Emmanuel Macron legnehezebb politikai projektjét kívánja véghez vinni. Tervei szerint ugyanis már 2023 nyarától lépne életbe a nyugdíjbiztosítási rendszer reformja. Ez már régóta átalakításra szorul, hiszen rendkívül költséges, de a mindenkori elnökök rendre elodázták a kérdést. Nem csoda, hiszen olyan témáról van szó, amibe csak belebukni lehet, mivel a lakosság szempontjából fájdalmas döntéseket, népszerűtlen intézkedéseket feltételez. Macron már első elnöki mandátuma során is felvetette az öregségi járulék reformját, de olyan ellenállásba ütközött a franciák részéről, hogy a témát gyorsan levette a napirendről: ha keresztülerőltette volna akaratát, az alighanem újraválasztásába került volna. Most azonban az idő elvileg ideális a nyugdíjreform megvalósítására, Macront újra már úgysem választhatják, ráadásul még a második mandátum első évében „túlesne” a népszerűtlen intézkedéseken, így a hátralévő időben más, kevésbé kényes témákra összpontosíthatna.
A tervek szerint a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelnék a jelenlegi 62-ről várhatóan 65 évre, de a részletek még nem ismertek. "Többet kell dolgoznunk" – hangoztatta Macron újévi beszédében. Mint a Le Monde emlékeztetett rá, üzenetében összesen 17 alkalommal fordult elő a munka, vagy a dolgozni szó. A francia elnök rámutatott, a cél a nyugdíjak finanszírozásának tartós biztosítása, ami azért fontos, mert „jelenleg hitelből finanszírozzuk őket".
Macron 20 perces újévi jókívánságában – francia elnök még sosem beszélt ilyen hosszasan január elsején - hangsúlyozta, aggódik a nyugdíjak hosszú távú finanszírozhatósága miatt. Ezt az állítását a 2000-ben létrehozott nyugdíjfelügyeleti testület, a Nyugdíjasok Orientációs Tanácsa (COR) számításaira alapozta, eszerint a jövőben súlyos finanszírozási gondok fenyegetnek. A testület azonban nem tett javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hosszú távon hogyan kellene biztosítani a finanszírozást.
Hogy sikerül-e véghez vinni a nyugdíjreformot, ez egyelőre nagy kérdés. A szakszervezetek és a baloldali ellenzék már azelőtt fellázadtak a reformtervezet ellen, hogy azt hivatalosan január 10-én a Miniszterek Tanácsa elé terjesztenék. "A január forró lesz" - fenyegetőzött Jean-luc Mélenchon, a baloldali populista Elégedetlen Franciaország (FI) első embere. Az első tiltakozó menetet január 21-én tartják. Ugyanezen párt parlamenti képviselője, Clémentine Autain egyenesen hazugsággal vádolta a francia köztársasági elnököt a France Inter rádióban. Állítása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a nyugdíjak finanszírozása nem biztosított. A zöldek új vezetője, Marine tondelier az Radio France Internationale-nak pedig úgy fogalmazott, „arra kényszerítjük a kormányt, hogy visszalépjen a nyugdíjreformtól”. A kommunista párt vezetője, Fabien Roussel azt kifogásolta, hogy Macron a tervezett reformmal „megosztja az országot”. „Megengedhetetlennek tartunk egy olyan intézkedést, amely arra kényszeríti az embereket, hogy 2023-tól évekkel többet dolgozzanak” – hangoztatta a kommunista vezető.
A jelek szerint a baloldali és jobboldali populisták között egység van a nyugdíjreform nem éppen pozitív megítélésével kapcsolatban, mert Marine le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) volt elnöke, jelenlegi frakcióvezetője szintén ellenezte a tervezett intézkedést. Bár korábbi követelésével szemben már nem akarja azt, hogy a franciák 60 éves korukban nyugdíjba vonulhassanak, de hevesen ellenzi a nyugdíjkorhatár felemelését.
A legnagyobb szakszervezetek szintén ellenzik a tervet. A mérsékelt Francia Munkaügyi Demokratikus Föderáció (CFDT) vezetője, Laurent Berger többször is kijelentette, nem támogatja a nyugdíjkorhatár felemelését. Szerinte egy ilyen „brutális” lépés elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket sújtaná, ezért nincs szükség rá. Egyúttal feltette a költői kérdést, hogy a kormány „lángba akarja-e borítani az országot és végrehajtani egy olyan a reformot, amely mélységesen igazságtalan az egyszerűbb munkavállalók szempontjából?” Berger kedden a reformól egyeztetett Elisabeth Borne miniszterelnökkel, aki más szakszervezeti és munkaadói képviselőkkel is konzultált, egyelőre azonban nem sok esély látszik a kompromisszumra. Az érdekvédelmi szervezetek is megkérdőjelezték azt a számítást, amely szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan.
A ViaVoice iroda számára végzett közvélemény-kutatás szerint nem meglepő módon a megkérdezettek 55 százaléka ellenzi a hosszabb munkaviszonyt, csak 35 százalékuk ért vele egyet. Az Odoxa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a válaszadók 67 százaléka szerint a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése „rossz reform”. Franciaországban a nyugdíjasok többnyire jómódúak, és megtartják azt az életszínvonalat, amit aktív munkavállalóként teremtettek maguknak, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Bernard Sananès a Les Echos című üzleti lapban figyelmeztetett arra, hogy a nyugdíjreform társadalmi robbanáshoz, „tűzvészhez” vezethet, s ehhez „elég egy szikra”. Emlékeztetett arra, a világjárvány, az ukrajnai háború, a klímaválság és az infláció is megváltoztatta sok francia ember munkához való hozzáállását. Mint mondta, ezen válságok miatt eleve többet kell dolgozni, így ebben a helyzetben különösen népszerűtlen az a reform, amely még további munkára kényszeríti őket.
Emmanuel Macron számára viszont presztízskérdésről, elnöksége egyik legfontosabb intézkedéséről van szó, így nem akar megfutamodni. Mindenesetre a mostani reformnak nem sok köze van ahhoz, amit még a 2019-2020-as évben, közvetlenül a világjárvány kitörése előtt tervezett. A régihez egy bonyolult pontrendszer bevezetését írta elő.
