges engedélyek maradnak hátra. Nem véletlenül hagyták ezt utoljára. A műemléképület védelmét még az engedékeny Pest Vármegyei kormányhivatal is fontosnak tartotta kiemelni a környezetvédelmi eljárás alóli felmentésében. A kiadott, illetve függőben lévő építési engedélyekről a beruházó Southblaze Kft-t is megkérdeztük, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Orosz számmisztika
Az összesen 8 hektáros egykori gyártelepen a korábban közzétett fejlesztési tervek szerint bruttó 410 ezer négyzetméter épül a földfelszín alatt és felett. A lakóépületek összalapterülete 136 ezer négyzetméter, az irodaházaké 133 ezer négyzetméter, míg az egyelőre függőben lévő négycsillagos vagy négycsillagos superior minősítésű hotel 16 ezer négyzetmétert foglalna el. Az épületek alatt egy vagy három szinten mélygarázsok épülnek. Az épületek magassága az északi részen 65 méter. A beépítés sűrűségére jellemző, hogy az épületek közötti zöldterület előírt 25 százalékos minimumát csak úgy tudják teljesíteni, ha a tetőkerteket is beleszámítják. A tervek elkészítésével a jó nevű Paulinyi építészirodát bízták meg.
A beruházó a projektértéket nem sokkal az indulás után 500 millió euróról egymilliárdra (jelen árfolyamon 400 milliárd forintra) növelte, miután számolt az építőipari anyagok árának emelkedésével és számos újszerű, energiatakarékos, innovatív megoldás bevezetésével. Zentai Péter, a beruházás mögött álló cég, a Southblaze Kft. vezetője, Rahimkulov üzlettársa akkor azt mondta, hogy az alapkoncepció változatlan maradt, továbbra is egy közel kéthektáros közparkkal épülnek meg az energiahatékony projektelemek. A kivitelezés az eredeti ütemterv szerint már tavaly elkezdődött volna és 2031 végén zárulna.
