;

üzemanyag;benzin;gázolaj;Publicus;üzemanyagár;ársapka;

- A magyarországi autósok közel fele semmilyen üzemanyagár mellett nem adná ki a kormányt a kezéből

A magánautósok másik felénél a tűréshatár maximuma valamivel 850 forint felett van.

A hazai autósok 46 százaléka semmilyen üzemanyagár mellett nem váltana más közlekedési módra – derül ki a Publicus Research lapunk számára készített felméréséből. (Igaz, az intézet ide sorolta a válaszolni nem tudó vagy kívánó megkérdezetteket is.)

11 százalék ugyanakkor már literenként 700 forintos árnál váltana. 13 százalék számára 750-850 forint a határ, 17 százalék pedig 850 forintot vagy annál is többet jelölt meg. E válaszok között a legmagasabb értéknek az 1500 forint számított. Átlagként 887 forint adódott. 13 százalék nem használ a mindennapokban autót, így e kör számszerű válaszát a felmérés nem vette figyelembe.

A megkérdezettek átlag 46 százaléka – de különösen a 18-29 évesek és a 60 évesnél idősebbek – most, az üzemanyagársapka eltörlése után sem szeretnék visszafogni az autóhasználatot. 

Átlag 18 százalék jelentős mérséklést nem tervez, 13 százalék viszont határozott lépéseket tenne ennek érdekében. Ez utóbbi két terv leginkább a nem nyugdíjas, de nem is dolgozó megkérdezetteket jellemzi. Csupán átlag 7 százalék vallotta, hogy bár szeretne visszavenni, azt nem teheti meg, átlag 16 százalék pedig nem adott érdemi választ.

52 százalék – főképp a fiatalabbak - az elmúlt év során legalább egyszer üzemanyaghiány miatt tankolás nélkül kanyarodott ki a töltőállomásról. 43 százalékkal előfordult, hogy a kúton csak piaci tarifás terméket talált, ami miatt – hatósági áras jogosultságaik ellenére - vagy azt vették meg, vagy továbbálltak. Ilyet egyébként csak 29 százaléknyi Fidesz-KDNP-szavazó tapasztalt, 45 százaléknyi ellenzékivel és 52 százalék bizonytalannal szemben. 65 százalék, amikor csak tudott, töltött, így szinte mindig teli tartállyal közlekedett. 44 százalék kénytelen volt az útvonalától távolabb eső kúton vásárolni. 24 százalék órákig állt sorba, 23 százalék a készlethiány miatt kevésbé vagy akár egyáltalán nem tudott autót használni, 5 százalék pedig az ínséges időkben más módon is tárolta a naftát. A Fidesz-KDNP-hívek, illetve az idősebbek és a nyugdíjasok a többieknél kevésbé tapasztalták ezeket a problémákat. De a legszorgalmasabban is a kormánypártok hívei tankolták mindig tele az autót. Az ellenzékiek közül – a többiekkel ellentétben – lényegében senki sem tartalékolt más módon üzemanyagot.

Míg a válaszadók az üzemanyagárkorlát időszakában

átlag 30 ezret költöttek üzemanyagra, addig várakozásaik szerint változatlan közlekedési szokások mellett a havi kiadás átlag 49 ezer forintra nőhet. 

Igaz, itt a különböző csoportok körében jelentősen, a 60 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok körében 50 százalék közelébe ugrott a választ nem ismerők vagy megtagadók – átlag 35, illetve 38 százalékos - aránya. A havi 31 ezernél többet költők tábora értelemszerűen bővült. A 30 százalék körüli értékekről ezzel mintegy 20 százalékra csökkent a havi 11-30 ezer forintos üzemanyag-kiadásra számítók aránya. A havi 1-10 ezer forintot, illetve várhatóan semmit nem költők hányadosa a tíz százalék közeli értékekről néhány százalékra esett.

A Publicus az is megtudakolta, hogy a megkérdezettek szerint mely okok vezettek leginkább a hatósági üzemanyagárak december 6-i eltörlését megelőző üzemanyaghiányhoz. Ebben szembeötlő politikai különbségek rajzolódtak ki. Míg

az ellenzékiek 65, illetve a bizonytalanok 49 százaléka szerint ehhez maga a hatósági ár járult hozzá igen jelentős mértékben, addig a Fidesz-KDNP-szavazók csak 13 százalékban okolták ezért a kormányintézkedést. 

A megkérdezettek átlag 19 százaléka szerint egyáltalán nem, míg 24 százalék szerint valamennyire hozzájárult a hiányhoz az ársapka. A kormánypártok hívei ugyanakkor 49 százalékban - az állami propaganda által széles körben terjesztett tételnek megfelelően – a „brüsszeli szankciókat” okolják nagy mértékben a töltőállomások előtt kígyózó sorokért. Ezt a teóriát csak 3 százaléknyi ellenzéki és 17 százaléknyi bizonytalan osztotta.

Az ellenzékiek 74 százaléka szerint a „brüsszeli szankciók” egyáltalán nem járultak hozzá a kígyózó sorokhoz. 

(A valóság egyébként a propagandával szemben, hogy a brüsszeli szankciók nem járulhattak hozzá az üzemanyaghiányhoz, hisz egyrészt azok csak december 6-án léptek életbe, másrészt az ellenintézkedések alól Magyarország mentességet kapott, tehát ma is korlátlanul vásárolhatunk orosz nyersolajat. Kis mértékű, áttételes, illetve jövőbeni hatások mindazonáltal kimutathatók.) Míg a Fidesz-KDNP-szavazók 59 százaléka az orosz-ukrán háborút is nagy mértékben okolja a hazai ellátási káoszért, addig ezt a véleményt az ellenzékieknek csak a 12 százaléka osztja. Utóbbiak 45 százaléka úgy véli, hogy a szomszédban zajló fegyveres összecsapások egyáltalán nem okolhatók a hazai üzemanyaghiányért.

A százhalombattai finomító technikai problémáit a megkérdezettek nagyjából egyforma, átlag 26 százalékos arányban okolták nagy mértékben a hiányért. 37 százalék kis mértékű hatást látott, míg 17 százalék egyáltalán nem vélt felfedezni ilyen tényezőt. (A valóság, hogy a Mol az egyre jelentősebb áruhiányt alapvetően finomítói, illetve más ellátási-szállítási fennakadásokkal magyarázta, amelyek ugyanakkor az árkorlát eltörlésével javulást mutatnak.)

A felmérés adatai

A Publicus Research december 12-e és 16-a között 1002 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 54 százalék gazdaságilag aktív, 28 százalék nyugdíjas, 11 százalék egyéb inaktív, 7 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, 20 százalék megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.

Tovább csökkenő üzemanyagárak

Péntektől tovább, ezúttal 3 forinttal csökken a benzin és 5-tel a gázolaj ára - közölte a Holtankoljak.net. Így a 95-ös benzinért 631, a gázolajért pedig 713 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan. Tegnap az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára kis mértékben, 80-ról 82 dollárra emelkedett, a forint viszont kissé erősödött a zöldhasúval szemben.  

Az előrejelzés szerint az infláció a jövő évben 15-19,5 százalék körül alakul, így várhatóan jövőre csökken a legkisebb bérek vásárlóereje.