Mihamarabbi felépülést kívánt a karácsony előtt a Boráros téri villamosbalesetben megsérült utasainak és kollégáinak a BKV, kártérítésről viszont nem esett szó. Nem véletlenül. A főváros közlekedési cége több mint tíz évvel ezelőtt felmondta a jegyekbe, bérletekbe épített utasbiztosítást. A másik két nagy közlekedési társaságnál – MÁV, Volán – ez mind a mai napig létezik. Ezek alapján akár 1,2-2 millió forintos kártérítési díjra is számíthatnak az utasok a sérülés súlyosságától függően, de napidíj is kérhető a kórházi időre, illetve a keresőképtelen állapotra, sőt, a sérült ruházat és poggyász után is kapható kártérítés. A vasúti cégnél egy erre a célra rendszeresített adatlapot kell ehhez kitölteni, a buszos vállalatnál jegyzőkönyvet kell felvetetni.
A BKV utasainak nincs ennyire egyszerű dolguk. A fővárosi jegy- és bérletértékesítést 2012. május 1-jétől a BKK végzi, más feladatokkal – például közlekedésszervezés, forgalomirányítás, jegy- és bérletellenőrzés – együtt. Ám a jegyekbe és bérletekbe épített utasbiztosítást még a feladat átvétele előtt, 2012 januárjától felmondta a BKV. (A lépés indoka az ezzel megspórolható 50 millió forint biztosítási díj volt.) Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb lehet behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. A társaság a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. De ehhez kell némi türelem.
A BKV Zrt. azzal hárította a Népszava felmondott utasbiztosításról szóló kérdését, hogy a cég „hatályos felelősségbiztosítással rendelkezik, amely a jogszabályban meghatározott kártérítési fedezet mértékéig biztosít minden olyan kárra, amelynek keletkezésében a magyar jogszabályok alapján a BKV felelőssége megállapítható”. Kérdés, mi számít ebbe bele. A hirtelen nagy fékezéskor bekövetkezett baleset címén például elég nehéz kártérítést kicsikarni a cégből, mondván, miért nem kapaszkodott elég erősen az utas.
A közlekedési cég hevesen elutasította azt a felvetést is, hogy a kártérítési ügyeket igyekeznek a bíróságok felé terelni, mondván, „ha a társaság felelőssége megállapítható, a cég biztosítója helytáll a károkért”.
Majd hozzátették: „A kártérítési igény érvényesítéséről és annak módjáról a károsult utas jogosult dönteni. Társaságuknak nincs ráhatása arra, hogy a károkozások kapcsán mennyi peres eljárás indul, egyetlen kártérítési vitát sem terel bírósági útra, erre kizárólag a károsult jogosult”.
A pereknek nem sokan futnak neki. 2013 és 2015 között a BKV adatai alapján még ezer utas nyújtotta be kárigényét a társasághoz, ám bírósági szakaszba csak valamivel több, mint húsz eset jutott el. A perekben a bíróság által megítélt legalacsonyabb összeg 355 ezer forint, míg a legmagasabb tízmillió forint felett volt, amelyet a biztosító fizetett. A magas kárigényszám és az alacsony perszám jól mutatta, hogy a bírósági procedúrát kevesen vállalták, mert kétséges volt a kimenetele. Azóta még kevesebben szánják rá magukat az akár jogos kárigényük behajtására. A BKV a Népszavának most írta: „az elmúlt három évben mindössze három olyan peres eljárás indult, amelyet a cég valamely járművén elszenvedett káresemény következtében indítottak a károsult utasok. Ezekben a BKV biztosítója is részt vett. A peres eljárások mindegyike lezárult. Egy esetben a BKV nyert, egy esetben a pert megszüntették, egy esetben pedig a BKV biztosítója a kárigényt peren kívül rendezte. A felsorolt ügyeken túl további két olyan peres eljárás indult az elmúlt három évben, amelynek tárgya a közlekedési cég valamely járművén történő utazás kapcsán keletkezett kárigény érvényesítése volt, és a BKV biztosítója a perben nem vett részt. Ezen két per összértéke 300 ezer forint volt”.
Ez persze csak a jéghegy csúcsa. A zömében vagyoni káresetek egy részét is igyekeznek áthárítani a járművezetőkre.
„A munka törvénykönyve az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén a munkavállaló helytállási kötelezettségét a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegében maximalizálja. A BKV hatályos kollektív szerződése ennek felében – két havi távolléti díjban – állapítja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két hónapig ingyen dolgozik a cégnek a munkavállaló” – magyarázza Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Ez rendkívül súlyos teher a dolgozóknak, ezért a szakszervezet biztosítást kötött ezek fedezetére tagjainak, amelynek révén ki tudják fizetni a BKV által a dolgozókra kiszámlázott kártérítéseket. Ez az esetenként néhány százezer forint nagyobb értékű járműveknél csupán szépségtapasznak tekinthető, a szakszervezetnek viszont immár évi több tízmilliós tételt jelent, a költségvetésük felét elviszi ez a „szolgáltatás”, az összeg ráadásul évről évre emelkedik. Az EKSZ pénzügyi segítség mellett szakjogászt is biztosít. Volt olyan eset – mondja –, amikor a sérült utas élethosszig tartó járadékot követelt a balesetet okozó járművezetőtől, akit egyébként a baleset után elbocsátott a BKV.
