A Horn Gyula sétány elnevezése körüli vitával indult a Fővárosi Közgyűlés idei utolsó ülése. A kormánypártiak szerint a volt miniszterelnök túlságosan vitatott politikus volt ahhoz, hogy róla közteret nevezzenek el. Az ellenzékiek szerint nem. A polémiát még az első egészen más témájú előterjesztés tárgyalásakor is folytatta volna a Fidesz-frakció, de Karácsony Gergely főpolgármester véget vetett a színjátéknak, mondván: „tűrjük a vitát, de szeretjük, ha napirendi pontra vonatkozik. Ezt követően tartottak egy villám zárt ülés az intézményvezetőkről.
Kicsit már kezd rutinunk lenni a reménytelennek tűnő pénzügyi helyzetek kezelésében. A 2023-as költségvetési terv jogilag elfogadható, de nem áll stabil lábakon
– ismerte el Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A bevételi oldalon bizonytalanságot jelent az állami normatívák most zajló felülvizsgálata az elszálló energiaárak miatt, ami remélhetőleg többlet bevételhez juttatja majd az önkormányzatokat. A mértéke azonban egyelőre nem ismert. Bizonytalan az iparűzési adóbevétel is, hiszen az infláció miatt több bevételre számíthatna a főváros, de az energiaválság miatt bedőlő cégek csökkenthetik is ennek összegét. A terv egyébként 195 milliárd, ami a teljes bevétel 75 százalékát teszi ki.
A kiadási oldalon ennél jóval nagyobb kockázatokat lát a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes. A legfontosabb ezek közül a sokat emlegetett energia ár, amiről egyelőre nem tudható hol áll meg az év második felében. A másik a bérek kérdése, a főváros mindenesetre tartani kívánja a tavaly aláírt bérpolitikai megállapodást, ami 15 százalékos emelést irányoz elő. Az uniós forrásoktól függ a járműopciók lehívása, amelyre jövőre van utolsó lehetőség, ami önmagában több mint 10 milliárdos kockázat. Kiss Ambrus azt is elmondta, hogy egy likviditási csomagról egyeztetnek a kormánnyal, amelyben a közszolgáltatásokra kapott állami normatíva felülvizsgálata, a közösségi közlekedéshez kapott támogatás kifizetésének ütemezése is szerepel.
A papír mindent elbír – jegyezte meg Bagdy Gábor fideszes képviselő, aki szerint az idei költségvetésben kevesebb kockázat volt, így is „teljes mértékben kiszáradt a főváros, a korábban felhalmozott tartalékok elfogytak és a városvezetésnek súlyos kétségei vannak afelől, hogy a 25 milliárdos folyószámlahitelt vissza tudják-e fizetni. A korábbi pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes hiányolta a takarékossági intézkedéseket, mert ennek hiányában a csőd felé kormányozzák a főváros hajóját. Bagdy szerint 120 milliárd hiányzik a költségvetésből, ami a büdzsé negyede. Ha így maradnak a dolgok, akkor az év közepére csődbe megy a város, vagy kénytelen lesz alapvető közszolgáltatásokat kell feladni vagy súlyosan csökkenteni.
A DK-frakció csak Karácsony Gergely kifejezett kérésére szavazza meg a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztést, mert nem tartják tarthatónak
– szögezte le Élő Norbert, DK-s képviselő.
Az iparűzési adóbevételt szerintük 20 milliárddal van túlbecsülték, de nem látják megalapozottnak az energiakompenzációként várt 9 milliárdos, illetve a BKV támogatásaként remélt 12 milliárdot sem. A bevételi oldalon a DK szerint 40-50 milliárddal kevesebb folyhat be a tervezettnél, miközben a kiadási oldalon legalább ennyivel többre kell számítani például a béremelések és a közműcégek növekvő energiaszámlái miatt. De hiányolják azt is, hogy nem készült havariaterv, nincs ütemterv arra, hogy milyen ütemben csökkentik vagy állítják le a közszolgáltatásokat.
Wintermantel Zsolt Fidesz frakcióvezető rögvest belekapaszkodott a DK különvéleményébe és meg is hozta az ítéletet: ez történik, ha ilyen szedett-vedett koalícióra bízzák egy város irányítását.
Érdemi hozzáfűznivalója nem volt.
Egyszer majd eljönnek azok a boldog idők, amikor újra egymás torkának eshetünk, de ez nem most van - üzent a DK-nak Zugló szocialista polgármestere Horváth Csaba, aki egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a kormány meglehetősen alul tervezi a szolidaritást és a segítségnyújtást a lakosságnak és az önkormányzatoknak, utóbbi szektortól tízmilliárdokkal többet von el ezen a címen jövőre.
Kiss Ambrus a vita végén megjegyezte, hogy nem terveznek több iparűzési bevételemelkedést az elmúlt években tapasztaltnál.
Másrészt arra is rámutatott, hogy az önként vállalt feladatok összesen 9,2 milliárd forint kiadási tételt jelentenek, amely nem is lenne teljes egészében megtakarítható, miközben a nappali melegedők, a családok átmeneti otthonainak bezárása, vagy éppen a rezsitámogatás megszüntetése nagy társadalmi károkat okozna. Új beruházást pedig nem indítanak. A havaritervről megjegyezte, hogy készülhet ilyen. De a főváros esetében nem az történik, mint a Titanicnál, amely túl későn vette észre a jéghegyet. Ők már régóta látják és jelzik is. Ha mégis elsüllyedne a város költségvetése, akkor az azért lesz mert túl sok a jéghegy és a köztük lévő út is befagyott.
Senki nem örömmel szavazza meg azt a költségvetést, jegyezte meg Karácsony Gergely, aki szerint nem állítják, hogy nincs nagyon nagy bajban a főváros, de legalább megpróbálnak kijutni a jegyhegyek szorításából. Majd megjegyezte: az, hogy a Fidesz egyetlen módosítót se nyújtott be, jelzi, hogy ennél jobb megoldásokat ők se találtak. Az előterjesztést végül 17 igen, 11 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el.