Mint arról írtunk, Pintér Tamás, Dunaújváros ellenzéki összefogással megválasztott jobbikos polgármestere múlt szerdán válságmegbeszélést tartott, mivel a közvetve és közvetlenül ötezer embert foglalkoztató és a város sorsát döntően befolyásoló vasmű csődközeli állapotba került. A cég két kohója, valamint hideg- és meleghengerműve már leállt, a kokszoló pedig december végéig kapott haladékot az áramszolgáltatótól, a vasmű mögött álló orosz-ukrán részvénytársaság ugyanis tetemes villanyszámla-tartozást halmozott fel. Tankilevics a megbeszélésen elmondta, hogy a cég akkor tud tovább működni, ha kap 12 milliárd forint támogatást, s ez a pénz két hónap költségeit fedezi. Ha nem jön a pénz, akkor a Dunaferr már hétfőn leáll, jelentette ki a cégvezető.
A tőkeinjekciót a Dunaferr orosz többségi tulajdonosa – érezhetően – a magyar államtól remélte, ám a kormány egy szóval se reagált a felvetésre. Így Dunaújváros arra készült, hogy hétfőn a kokszoló is leáll. Ez még se történt meg, mert – mint azt Pintér Tamástól megtudtuk – a hétvégén a Dunaferr annyi szénhez jutott, ami szerdáig biztosítja a kokszoló működtetését. Hogy ki hozott szenet az üzemnek, arról Pintér nem kapott információt.
A polgármestert arról tájékoztatták, hogy a vasműbe szállított szén három napig biztosítja a kokszoló nyersanyagigényét.
A Dunaferr vezetői továbbra sem akarnak nyilatkozni a cég helyzetéről, s eddig a kormánytól se kaptunk választ arra, hogy van-e valamilyen tervük a 68 éves – és a közelmúltig stabil felvevő piaccal rendelkező, ám drámaian eladósodott – vasművel.
Az elmúlt hetekben – üzemrészek leállásával párhuzamosan – sokan távoztak a Dunaferrtől. Molnár László, a cég vasasszakszervezetének elnöke szerint volt nap, hogy 8-10-en beadták felmondásukat. Pénteken a cégvezetés bejelentette, hogy decemberen nem képesek kifizetni a dolgozók teljes bérét, és mindenki csak 200 ezer forintot kapott kézhez. Ennek hatására arra lehetett számítani, hogy hétfőn elindul egy felmondási hullám, ám ez Molnár László szerint nem történt meg. Amúgy a fizetés elmaradása jogalapot teremt arra, hogy az alkalmazottak azonnali felmondással távozzanak, és ennek ellenére megkapják a végkielégítést, mondta a szakszervezeti elnök. Ugyanakkor a vasmű jelenleg aligha tudja kifizetni a végkielégítéseket, arra csak akkor van esély, ha a cégnek új tulajdonosa lesz vagy felszámolásra kerül, és a dolgozók igényét állami forrásból fedezik. Egyelőre nincs arról hír, hogy a zavaros tulajdonosi hátterű részvénytársaságra vevő jelentkezne, s a cégvezetés továbbra is küzd a felszámolás ellen.
A tapasztalatok szerint egyébként a vasműben évtizedeket ledolgozó alkalmazottak nem csupán a végkielégítésre számítva mondanak fel, hanem azért is, mert – a Dunaferr jövőjében nem bízva – találtak maguknak megfelelő munkát. Elsősorban a százhalombattai olajfinomító és az Iváncsa mellett épülő dél-koreai akkumulátorgyár kínál állást számukra. A dél-koreai gyáróriás jövőre kezd termelni, és több ezer embert felvesz majd, ezért a vasmű dolgozói közül sokan abban bíznak, hogy cégük bedőlése esetén ott megélhetést találnak.
Dunaferr: már bérre sincs elég pénz„Erről ne beszéljünk!” – Félnek a Dunai Vasmű összeomlásától, mert maga alá temeti a várost isVégveszélyben a Dunaferr: kormányzati segítség híján már hétfőn végképp leáll a Dunai Vasmű kohója