Két súlyos baleset keretezte a BKV tavalyi működését. 2022 januárjában a hármas metró kőbánya-kispesti állomásán két szerelvény ütközött össze, letarolva egy harmadikat. Személyi sérülés nem történt, de a kocsik csúnyán összetörtek. A három érintett szerelvényből egy év alatt egyet sikerült forgalomba állítani, holott a másik kettőre is nagy szükség lesz a hármas vonal rekonstrukciójának közelgő befejezése után. A másik baleset a Petőfi hídon történt karácsony előtt, amikor egy Combino szaladt bele az előtte állóba. A balesetben hatan megsérültek – köztük a ráfutó villamos vezetője –, a járművekben több száz milliós nagyságrendű kár keletkezett.
De a köztes időben is százas nagyságrendben történtek kisebb-nagyobb balesetek. Novemberben például a Puskás Ferenc stadionnál csattant össze két Tátra villamos, majd szintén novemberben a XVII. kerületi Helikopter úton ütközött két busz, de akadt olyan eset is, amikor egy liftszerelő halt meg a 4-es metró egyik állomásán. Ez utóbbi a BKV szerint nem volt munkahelyi baleset, de hogy mi más lehetett üzemi területen belül, munkaidőben, azt nem írták meg.
Csaknem kétszáz tavalyi eset viszont általuk elismerten is munkahelyi balesetnek minősült.
Az elmúlt három évben saját összesítésük szerint összesen 639 munkabaleset történt a BKV-nál.
A szám évről évre alig változik. Három évvel ezelőtt 226 munkabaleset történt, míg 2021-ben 220, tavaly pedig novemberig 193 – szedte össze az adatokat a Népszava kérésére a főváros közlekedési cége.
Ám ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. A dolgozók tizedét lefedő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) évi 100-120 olyan esetről tud, amikor személyi sérülés nélküli, „saját hibás” baleset történik, amikor a munkavállalók tehetők felelőssé a károkozásért. Ezek többnyire apróbb koccanások, de gyakori a tükörtörés, szélvédő-, karosszéria sérülés. Ha figyelembe vesszük a tízeres munkavállalói összlétszámot, az ilyen balesetek száma ezres nagyságrendű lehet. S akkor ebbe még nem számoltuk bele a „külsősök” okozta baleseteket – mondja lapunknak Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke.
– A munkahelyi balesetekhez kapcsolódó kárkifizetésekről csak a káreset után több évvel érkezik fizetési meghagyás a kormányhivataloktól a BKV-hoz – magyarázta a társaság, amely a Népszava kérdésére így csak korábbi évek adatait tudta megadni. 2017-ben 128 munkahelyi baleset után 105 millió forint, 2018-ban 129 munkahelyi baleset miatt 80 millió forint, míg 2019-ben 111 munkahelyi baleset következményeként 102 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a BKV-nak. Ezek kifizetésére többnyire a cég munkáltatói felelősségbiztosítása nyújtott fedezetet.
A BKV 2021 végén kötött új szerződést az Uniqa Biztosító Zrt-vel, amely 1,278 milliárd forint ellenében vállalta a cég vagyon- és felelősségbiztosítását 2024 decemberéig. A saját hibás káreseményekre azonban ez nem terjed ki. A BKV ugyanis ezt nem kérte, mondván, a tömegközlekedési járművek saját hibás károkra kiterjedő casco-biztosítása további évi több százmillió forintos plusz kiadást jelentene. Márpedig a BKV-nak mindig kevés a pénze. Mondjuk a fentebb említett metró-, illetve Combino balesetekben külön-külön is nagyobb kár keletkezett ennél az összegnél.
„A magyar, de még az európai közlekedési cégeknél is általános a munkaerőhiány, különösen a sofőrökből van kevés. Így a menetrendet csak a meglévő állomány iszonyatos túlterhelésével lehet tartani” – magyarázza Naszályi Gábor. A szakszervezeti vezető szerint
a munkaadóknak az Orbán-kormány is a kezére játszik, például a járművezetőknek korábban biztosított korkedvezményes nyugdíj eltörlésével. Emiatt ma 11 évvel tovább dolgoznak a járművezetők.
A Helikopter utcai balesetben érintett egyik buszvezető például nyugdíjaskorú volt. De a munkavállalók könnyebb kizsákmányolhatóságát szolgálta szerinte a munka törvénykönyvének szigorítása is, amelynek legutóbb hatályba lépett passzusa szerint a bizonyíthatóan munkavégzés miatt bekövetkező egészségromlás esetében sem köteles a a munkáltató cégen belül másik munkakört biztosítani, ehelyett alkalmatlanság címén egyszerűen elküldheti a dolgozót. A BKV-nak például egy mozgásszervi betegség miatt más beosztást kérő buszvezetőnek nem sikerült könnyebb munkakört találni a cégnél – tette hozzá.
„Amikor a rabszolgatörvény lehetővé tette a 400 órás túlórát, a BKV menedzsmentje arra kérte a városvezetést, hogy ezt a passzust a cég is alkalmazhassa, de a tulajdonos önkormányzat ehhez nem járult hozzá. A 2019-ben megválasztott új városvezetés kifejezetten munkavállaló-párti, amit a tavaly megkötött bérmegállapodás is jelez. Csodát azonban ők sem tehetnek” – jegyzi meg Naszályi Gábor, aki az elszabaduló árak egyik súlyos következményének tartja az önkizsákmányolást. De a BKV még olajat is önt a tűzre. Tavaly szeptemberben havi bruttó 15 ezer forint ösztönző pénzt ajánlott fel azoknak, akik „hozzájárulnak a kialakult kritikussá vált létszámhiány kezeléséhez”. Természetesen további túlórák vállalásával.
Nem kevesen vannak azok sem, akik a BKV-nál ledolgozott teljes munkaidejük után átülnek a Volánbusz járművébe, ahol lehúznak még több órát. Holott a fővárosi utakon egy „alap-műszak” is rendkívül megterhelő. Hiába írja elő a munkaszerződés, hogy pihenten kell érkezni a munkába, ha egyszer fizetni kell a hitelt, a rezsit, a gyerek különóráit, és enni is kell. S ez egyszerre sokaknak csak úgy megy, ha túlórát vállalnak. Mások – főként vidéken - kertet művelnek, állatot tartanak a teljes állás mellett.
„Ezzel az egyre idősödő, végletekig kizsigerelt állománnyal próbálnak plusz tevékenységet végeztetni, mint például az első ajtózás, menetjegy-értékesítés. A menetrend tartása miatt időnként az előírt pihenőidőt se tudják kitölteni a sofőrök. A járművezetők egyre kimerültebbek, ami figyelmetlenséghez, gyorsuló egészségromláshoz vezethet, amiből könnyebben alakulhatnak ki balesetveszélyes helyzetek” – véli az érdekvédelmi vezető.
BKV: minden szabályos
„A járművezetők beosztását a mindenkor hatályos jogszabályok és a társaságunknál érvényes kollektív szerződés szerint végezzük, a lehetőségekhez képest figyelembe vesszük munkatársaink kéréseit. Az éves vállalt túlóra mértékéről kollégáink a kollektív szerződésben foglaltak szerint nyilatkoznak, de túlóra vállalása esetén is csak a jogszabályok adta kereteken belül történhet a munkavégzés, mind a pihenőidők, mind a túlóra maximális mennyiségét illetően” – állítja a BKV. A cég a dolgozók egészségvédelmére vonatkozó erőfeszítéseiket firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a jogszabályi előírásokat betartva szervezik az orvosi alkalmassági vizsgálatokat, amelyek egyfajta szűrőrendszerként is működnek, feltárva és megelőzve a komolyabb megbetegedéseket. Arra, hogy ennek van-e látható eredménye, nem válaszoltak.
