A Fővárosi Vízművek az idén 1,6 milliárdos veszteséggel számolt, jövőre 18 milliárd forintos veszteséget jósolnak a szakmai alapon készített üzleti tervben. A cég felügyelőbizottsága és az igazgatóság is jelezte aggályát, hiszen ekkora veszteség mellett fizetésképtelenné válhat a cég. Ebben az esetben pedig veszélybe kerülhet Budapest vízellátása. Készült-e terv ennek elkerülése érdekében? - kérdezett rá váratlanul Borbély Lénárd fideszes polgármester egy ártatlannak tűnő napirendi pont kapcsán. Erre kapcsolódva Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető arra volt kíváncsi, hogy a tulajdonos és a menedzsment között érzékelhető diszharmónia milyen személyi döntésekkel jár?
Aligha vaktában lőttek. Karácsony Gergely ugyanis erre tájékoztatta a közgyűlést, hogy a vízművek vezérigazgatója, Keszler Ferenc benyújtotta a lemondását. A főpolgármester nagyon sajnálta a dolgot és megköszönte a cégvezető eddigi munkáját, de arról biztosított mindenkit, hogy ez nem befolyásolja a cég működését.
Kiss Ambrus hozzáfűzte, hogy 9 pontban kérték az üzleti terv módosítását, de a céget szerinte nem fenyegeti csőd. Korántsem a fővárosi cég van a vízi közművek közül a legrosszabb pénzügyi helyzetben
– mondta.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kifejtette, hogy optimális esetben az ivóvíz-díjnak kellene fedeznie a szolgáltatás költségeit, de erről már régen nem beszélhetünk, hiszen a vízdíjat 2009-ben befagyasztotta a kormány, miközben fizetik az emelkedő összegű közműadót és a felügyeleti díjat, a bérek duplázódtak, az energiaárak pedig 16-szorosára nőttek. A költségnövekedést úgy kompenzálták a cégek, hogy elhagyták a beruházásokat. A most dúló energiaválságban a környező országokban azzal biztosítják az ivóvízellátást, hogy rögzítették a vízi közműcégek által fizetendő energiaárat. Magyarországon a kormány ezt nem lépte meg, de azt az ígéretet tette, hogy biztosítja a megemelkedett energiaköltség fedezetét a közműszolgáltatóknak. Remélhetőleg ebből nem marad ki Budapest – vetette fel Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki nem tagadta, hogy volt olyan időpillanat, amikor a beszedett ivóvízdíj az áramszámla kifizetésére sem volt elég. A városvezetés szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy ivóvíz nélkül marad Budapest.
Támogatta a Fővárosi Közgyűlés a temetési szolgáltatások hatósági árának 17 százalékos emelésére vonatkozó javaslatot. Hassay Zsófia fideszes képviselő szerint a Fővárosi Idősügyi Tanácsban senki sem támogatta a temetői szolgáltatások hatósági áremelését. A képviselő nem tartotta szerencsésnek, hogy a városvezetés által az „alapcsomaghoz” biztosított 20 ezer forintos kedvezmény csak az Új Köztemetőben hamvasztás esetében érhető el.
A fővárosi önkormányzat 17 százalékkal emeli a temetkezés hatósági díjait jövő januártól, ha a közgyűlés megszavazza a javaslatot. De kérhető alapcsomag is. Mint ismeretes a fővárosi önkormányzat azért emeli a 2014 óta változatlan hatósági árakat (többek között sírhelyek megváltási és újraváltási díjai, temetőn belüli szállítási költség, a sírhely ki- és visszahantolásának ára, a gépjármű behajtás, stb.), mert évente több százmillióval kell kipótolni a Budapesti Temetkezési intézet (BTI) büdzséjét. Az infláció önmagában 20,3 százalékos, a piaci szolgáltatások körében 8,57 százalékos emelést indokolna, a vidéki nagyvárosokban is többet kell már fizetni, mint Budapesten.
A temetés ára hatósági és szabadáras díjtételekből áll össze, így a valóságban a hamvasztásos temetés ára egészében 4,6 százalékkal emelkedik. A koporsós temetéseknél a díjak fele szabadáras, ezért az egész temetési költségre vetített emelés nem éri átlagosan 7,8 százalékot. Kiss Ambrus által közölt adatok szerint Budapesten most 350 ezer forintba kerül egy hamvasztásos temetés, míg 603 ezer be kerül a koporsós végtisztesség.
A BTI összeállított egy „szolgáltatási alapcsomagot”, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévők is méltósággal, de kisebb anyagi megterhelés mellett vehessenek búcsút hozzátartozójuktól. Ez az alapcsomag az Új köztemetőben végzett hamvasztásos temetést foglalja magába, amelynek ára a 155 ezer lenne a megemelt díjakból összeálló 173 ezer forintos számla helyett.
Vita nélkül fogadta el a közgyűlés a főváros két évvel ezelőtt felállított korrupció gyanús fővárosi projekteket vizsgáló bizottságának jelentését. Mint arról korábban beszámoltunk a Havasi Gábor (Momentum) vezette grémium összesen 10 ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt. A gyanús projekteket több mint két éve vizsgáló eseti bizottság két éves munkáját összegző 200 oldalas tervezetben mindösszesen 14-szer szerepel a korrupció szó, az is jobbára két már korábban kivizsgált ügy (parkolás, M4-es metró) kapcsán. Nincsenek felelősök, folyamatos a pénzhiány, jobbára a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten – olvasható a jelentésben.
A már lezárt büntetőeljárásokra figyelemmel a bizottság nem tesz javaslatot büntetőfeljelentésre, újabb polgári jogi, illetve fegyelmi eljárások indítására. Akivel kapcsolatban ugyanis ez felvetődhet „már nem tartoznak a fővárosi önkormányzat, illetve gazdasági társaságai állományába”. Ugyanakkor azt javasolják a a városvezetésnek, hogy éljen felterjesztési jogával az Országgyűlés felé a fővárosi önkormányzat, illetve a közösségi közlekedés finanszírozásának átalakítására, készüljön egy költség-hatékonyságot növelő terv a BKV működtetésére, beleértve a meglévő díj- és kedvezményrendszer áttekintését is. Új projektet ezentúl csak hozzáértő projektmenedzsment csapattal indítsanak, előzetesen egyeztessenek a várható jogszabály-változásokról a kormánnyal, törekedjenek a széles körű társadalmi konszenzus kialakítására, a közbeszerzéseknél ügyeljenek jobban a szakmai, műszaki követelményekre, legyen erősebb a projektek feletti kontroll. A főváros adja át a biodóm tulajdonjogát az államnak és kérje fel a kormányt közvetítésre az M3-as metrókocsik gyártójával fennálló jogvitában.
A Fővárosi Vízművek működése biztosított
Még tartott a Fővárosi Közgyűlés, amikor az önkormányzat közleményben igyekezett tisztázni a Fővárosi Vízművek vezérigazgatójának távozásának hátterét. Mint írják: "A víziközmű-szektorban el kell kerülni azt, ami az iskolákkal, az ott dolgozókkal történt azután, hogy az állam elvette az iskolákat az önkormányzatoktól. A Fővárosi Vízművek éppen ezért önkormányzati tulajdonban marad. A fővárosi önkormányzat a köz érdekét szem előtt tartva augusztus 31-én már határozott arról, hogy nem adja át az államnak a Fővárosi Vízműveket. Sajnálatos módon a társaság vezérigazgatója, egyben gazdasági vezérigazgató-helyettese a tulajdonosi döntés ellenében az állami tulajdonba adást támogatta, ami miatt a városvezetés egy héttel ezelőtt kezdeményezte a vezérigazgató hatásköreinek módosítását. A vezérigazgató ezt követően benyújtotta lemondását, amit a főpolgármester tudomásul vett. A vezérigazgató utódjáról a napokban születik döntés, a Fővárosi Vízművek zavartalan működése biztosított."
