;

elemzés;Magyarország;Közép-Kelet-Európa;reklámpiac;

- Minden eddiginél többet, 76 millió eurónak megfelelő összeget költött reklámokra a Miniszterelnöki Hivatal

A kelet-közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló elemzés szerint továbbra is az állami szereplők állnak a magyar reklámpiac élén. Bár a magyar reklámpiac 9 százalékos növekedést ért el, ezt az infláció lényegében el is vitte.

Még többet, 76 millió eurónak megfelelő összeget költött reklámokra a Miniszterelnöki Hivatal, amely a legtöbb pénzt költötte el a magyar reklámpiacon tavaly is – derül ki a Media1 által ismertetett CANnual Reportból.

A 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a Magyarországot képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN által megjelentetett, a kelet-közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló elemzés szerint a pandémia sem változtatott a legnagyobb reklámozók sorrendjén, továbbra is az állami szereplők állnak az élen.

A legtöbbet – 76 millió eurónak megfelelő összeget – a Miniszterelnöki Hivatal fordította kampányokra. Mint azt a portál megjegyzi, érdemes összevetni, hogy

ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt.

A második legnagyobb hirdető az állami Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió eurós költéssel, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – áll az idei CANnual Reportban.

A magyar reklámpiac  844 milliós eurós bevételt ért el, ami 9 százalékos növekedés jelent a megelőző évhez képest, köszönhetően az állami reklámköltéseknek. A növekedés mértéke a jelentés szerint összhangban van a többi közép-kelet-európai országéval. Fontosnak tartják azonban hozzátenni, korábban reklámszakemberek hangsúlyozták, hogy

a 9 százalékos magyarországi növekedést valójában a magas infláció lényegében el is vitte. 

A jelentésből kiderül az is, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, amely tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket. A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállalatoknál.

A 2021-es év azonban a televízió évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák, amelyek több mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. Sőt, az online és a televíziós szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából. Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény a szakmai érdekeltek számára, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a koronavírus-járvány kezdete előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi „bebetonozta” gyengébb pozícióját, és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom a múlt évre 100 millió euróra apadt.

A Pegasus kémprogramot legalább három kormány használta az állampolgáraival szemben olyan módon, amely a jelek szerint túllépte a nemzetközi szabványok által előírt biztonsági követelményeket. Ezt állapítja meg egy friss összehasonlító tanulmány, amelyet az Európai Parlament (EP) Pegasus vizsgálóbizottságának ülésén ismertettek.