A Covid miatti kijárási tilalom idején látott mélységekbe zuhant tavaly év végére a lakáspiac, sőt: az év egészében még a 2020-as évben tapasztaltnál is kevesebb lakás és ház cserélt gazdát. A Duna House tranzakciószámbecslése szerint tavaly decemberben országosan mindössze 6 474 adásvétel történt, ami novemberhez képest 19, az előző évhez képest pedig 43 százalékos visszaesés. Ilyen alacsony havi számokat utoljára 2020 tavaszán lehetett látni, de az év egészére becsült 125 171 adásvétel még a Covid első évét is alul múlja: ennél kevesebb, mindösszesen 113 ezer tranzakcióra utoljára 2014-ben volt példa.
A visszaesés oka, hogy a kormány elengedte a rezsicsökkentést, így a családok jelentős része jóval magasabb közüzemi számlákat fizet, miközben az infláció immár 20 százalék fölé ugrott, a banki hitelkamatok pedig tíz éve nem látott magasságokba, 10 százalék fölé kúsztak. A lakásárak viszont eközben az év eleji jelentős, csaknem 25 százalékos drágulás után magas szinten ragadtak be.
Az ingatlan.com adatai szerint tavaly év végén Budapesten már 955 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár, a megyeszékhelyeken pedig 593 ezer forintot kértek. A vevőknek viszont a gazdasági nehézségek következtében egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre az ingatlanvásárláshoz, és a hitel is egyre többek számára vált elérhetetlenné. Utóbbit jól mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közölt novemberi adatai, amelyek alapján
a háztartásoknak folyósított lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója több, mint duplájára, 4,69 százalékról 10,95 százalékra nőtt egy év alatt.
Eközben a folyósított összeg kevesebb, mint a felére, 112 milliárd forintról 49,5 milliárd forintra zsugorodott - ez októberhez képest is 10 milliárdos visszaesés.
A szabadfelhasználású, de szintén többnyire lakáscélokra fordított babaváró hitelből viszont 4,1 százalékkal több, 32,7 milliárd forintnyi fogyott novemberben, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy a konstrukció sorsát a kormány karácsony utánig lebegtette. A babaváró tavaly december 31-én kifutott volna, és bár a kormány nyáron ígéretet tett a folytatásra, a vonatkozó rendeletre egészen december 28-ig kellett várni. Ekkor a Magyar Közlönyben szokásos módon éjjel kiadott módosításban a falusi csok mellett a babaváró hitel igénylési lehetőségét is meghosszabbították 2024. december 31-ig. A kormányhivatalok téli szünete és a bankok 10 munkanapos ügyintézési határideje miatt ugyanakkor a pénzintézetek nagy része tavaly csak a december 15-ig benyújtott igényléseket tudta befogadni, emiatt vélhetően több fiatal is igyekezett még novemberben elcsípni a támogatási lehetőséget.
A fenti két, lakásvásárlásra is felhasználható támogatás meghosszabbítása ellenére a Duna House várakozásai szerint 2023-ban sem várható az ingatlanpiac erősödése, sőt, az ingatlanközvetítő további jelentős visszaesésre, 90-110 ezer közötti adásvételre számít az idei évben. Legfeljebb 100-120 ezer tranzakciót vár az idén Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. Szerinte kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket; ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Úgy véli: az elmúlt éveket jellemző kétszámjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4-5 százalékkal növekedhetnek az árak.
A legjobban a nagyvárosi garzonlakások pöröghetnek majd, a nagyobbak közül pedig a panelok. A nagyméretű családi-, iker- és sorházak esetében viszont elhelyezkedéstől függetlenül akár szemmel látható árcsökkenés is lehet az idén.
Balogh László szerint, ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor az idén mégsem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsi miatt, mint amire korábban számítani lehetett, ez pedig a tekintélyes lakásáresés valószínűségét is csökkenti. A vevők mozgásterét viszont növelte, hogy mind a babaváró, mind a falusi csok még két évig igényelhető, és 2024 végéig lesz elérhető a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés is. Az sem kizárt, hogy az év második felében további, célzott támogatások nyílnak meg – véli az ingatlan.com szakértője. Rámutatott: az elmúlt 7 év lakásdrágulásának egyik következménye, hogy 2021-ben már minden második lakást hitelre vásároltak. A jelenlegi kilátások szerint a tavaly év végére kialakult 9-10 százalék körüli lakáshitelkamatok az idén is ezen a szinten maradnak; csak az infláció mérséklődése esetén csökkenhetnek, az infláció alakulása ezért a lakáspiac szempontjából is fontos lesz.
Egyre többször csúsznak mínuszba a bankszámlák
Fogy a pénze a lakosságnak, egyre kevesebben jönnek ki a hónap végéig a jövedelmükből. A folyószámlahitelek állománya ugyanis több, mint 11 milliárd forinttal 252,7 milliárd ugrott tavaly októberről novemberre – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu az MNB adatai kapcsán. Szakértőik szerint ebben szerepet játszhattak az emelkedő árak és a magasabb rezsiszámlák is. Ezek rendezéséhez a jelek szerint ugyanakkor egyelőre nem vesznek még fel hosszabb távú hitelt a háztartások, csak a bankszámláik csúsznak egyre többször a hónap végére mínuszba.
