Jézus, a gyönge gyermek szeretetével legyőzte a világot – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Budapesten, a Szent István-bazilikában a karácsonyi éjféli szentmisén.
A zsúfolásig telt székesegyházban a bíboros arról beszélt, hogy a Betlehemi Gyermek nem földi harcban és fegyverekkel vívta meg csatáját, hanem puszta létével és szeretetével. "Azzal a mélységgel és rendíthetetlen valósággal, aki ő maga".
Erdő Péter megfogalmazása szerint Jézus születése a földre hozta az eget, a teremtő Istent egyetlen személyben összekapcsolta a teremtett világgal.
„Nem udvarias köszöntés tehát az angyal örömhíre a betlehemi éjszakában: "dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakarat embereinek". A békesség itt "mélységes és rendíthetetlen valóság" – hangoztatta a bíboros.
Erdő Péter rámutatott: "a béke itt van velünk, csak nem vesszük észre. Itt rejlik bennünk és köztünk, csak nem ismerjük el". "Képesek vagyunk haragudni egymásra és a világra, a körülményekre, és akár a tárgyakra is, ha utunkba állnak, vagy nem engedelmeskednek akaratunknak. És rosszkedvünkben sokszor egymást marjuk és hibáztatjuk" – figyelmeztetett.
Hozzátette, a harag mélyén néha félelem rejtőzik. Szorongás a jövőtől, attól, hogy holnap "nem lesz meleg szobánk, hogy talán a pénzünk nem lesz elég a legszükségesebbre sem (...), ha megbicsaklik körülöttünk a fél világ" – fogalmazott.
Kitért arra: hallva a háborúról szóló híreket, látva a következményeit a menekültek arcán vagy az árcédulákon, az ember szorongva tapasztalja, hogy sorsát nála nagyobb erők alakítják. A bíboros kijelentette: a háború mindig az ember csődje. Az ember által végzett pusztítás mögött pedig gyakran érezni, hogy ott rejlik a gonosz.
Krisztus születésének ünnepe mindezek ellenére örömünnep – mondta Erdő Péter, és arra kérte a híveket, legyenek hálásak, és együttműködve a jézusi valósággal győzzék le idegességünket és önzésünket, legyenek nagylelkűek és kedvesek.
"Töltsön el minket a bizonyosság, hogy Krisztussal együtt már mi is győztesek vagyunk" – fűzte hozzá.
A szentmise elején a bíboros emlékeztetett: Krisztus személyében Isten szolidaritást vállalt az emberiséggel. "Kérjük, hogy kísérje ma is gondoskodó szeretettel az emberiséget, minket, családjainkat, népünket és az egész fáradt, szomorú, beteg világot. Adjon nekünk reményt, békét és jövőt!" – fogalmazott Erdő Péter.
Fabiny Tamás: karácsony az új kezdet ünnepe
Karácsony az új kezdet ünnepe – mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján, vasárnap a budavári evangélikus templomban, ünnepi istentiszteleten.
Ádám Isten ellen lázadt, fia, Káin pedig meggyilkolta saját testvérét. Ha megromlik az istennel való viszony, akkor megromlik az emberek egymás közti viszonya, az Isten iránti bizalmatlanság az emberek közötti féltékenységet eredményezi – mondta Fabiny Tamás.
Hozzátette:
az ádámi történet folytatódott; jött Szodoma és Gomora, a kőbalta, a fokos, a harci szekér, Auschwitz és a Gulag, a 21. században pedig Aleppo vagy Bucsa.
Mind-mind az égre kiált kegyelemért, irgalomért, hogy az ádámi történet szakadjon meg, és kezdődjön el egy új, a krisztusi – mondta.
Hozzátette: amit Ádám elrontott, azt isten jóváteszi Jézus Krisztus születésén keresztül. Isten karácsonykor új történetet kezdett, lehetőséget kínál a megmenekülésre, megtérésre, az új életre – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, karácsonykor Isten emberré, Ádámmá lett, "magára vette az ember-arcot", "még Ádám csúf arcát is magára vette", és ezzel megszentelte ezt az arcot. Szavai szerint Jézus nélkül valamennyien Ádám-arcúak, sőt Káin-arcúak lennénk, de Jézus Krisztusban új arcot ölt az isten és új arcot ölthet az ember.
Emlékezzünk Ádám és Éva almájára, de higgyünk Jézus Krisztusban: az ő történetének részesei lehetünk, mert ő megszentelte az Ádám-arcot. Karácsony az emberarcú isten ünnepe; ő emberré lett, hogy mi is emberek legyünk, de nem az ádámi ó-emberek, hanem krisztusi új-emberek – fogalmazott.
Kiemelte: Ádám az emberiség ősatyja, de Krisztus egy új emberiség elindítója, az új kezdet. Az ádámi történet a végbe torkollik, a jézusi történet viszont a kezdetről szól – fogalmazott. Hozzátette: Isten is el akarja feledni az emberi bűnt, "bennünk és általunk" akar újat kezdeni, a magunk családjában, a gyülekezetben, országban, Európában, a világban.
Hiszem, hogy Isten újat akar és újat tud kezdeni általunk is. Karácsony ennek az új kezdetnek az ünnepe – jelentette ki.
Balog Zoltán: Isten kisgyermekként akar velünk lenni
„Isten gyermekként akar velünk lenni, és azt kéri, hogy kövessük őt gyermeksége útján” – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi ünnepi istentiszteletén vasárnap Budapesten, a Hold utcai református templomban.
„Minden gyermek születése csoda, amellyel az élet Ura azt üzeni, hogy nincs vége a teremtésnek, az élet élni akar. Minden gyermek új remény, hogy megmaradhat, nemcsak a születés, hanem a gyermekség csodája is. Karácsonykor ez a csoda jött el a világba” – mondta.
„A jézusi gyermekség csodája azonban súlyos »provokáció« is. Isten képes ilyen védtelenül, ilyen kiszolgáltatottan megjelenni a világban, és mielőtt a segítségére akarnánk sietni, azt mondja, ez így van rendjén, ő így adja magát a világnak” – jelentette ki Balog Zoltán.
„A világban, ahol nincs hatalom erőszak nélkül, győzelem vesztesek nélkül, gazdagság szegénység nélkül, tudás fölényesség nélkül, Jézus úgy van jelen, hogy győzelme mindenki győzelme lehet, az igazsága mindenkit szabaddá tehet” – folytatta a lelkészi elnök.
„Ezen az úton kellene követni Jézust, még ha ez ebben a világban nem is praktikus, hiszen hová jutunk a rendelkezésünkre álló hatalmi eszközök nélkül” – tette hozzá.
Szavai szerint ezt tudták az első keresztények is, mégis leírták, továbbadták, élték Jézus történetét, mégis elhitték, hogy van másik út, van Jézus Krisztus útja.
„A hitük nem hiszékenység vagy valamiféle önszuggesztió volt, hanem abból a bizalomból született, amit bennük a gyermek Jézus a teremtő, szabadító és megtartó Isten iránt ébresztett. Abból a bizalomból született, amelyik bízik abban, hogy az élet ura ilyen életet akar az embereknek a teremtés óta” – mondta.
"És ha erre építünk, akkor velünk az Isten, és ez a tény szabaddá tesz bennünket. Akkor arra az útra lépünk, melynek egyedül jövője van. Mert múltja, jelene, közeljövője mindenféle utaknak lehet, de távlatos jövője ennek az egyetlen útnak van" – jelentette ki a református püspök, hozzátéve, az ember hatalmi eszközei ideiglenesek, és ezért mindaz ideiglenes, amit ezekkel az eszközökkel el tud érni.
Balog Zoltán kitért arra is: „Krisztus követése nem egyszerűen egy értékrend tiszteletben tartása vagy követése, hanem önátadás és lemondás, ahogy ő lemondott az életéről”.
„És még ha ez nem is tűnik a legszebb életprogramnak, bátoríthat, hogy nem leszünk egyedül”. "Nemcsak azért, mert velünk az Isten, hanem mert egymással vagyunk, mert egymással lehetünk", mert van egy közösség, Krisztus népe, amely kétezer éve nem adta föl, amely újra és újra el akar indulni ezen az úton – közölte.
Balog Zoltán szerint az egyházi közösség „sok jót tud adni a világnak: tud gyermekeket, fiatalokat nevelni és tanítani, tud gyászolókat vigasztalni, időseket gondozni, kultúrát teremteni, tudományt fejleszteni, de Krisztus gyermekségének követése nélkül ebből lehet ugyan társadalmi haszon, de nem lesz jel”. "Nem leszünk az a jel, amely Isten szabadító, életet változtató akaratát éli és mutatja" – fogalmazott a lelkészi elnök.
"Minden ünnep, minden mondat, ami felénk hangzik Isten igéjéből, felhívás arra, hogy kövessük Krisztust.” „Karácsony, nagypéntek és húsvét együtt a mi utunk, amely a születés csodájától indul a gyermekségen át az önátadásig, és a halál árnyékának völgyébe érkezik. Ha elindulunk ezen az úton, nem tudni, hogy meddig jutunk (...), de az biztos, hogy – ahogyan a próféta ígérte –, velünk lesz az Isten” – fogalmazott Balog Zoltán.
