Az év elején senki sem gondolta volna, hogy Magyarországon 26 százalékig érhet újra az infláció, most pedig itt állunk szügyig a drágulásban. A mögöttünk maradó esztendő megrázó év lett szinte minden magyarnak, az élelmiszerárak átlagosan 44 százalékkal, az energiaárak 66 növekedtek, az infláció pedig 24-25 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami több százezer honfitársunknak okoz megélhetési válságot. A magyar állam, a kormány nem igyekszik megsegíteni a nélkülözőket, így ők abban bízhatnak, hogy előbb-utóbb besokall a piac, és megkezdődik a fordulat az áremelkedésben.
Az inflációs válság – amelynek okai jóval sokrétűbbek, mint azt a kormánypropaganda elhitetni igyekszik –, a világgazgazdaságban már fordulat-közeli állapotba került. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint már októberben a világ 35 országában alacsonyabb volt az infláció, mint az azt megelőző hónapban, vagyis a csökkenés megindult. A világ legfontosabb piacán, az USA-ban is lassult a fogyasztói árak emelkedése, és a magyar gazdaságot jóval közelebbről érintő eurózónában is már erre készülnek. Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane december elején már megkockáztatta, hogy az eurózónában az infláció közel járhat a tetőzéshez, és az is elképzelhető, hogy már tetőzött. A EKB szakembere nem a levegőbe beszélt, a spanyol infláció már több hónapja csökken, sőt, a német drágulás emelkedése is megtorpant már októberben, bár a végső inflációs fordulatot Európa legnagyobb gazdaságában is 2023 elejére várják.
A 2022-es inflációs sokkot az ukrajnai háború nyomán kialakult, az energiahordozókat és a mezőgazdasági termékeket érintő áremelkedés okozta. Az energiaár-sokk nehezén, különösen a gázár esetében már túl van a világ, bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint az európai földgaztarifák nem térnek vissza a háború előtti alacsony, már-már nyomott szintekre. Vagyis tartósan magas földgázárakkal kell számolni, de ma már legalább nem emelkednek, így legalább nem emelik az inflációt. Hasonló a helyzet az élelmiszerárakkal: a ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO decemberi jelentése szerint novemberben már második hónapja stagnáltak az élelmiszerárak, illetve az index alig 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Vagyis a világban egyre több jele van annak, hogy fordul az infláció, erre számítanak idehaza is az elemzők, bár egészen más dimenziókról van szó. Míg az eurózónában 10 százalék fölött, az Egyesült Államokban 9 százalékon fordult/fordul az infláció, idehaza jóval 25 százalék feletti tetőzést várnak az elemzők. A hatalmas különbség egyik oka a forint trendszerű leértékelődése, amely ráadásul a magyar gazdaságot övező kockázatok miatt 2022-ben kiemelkedően nagy, 14 százalékos volt. Kis öröm az ürömben, hogy 2023-ban megfordulhat a trend, és várhatóan erősödik a forint, ami segítheti az infláció csökkenését.
Talán nem véletlen, hogy épp a kormány várja a legmagasabbra az inflációs csúcsot: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián arról beszélt, hogy a magyarországi infláció 25 százalékon tetőzhet 2023 elején, pedig akkor még híre-hamva sem volt a üzemanyagár-sapka eltörlésének, amit végül Mikulás napján meglépett a kormány.
Ha igaza lesz Nagy Mártonnak, akkor az infláció 27 éves rekordja fog megdőlni, ugyanis a 12 havi drágulás utoljára 1996-ban volt ilyen magas a Bokros-csomag utáni Magyarországon.
Sajnos, ezzel nincs vége a rossz híreknek, ugyanis az éves infláció az idei várható 14-15 százalék körüli szint után jövőre akár 15-18 százalékos is lehet, vagyis még növekedni fog. A 18 százalékos előrejelzés Matolcsy György jegybankelnöktől származik, aki még december elején arról beszélt, hogy 2023-ban egész Európában Magyarországon lesz legmagasabb a pénzromlás üteme, a 15-18 százalék közüli szinttel. Utoljára 1997-ben volt ilyen magas az infláció. Sajnos, azonban Matolcsy Györgynek várhatóan ebben sem lesz igaza: a banki elemzők a benzinársapka eltörlése után 2023-ra már 18-20 százalékos éves átlagos inflációt várnak.
Az éves infláció azért lehet majd magasabb 2023-ban, mint idén, mert a 25-26 százalékos februári tetőzés után is tartósan magas marad az árindex. Az élelmiszerárak még 2023 elején is emelkednek, így az infláció csak nagyon lassan fog csökkenni, az év első felében 20 százalék feletti árindexeket láthatunk. Az elemzők szerint kis szerencsével június-július után indulhat mag a dezinfláció, és decemberre csökkenthet egy-számjegyűre – így viszont az éves átlag magasabb lesz az ideinél.
2023 végére nagy valószínűséggel meglesz a magyar gazdaságban is az egy számjegyű, 10 százalékos infláció, ugyanakkor a folytatás sokkal nehezebb lesz – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A korábbi és külföldi tapasztalatok alapján nem az a nehéz, hogy az extra magas, 20 százalék feletti inflációt a jegybank 10 százalék alá csökkentse, hanem az, hogy a 10 százalék körüli szintről visszatérjen a tolerálható 2-4 százalék közötti szintre. A Népszavának decemberben nyilatkozó Simor András volt jegybankelnök is arról beszélt, hogy ha a kormány nem támogatja az MNB antiinflációs politikáját azzal azt veszélyezteti, hogy tartósan magas infláció alakul ki a magyar gazdaságban.
Mitől szaladtak el így a magyar árak?
Ma már látjuk, hogy a világpiaci folyamatokra a magyar kormány a lehető legrosszabb válaszokat adta, s ezzel 2022-ben dobogós helyet ér el Magyarország az inflációs versenyben Európában, 2023-ban pedig Európa-bajnok lesz. Az infláció szelleme 2016 után szabadult ki a palackból, amikor is a Magyar Nemzeti Bank feladta antiinflációs politikát, és a gazdasági növekedés, és ezzel párhuzamosan az infláció fűtésébe kezdett. Ezt a folyamatot erősítette a kormány folyamatos költekezése, aminek a folyományaként 2019 végére már 4 százalékra emelkedett az infláció. A Covid-válság, a lezárások 2020-ban ezt a trendet megtörték, de csak pár hónapra: 2021 végén már 7 százalék volt a pénzromlás. A kormány ekkor kezdett több ezer milliárdos választási pénzszórásba, ami önmagában tovább emelte az inflációt, de a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború hatalmas energia- és élelmiszerársokkot zúdított a világra. Ezek egyvelegeként felrobbant az infláció, gyorsan dőltek meg a rekordok és jutottunk el a 25 százalék közelébe.
A kormány időlegesen fékezni akarta az árrobbanást, ezért húzott ársapkát előbb az üzemanyagokra, majd egyes élelmiszerekre. Az ársapkák azonban nem fékezték, hanem fokozták az inflációt: Matolcsy György MNB-elnök elhíresült gazdaságpolitikai értékelésében december elején, az országgyűlés gazdasági bizottságában elmondta, hogy a jegybank számításai szerint az ársapkák 3-4 százalékponttal emelték meg a magyar inflációt. A kiskereskedők ugyanis az ársapkán elszenvedett veszteségeket többszörösen árazták be a nem ársapkás termékekbe. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint az élelmiszerárak emelkedésénél az ársapkák mellett hasonlóan káros hatású volt a kiskereskedelmi különadó bevezetése. Minden egyes forint különadót a kereskedelem azonnal beépített az áraiba, így végső soron a kormány bevételi éhsége fokozta az inflációt – magyarázta. Palócz Éva szerint a benzinárakhoz hasonlóan az élelmiszereknél is ki kellene vezetni a sapkákat, ám ennek az intézkedésnek a szociális hatásai felmérhetetlennek. Amikor ezeket az ársapkákat leveszik a tejről, a lisztről és a többi termékről, ezek árai felpattannak az égbe, viszont a többi ár nem fog csökkenni. Az ársapkák eltörlése az alacsony jövedelmű családokat nagyon nehéz helyzetbe hozza: míg egy középosztálybeli család tudja észszerűen csökkenteni a fogyasztását, ugyanezt nem teheti meg az a család, amely 70-100 ezer forintból él havonta, ami tragédia – mondta a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
.
