A berlini székhelyű Asteriks kutatóintézet elemzése szerint a beszerzési mechanizmusok átláthatatlanok, a kémszoftverek használatát engedélyező rendszer nem megfelelő, amit Magyarország esetében egy máig nem végrehajtott európai bírósági ítélet is megerősít. A mérföldkőnek számító Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban megállapította, hogy a titkos megfigyelésekre vonatkozó magyar jogszabályok nem biztosítanak kellő garanciákat a titkos megfigyelések elrendelésére, végrehajtására és az esetleges jogorvoslati lehetőségre vonatkozóan.
2021 júliusa óta ismert, hogy a Pegasust és a hozzá hasonló kémprogramokat egyes európai kormányok is bevetették aktivisták, ellenzékiek, újságírók, diplomaták és az igazságszolgáltatás tagjai ellen. Az izraeli NSO vállalat beismerte, hogy 14 uniós tagállamnak adta el a szoftvert. Magyarországon több mint 300 személyt figyeltek meg az okostelefonra telepíthető kémszoftverrel, írta meg annak idején a Direkt36 oknyomozó portál, amelynek két munkatársát is lehallgatták.
A Magyarországon kívül nyolc tagállamban, köztük Görögországban, Lengyelországban és Spanyolországban követett gyakorlatot elemző tanulmány leszögezi: a demokratikus társadalmakban egyensúlyt kell teremteni a hírszerző és biztonsági szolgálatok hatékony működésének biztosítása, valamint a demokratikus normák és előírások betartása között.
A hatalommal való visszaélés minimalizálása érdekében szükség van a nyilvános elszámoltathatóságra, ami számos országban hiányzott a Pegasus beszerzése és használata során. A törvényt és az alapvető jogok tiszteletben tartását garantáló felügyeleti rendszer Magyarországon nem független, sok más tagállamban pedig gyenge vagy egyáltalán nem hatékony, ami a kémprogramok visszaélésszerű használatához vezetett. A visszaéléseket minden esetben oknyomozó újságírók, civil szervezetek vagy magánszervezetek azonosították, ami arról árulkodik, hogy hatástalanok a jogorvoslati mechanizmusok is.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek engedélyezik kémprogramok használatát bűnöldözésre vagy hírszerzésre, egyértelmű és hatékony nemzeti törvényekre van szükségük, amelyek részletesen szabályozzák az ilyen szoftverek alkalmazását, az eljárás garanciáit, biztosítják az ellenőrzést és a felügyeletet. A jogszabályoknak pontosan meg kell határozniuk például a nemzetbiztonság fogalmát, amelyre hivatkozva titkos megfigyeléseket lehet végezni. Ez a legtöbb vizsgált tagállamban hiányzik, hangzott el a parlamenti szakbizottság ülésén. A tanulmány szerzői szerint a kémprogramok piacának egyértelműbb és szigorúbb szabályozása ajánlott európai szinten.
Az EP-vizsgálóbizottságának küldöttsége várhatóan februárban látogat Magyarországra, és tavasszal készülhet el a plenáris ülés elé kerülő jelentése.
