A Katargate óriási csapás a pártra, hiszen jövőre, várhatóan az év második negyedévében parlamenti választásokat rendeznek Görögországban, s az utóbbi egy-két években a politikai erő végre ismét komolyabb életjeleket mutatott. Így azonban rásüthetik a szocialistákra a korrupció bélyegét, s félő, hogy ennek nyomán a PASZOK ismét elindul lefelé a lejtőn.
Pedig a politikai erő óriási lehetőséget lát a választásokban. A 2008-ban kitört pénzügyi válságig a szocialisták, illetve a konzervatív Új Demokrácia (ND) határozta meg a görög politikai életet. A súlyos krízis, a példátlan adósságválság során azonban a választók elsősorban a PASZOK-ot büntették. Az 1981 után több mint húsz éven át kormányzó párt egykor 300 parlamenti képviselőjéből mára csak 22 maradt az athéni parlamentben. A baloldal vezető erejévé a populista Alekszisz Ciprasz által fémjelzett Sziriza vált, Ciprasz néhány évig miniszterelnök is volt. Bár a sorrend azóta sem változott a baloldali pártok versenyében, szeptemberben akadt olyan felmérés, amely a szocialistákat már 15 százalékon látta, s a Szirizával együtt akár 45 százalékot is szerezhetnének, miközben az Új Demokrácia 36 százalékon áll, vagyis nem elképzelhetetlen a kormányváltás.
Most azonban minden kétségessé vált, s a PASZOK-nál attól tartanak, hogy a dominó nem áll meg és a párt újabb tagjairól derül majd ki, hogy kenőpénzt fogadtak el az arab monarchiától. A korrupciós botrány azért is rendítette meg az országot, mert Kaili a görög politika egyik legelismertebb alakja volt, aki felemelkedését különösebb párttámogatás nélkül érte el. A PASZOK jobbszárnyához sorolták olyannyira, hogy legutóbb Nikosz Andrulakisz, a PASZOK vezetője – természetesen már a Katargate kirobbanása után - az Új Demokrácia trójai falovának minősítette őt.
A szocialista vezető kijelentésének megértéséhez ismerni kell egy pikáns részletet is. Andrulakisz és Kaili több mint egy évig egy párt alkotott. Miután a magánéletben elváltak útjaik, a politikában is különböző oldalon találták magukat.
Amikor ugyanis tavaly év végén a szocialisták új elnököt választottak, Kaili nem Andrulakiszt, hanem riválisát, Andreasz Loverdoszt támogatta. Utóbbi a szocialisták és az Új Demokrácia közötti együttműködés nagy híve volt. Andrulakisz viszont úgy véli, komoly hiba lenne belépni egy a konzervatívok által dominált kormányba és a Szirizával kell szövetkezni. Vélhetően abban reménykedik, hogy független erőként ismét néppárttá válhat a PASZOK, ami azért egyelőre inkább csak vágyálomnak tűnik.
Hatalmas korrupciós botrány kezd gyűrűzni az Európai Parlament körül, az egyik EP-alelnököt is őrizetbe vettékEgyre dagad a Katargate, leváltották a korrupciós botrányba keveredett EP-alelnökötKaili szakítása korábbi partnerével idén egy lehallgatási botrány során vált még szembetűnőbbé. Fény derült arra, hogy a görög titkosszolgálat hónapokon át kémkedett Andrulakisz és más politikusok után, több baloldali politikus ezért Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök lemondását követelte - emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Meglepő módon azonban Kaili az Európai Parlament (EP) vizsgálóbizottsága előtt nem tulajdonított különösebb jelentőséget az esetnek. Szeptember végén ezért Andrulakisz kijelentette, Kaili a következő EP-választásokon nem indulhat képviselőként a szocialisták színeiben. Így a PASZOK-nak a Katargate-botrány kitörése után nem volt fájdalmas kizárni a pártból Kailit, ez inkább megkönnyebbülés volt Andrulakisz számára, aki azóta is keményen bírálja volt párttársát. A szocialisták elnöke kedden kijelentette, „senkinek sincs joga lejáratni az európai demokráciát”. Hozzátette, „kötelességünk, hogy az átláthatóság és a demokrácia őrei legyünk”. Javaslatot tett arra, hogy minden európai tisztségviselőnek tiltsák meg, hogy hivatalából való távozása után lobbistává váljon, s hozzanak létre egy olyan testületet, amely az EP-képviselők vagyonát vizsgálja.
Ugyanakkor még az sem biztos, hogy a konzervatív Új Demokráciát nem érinti majd a botrány. Mint azt brüsszeli tudósítónk szerdai lapszámunkban írta, a figyelem Margarítisz Szkínászra, az Európai Bizottság görög alelnökére terelődött, aki részt vett a katari labdarúgó világbajnokság megnyitóján és nyilatkozataiban üdvözölte az állam sokak által bírált munkaügyi reformjait. Szkínász 2007-ben lett az EP tagja az ND színeiben, s került az Európai Néppárt (EPP) frakciójába.
Villámkarrier után hatalmas bukás
Kaili ismert arc Görögországban, ígéretes politikai tehetségnek tartották és igazi villámkarriert mondhatott magáénak: diákmozgalmi aktivistából lett az Európai Parlament alelnöke. Ám amilyen gyorsan felemelkedett politikai csillaga, olyan hamar került a politika süllyesztőjébe: kedden megfosztották EP alelnöki tisztségétől, s nem kizárt, hogy hosszú börtönbüntetés vár rá.
Szalonikiben született 1978-ban, építészmérnöknek tanult, és 26 évesen beválasztották a szaloniki városi tanácsba. A Mega TV műsorvezetőjeként tett szert országos ismertségre: a csinos nőt három évig szerepelt a képernyőn. Népszerűségét utóbb politikai karrierjének építgetésére használta fel. 2007 és 2012 között a PASZOK parlamenti képviselője volt, 29 évesen került a törvényhozásba, amivel minden idők legfiatalabb szocialista képviselője lett.
Sajátos módon éppen a súlyos görög adósságválság jelentett számára politikai ugródeszkát. Az a krízis, amely milliók elszegényedését eredményezte, hiszen a „csúcsponton” majdnem minden harmadik görögnek nem volt munkája. Az ország a nemzetközi hitelezők, az úgynevezett trojka hiteleinek köszönhetően maradt talpon. A válság idején a görögök szembefordultak az eddigi politikai elittel, a veterán politikusokkal, s ez lehetőséget jelentett a politikában addig kevésbé jártas új arcok számára. Közéjük tartozott Kaili is. Sokan elismerően fogadták, hogy a pénzügyi összeomlás idején saját párttársával, az akkor még szocialista színekben politizáló Jeorjiosz Papandreu kormányfővel is szembement, egy alkalommal azzal fenyegetőzve, hogy megvonja tőle a kulcsfontosságú parlamenti támogatást.
Mindig is ambíciózus személyiség volt – jelentette ki róla a szocialisták egy tisztviselője, aki a Szalonikiben töltött diákévei óta ismeri a nőt és családját.
Közben némi törés következett be pályafutásában, mert a párt befolyásos politikusa, Evangelosz Venizelosz elvette tőle a választókerületét. Kaili ezután egy athéni kutatóintézetben dolgozott, de 2014-ben az Európai Parlamentbe tehette át székhelyét. Ezután politikai és pénzügyi szempontból is szárnyalni kezdett. Az athéni parlament jövedelem- és vagyonnyilvántartása szerint megtakarításai 2013 és 2020 között több mint ötszörösére nőttek.
Mint utóbb kiderült, valós vagyona ennél is jóval magasabb lehetett, amit a piszkos katari pénzeknek köszönhet. Minden tőle telhetőt meg is tett azért, hogy változzon a monarchia nem éppen kedvező európai megítélése. Idén novemberben az EP-ben megvédte a labdarúgó világbajnokság házigazdáját azokkal szemben, akik megpróbálják "megfélemlíteni" Dohát a bevándorló munkavállalókkal való bánásmódja miatt. Kaili, aki október végén és november elején Kuvaitba és Katarba látogatott, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt idézte, amely szerint Katar "a kihívások ellenére bevezette a munkajogokat ... és a minimálbért". Hozzátette: "Nyitottak a világ felé. Mégis, egyesek itt arra szólítanak fel, hogy diszkriminálják őket."
November 24-én aztán az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, felszólítva a FIFA-t, hogy segítsen a katari építkezések során elhunyt külföldi munkavállalók és a jogsérelmet szenvedett munkások családjainak kárpótlásában.
