Az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei keddi brüsszeli ülésükön nem hoztak döntést a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részének javasolt odaítéléséről, illetve befagyasztásáról. Az EU27-ek nem hagyták jóvá az 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatással járó és szuperfeltételek teljesítéséhez kötött magyar helyreállítási tervet, és nem fogadták el a 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) forrásmegvonásra tett indítványt sem az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
A javaslatokat az Európai Bizottság tette le a tárcavezetők asztalára, akik egy kalap alatt dönteni szerettek volna két olyan, egyhangúsághoz kötött jogszabályi előterjesztésről is, amelyet egy ideje az Orbán-kormány blokkol. „A hídon együtt kell átkelnünk”, fogalmazott egy európai uniós forrás arra utalva, hogy a tagállamok egy csomagban kezelik a négy dossziét: a magyar vétófenyegetés fenntartása patthelyzetet eredményezhet, feladása viszont elvezethet akár enyhébb pénzügyi szankciókhoz és a helyreállítási terv jóváhagyásához. “Ha nincs egyetértés az egyik ügyben, akkor nem lesz egyetértés a többiben sem”, érzékeltette az ülést elnöklő Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak, és senki nem enged a 48-ból.
Itt a bejelentés, az Európai Bizottság javasolja, hogy függesszenek fel 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarországnak, amíg az Orbán-kormány nem teljesítMivel a tárcavezetők ülésén hamar kiderült, hogy Magyarország nem oldja fel a vétófenyegetését sem a globális társasági minimumadóról szóló rendelet, sem az Ukrajna támogatásához szükséges közös hitelfelvételt garantáló előírásokról, megszűnt az esélye a magyar dossziék keddi gyors lezárásának. Az adóügyi megállapodás-tervezetet le is vették az ülés napirendjéről, a cseh pénzügyminiszter pedig az ukrán segítségnyújtásról bejelentette.
egyhangú döntés híján a tagországok már megvizsgálják, hogyan valósítható meg a jövőre esedékes 18 milliárd eurós támogatás folyósítása huszonhatos körben.
Az Ukrajnának szánt támogatás megvétózása nagy felháborodást keltett, Andrius Kubilius, az Európai Parlament orosz ügyekben illetékes litván nemzetiségű képviselője lapunkhoz elküldött kommentárjában kifejtette: „Az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárdos támogatás magyar vétója sérti az uniós szolidaritás elvét. A szolidaritás kétirányú utca: ha mi nem számíthatunk Magyarország szolidaritására a kulcsfontosságú uniós döntésekben, akkor Magyarország sem számíthat a mi szolidaritásunkra”. Sigried Kaag holland pénzügyminiszter az ülésről távozóban azt mondta: „Több mint sajnálatos, hogy nem sikerült megállapodni az Ukrajnának ígért makrogazdasági támogatásról, a kudarc miatt az EU hitelessége forog kockán.”
A tanácskozás hivatalos kezdetét megelőző, hosszúra nyúlt reggelin világossá vált, hogy a kormányok jelentős része nem tud felsorakozni a Magyarországnak járó 7,5 milliárdos pénzügyi kötelezettségvállalás felfüggesztésére tett javaslat mögé, amit egyesek sokalltak, mások támogattak. Az erről szóló vitát ezért ugyancsak törölték a napirendről.
Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és több más, az Orbán-kormánnyal szemben megengedőbb tagállam azzal érvelt, hogy fel kell frissíteni a november végén született bizottsági értékelést a korrupció letörését célzó magyarországi intézkedésekről. A résztvevők végül megállapodtak, hogy felkérik Budapestet, szerdán számoljon be, az elemzés megszületése óta milyen lépéseket tett a jogállam védelmében és a korrupció letörésére.
Az Európai Bizottságnak ennek alapján péntekig felül kell vizsgálnia az elemzését. Valdis Dombrovskis, a bizottság egyik alelnöke újságíróknak azt mondta, „ez nyomasztóan rövid határidő”, de a testület megteszi, amit lehet. Ha a biztosi kollégium a korábbinál kedvezőbb véleményt tenne le az asztalra, a tárcavezetők akár jelentősen is mérsékelhetnék a 3000 milliárd forintos pénzbüntetés összegét. Egyetértés esetén a kormányok a jövő héten írásbeli eljárásban, vagyis vita nélkül határoznának a pénzbefagyasztás mértékéről vagy eltörléséről, és jóváhagynák a helyreállítási tervet. De mindez csak akkor lehetséges, ha a magyar kormány is megszünteti a vétófenyegetését és hozzájárul az egy csomagban kezelt többi jogszabály elfogadásához. Döntésképtelenség esetén a pénzügyminisztereknek rendkívüli ülést kell tartaniuk, amelyre leghamarabb a jövő hét után kerülhet sor. A jogállamisági eljárás keretében zárolni javasolt 7,5 milliárd sorsáról legkésőbb december 19-ikéig meg kell állapodniuk, a helyreállítási tervet pedig még az év vége előtt elfogadniuk, hogy Magyarország ne veszítse el az 5,8 milliárd 70 százalékát.
Nagy a tét, és a felek az utolsó előtti pillanatban húztak 19-re lapot.
