„Üzenet a földről mindenkinek: / én csak számolom vissza a perceimet, / apokalipszis, de még nem a vég, / az extázis már véget ért” – énekli a harminckét éves Sallai László a Felső Tízezer nevű együttes Ugar című számában, mely kiábrándító képet fest a jelenről. A szöveg egyfelől a fiatalok kivándorlásáról szól, és az itthon maradtak magányáról, miközben megidézi Ady Endre szellemét is. – Aznap mikor megfogant bennem a dal, Ady versei jártak a fejemben, így adta magát, hogy a költészetére utaló Ugar címet válasszam – mondja Sallai. A dalszöveg egyes részletei is, mint az „elvadult táj”, megidézik a költő verseit, valamint azok kritikus hangnemét.
Amióta a Felső Tízezer 2015-ben létrejött, Sallai úgy érezte, egyre sürgetőbbé válik, hogy közérzeti témákat is „megzenésítsenek”, igaz, az első lemezük még a fiatal felnőttek gondjairól szólt, a második meg egy párkapcsolat történetét dolgozta fel. A 2020-ban kiadott A bonyolult világ című album azonban már jóval szélesebb spektrumon mozgott, bemutatva a magyar valóság problémáit. – A címadó dallal a társadalom közérzetét és fiatalok fókusznélküliségét, elveszettségét akartam bemutatni – mondja Sallai. A refrén mindezt meg is erősíti: „Ki hova, mikor, és merre? Kinek van működő terve? / Ebben a bonyolult világban nem igazán igazodom el./ Mikortól, meddig, és honnan? / Aki segít, az most hol van? / Ebben a bonyolult világban nem igazán igazodom el”.
A jelenkor problémái a 2022-es, negyedik lemezüket is áthatják, nem hiába kapta az az Elkerülhetetlen címet, mintegy utalva az idő múlására és a sors kegyetlenségére. Amikor az album készült, Sallai szerint a zenekar is elátkozott helyzetbe került: a gitárosuk, Justin Spike elhagyta az együttest, helyére a több csapatban játszó Dorozsmai Gergő érkezett, míg Both Márton dobost Korándi Dávid váltotta, aki Sallai mellett a csapat egyik alapítója is. – A tagcserék miatt elég nyomott hangulatban voltunk, mivel úgy éreztük, kezd szétesni a zenekar. A lemez viszont elkészült, a minőségén pedig egyáltalán nem érződik, hogy voltak változások – mondja az énekes.
A Felső Tízezer a dalaival nem kíván iránymutatást adni, a társadalom gondjaira viszont szívesen reflektál. A Majdnemország című szám például a kommunikációra való képtelenségről és a változatlanságról szól, míg az Egyszerűbb idők a harmincasok nosztalgiájáról és a mai fiatalok szomorúságáról beszél. A középiskolai tanárként is dolgozó Sallai szerint utóbbi egyik oka, hogy a társadalom atomizálódott, a tagjai közt már nincsen olyan közösségi élet, mint amilyen az ezredforduló idején volt. – Én nem akarom az aggódó öregember szerepét játszani, a mai fiatalok is valószínűleg megtalálják azt, amitől jobb lesz az életük. Egyelőre kíváncsian figyelem őket.
Ironikus névválasztás
A csapat alapítása idején Sallai László olyan nevet keresett, ami jól hangzik és egy filmcímre utal. Így ihlette meg Peter Medak 1972-es A felső tízezer (The Ruling Class) című szatírája, mely a brit arisztokráciának állít görbe tükröt. Az énekes eleinte azt tervezte, hogy a nevet ellenpontozva kinyúlt pulóverekben lépnek majd színpadra, pár alkalom után azonban elvetették az ötletet.
