Már az első néhány bevezető mondat után félbeszakította a közönség soraiból egy bekiabáló Papp Lászlót, Debrecen fideszes polgármesterét a CATL akkumulátorgyár építéséről szóló hétfői közmeghallgatáson. Arra szólította fel a városvezetőt, hogy csak az igazat mondja, ne kendőzze el a debreceniek számára kellemetlen információkat, s ne tegyen úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a tervezett beruházás körül. A kínai cég 3000 milliárd forintból Debrecen déli részén egy 220 hektáros területen tervezi a beruházást, a környezetvédelmi hatástanulmányra vonatkozó hivatalos dokumentációt november végén adták be a kormányhivatalhoz.
Az érdeklődésre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt a Kölcsey Központ hatalmas nagyterme, több mint ezren zsúfolódtak össze. Az ülés hamar botrányba fulladt: miközben a szakértők megpróbálták felvázolni a beruházás és engedélyeztetése részleteit, folyamatosan bekiabáltak az emberek, azt kifogásolva, miért nem Kínában építi meg a gyárát a kínai befektető, miért nem nem hívtak meg független szakértőket, akik elfogulatlanul tájékoztatnák a jelenlévőket, s miért hazudoznak arról, hogy a gyár nem veszélyezteti Debrecen ivóvízbázisát.
– A város-környéki tavak már évek óta száradnak, a Nagyerdőben őshonos fák pusztulnak a vízhiány miatt – mondták többen is.
Szilágyi Balázs, a CATL közönségkapcsolatokért felelős vezetője megpróbálta bemutatni a kínai anyacéget, ám a közönség többször is pfujolt, fütyült és kiabált.
Hangos kacaj fogadta azt a mondatát, miszerint a cég azért választotta Európát, mert az unió olyan klímacélokat tűzött ki, amelyek az elektromos autógyártást ösztönzik, s ehhez helyi beszállítást írnak elő, Magyarországra pedig azért jöttek, mert versenyképes a környezet és szakképzett a munkaerő. Szavai szerint a világon minden harmadik jármű CATL-akkumulátorral működik, s szándékaik szerint jövőre már állni fog a debreceni üzem, 2025-től pedig már elkezdődik a sorozatgyártás.
Pintér Antal Tamás ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője az engedélyezési eljárásról elmondta: január 13-ig kell dönteniük az üzembiztonsággal kapcsolatos dokumentumokról. Sokan ezzel kapcsolatban azt kifogásolták: alig néhány hét volt arra, hogy lakosként betekinthessenek az engedélyezési tervekbe, majd feltették a kérdést: miért akarja ilyen gyorsan „lezavarni” a város ezt a beruházást?
A polgármester a fórumon azt mondta: ő azt az elfogadott városfejlesztési stratégiát követte, amelyben minél több működő vállalkozás idevonzása a cél azért, hogy a debreceni fiatalok számára megfelelő munkalehetőségeket, perspektívát kínáljanak. Cáfolta azokat az állításokat, hogy a gyár napi vízhasználata meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a 200 ezres lélekszámú Debrecen fogyaszt, szerinte ennek töredéke a gyár igénye. Szerinte a talajvízszintnek és a város által használt rétegvizeknek nincs közük egymáshoz.
– Minden apró-cseprő ügyben népszavazást kezdeményeznek. Ezzel kapcsolatban miért nem hirdettek ilyet? A saját mindennapjainkról, arról, hogy mit eszünk meg, mi megy ki a levegőbe, és hogy megdögöljünk vagy éljünk, erről kellene dönteni!
– mondta szenvedélyesen az első felszólaló, egy idősebb asszony.
Egy, a szepesi városrészen élő családapa azt kifogásolta: a tervezett üzemtől másfél kilométerre van a házuk, amelynek ötvenmilliós értéke a beruházás miatt tíz-tizenöt millióra csökkent, eladhatatlan, s amiért egész életében dolgozott, most a semmivé lett. Erről hiába akartak beszélni a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, meg se hallgatta őket, csak időnként virágot hoz, ha koszorúzni kell – mondta.
A közmeghallgatáson Schmuck Erzsébet (LMP) is felszólalt: nemcsak Debrecenben, sehol máshol, Győr, Komárom, Göd és Fót térségében sem szabad akkumulátorgyárat működtetni, és noha a párt helyi szervezete korábban népszavazást kezdeményezett ez ügyben a cívis városban, az aláírási íveket végül azért nem vették át, mert közben a kormány bejelentette, hogy akkumlátor-nagyhatalmat szeretne Magyarországból létrehozni. Ezért csak olyan népszavazásnak van értelme, ami az összes ilyen üzemre vonatkozik.
Nagy az aggodalom
Tímár Zoltán, Mikepércs kormánypárti polgármestere arról beszélt a közmeghallgatáson, hogy nagy az aggodalom az ő falujukban is, több száz kérdést kaptak a helyiektől, de egyelőre nem tudták megnyugtatni az itt élőket, hogy egy esetleges üzemi hiba esetén is biztonságos marad a térség. Hozzátette: ha nem lesz elfogadható számukra a környezetvédelmi eljárás eredménye, úgy azt bíróságon támadják meg és tervezik, hogy saját maguk is kiépítenek egy monitoring-rendszert a talaj, a víz és a levegő minőségének ellenőrzésére.
– Mit fogunk megenni? A pakurát? Az olajat? Sorra veszik el a termőföldjeinket! – kiabált közbe valaki, felidézve, hogy már a debreceni BMW-gyár területéhez is magas aranykorona értékű, zsíros termőföldeket sajátítottak ki, most pedig újabb kétszáz hektárt kebelez be egy ipari üzem. Egy idős férfi velősen csak annyit mondott: vigyék Felcsútra vagy a budai várba az akkumulátorgyárukat, ne a debreceniek nyakába akarják azt varrni.
