Magyarország hozzájuthat a neki járó európai támogatásokhoz, ha teljesíti a kifizetésükhöz kötött szigorú feltételeket.. Ez a lényege annak a két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntésnek, amelyet szerdai ülésén hozott az Európai Bizottság (EB). A visszatartott összesen 13,3 milliárd euró (5300 milliárd forint) azonnali felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie.
A kabinet számos feltételt már teljesített, de nem eleget, ezért a brüsszeli testület
azt javasolja a döntéshozó uniós kormányoknak, hogy az előírások teljesítéséig függesszenek fel 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) pénzügyi kötelezettségvállalást a Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatásokból.
Ezzel egyidejűleg indítványozza a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási terv elfogadását, azzal a kikötéssel, hogy az ország csak akkor kapja meg a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alapjából, ha végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. A két pénzügyi boríték felnyitásához szükséges feltételek hasonlók, de nem teljesen ugyanazok. A helyreállításra szánt pénzek lehívásához a korrupciót megfékező intézkedések mellett végre kell hajtani a bíróságok függetlenségét garantáló jogszabályi változtatásokat is. Mint az EB szóvivője kedden bejelentette, Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem utazik Budapestre, hogy átadja Orbán Viktornak a jóváhagyott magyar tervet.
Az Európai Bizottság mindkét javaslatáról a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa mondja ki a végső szót. Az EU27-eknek minősített többséggel kell dönteniük az előterjesztések jóváhagyásáról, módosításáról vagy elutasításáról. Az ülésre decemberben, leghamarabb december 6-án kerül sor.
Folytatódik a jogállamisági eljárás
Az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy a tagállami pénzügyminiszterek testülete függesszen fel 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatásokból. Az uniós testület azután döntött így, hogy értékelte a kormány által az elmúlt néhány hónapban végrehajtott korrupcióellenes intézkedéseket. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon nem szűntek meg az Európai Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető, többek között a jogállamiság elveinek megsértéséből eredő kockázatok. Ezért fenntartja korábbi javaslatát a 7,5 milliárd euró felfüggesztésére.
A biztosi kollégium szeptember 18-án indítványozta a pénzügyi szankciót, mert úgy ítélte meg, hogy a rendszerszintű és jórészt büntetlenséget élvező korrupció miatt Magyarországon nem megfelelően használják fel a közösségi támogatásokat. Ez volt az első eset az Európai Unió történetében, hogy egy tagállam ellen bevetették az úgynevezett jogállamisági feltételességi eljárást az uniós büdzsé védelmében. A fenyegetés hatására az Orbán-kormány vállalta, hogy november 19-ikéig megteszi a szükséges lépéseket a javasolt pénzmegvonás elkerülésére, így a szankciós előterjesztés nem került azonnal a tagállami pénzügyminiszterek elé. A kabinet az Európai Bizottsággal konzultálva 17 intézkedésre tett ígéretet, amelyek között új intézmények felállítása és számos törvény módosítása szerepelt. A csomag része volt például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, az ügyészi döntésekkel szembeni jogorvoslat biztosítása vagy az együttműködés javítása az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).
A kabinet azt állítja, hogy határidőre kipipált minden feladatot, a brüsszeli testület szerdai értékelésében viszont megállapította:
bár Magyarország számos kötelezettséget teljesített, „a korrekciós intézkedésekben továbbra is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok vannak”, amelyek véleménye szerint alááshatják a hatékonyságukat. Ezért változatlan formában terjeszti elő a felzárkóztatási alapok egyharmadának befagyasztására vonatkozó javaslatát.
A 42 oldalas elemzés részletesen bemutatja, hogy az Orbán-kormány milyen vállalásokat tett a jogállamisági eljárás keretében, és azokat hogyan hajtotta végre. Az EB 13 pontban foglalja össze a kifogásait, amelyek túlnyomó részét azzal magyarázza, hogy a magyarországi hatóságok nem vezették be a megfelelő változtatásokat a vonatkozó jogi szövegekben.
Sok egyéb mellett problémásnak tartja, hogy a közbeszerzések tisztaságát felügyelő Integritás Hatóság hatásköre nem terjed ki a magas rangú köztisztviselők vagyonnyilatkozatának az ellenőrzésére.
Nehezményezi, hogy nem egyértelműek az ügyészi határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárás szabályai, a bírósági ítéletek pedig nem kötelezőek az ügyészre nézve. Nem tartja megfelelőnek a vagyonnyilatkozati rendszer egyes elemeit, és a vállalásokkal ellentétesnek minősíti, hogy egy friss törvény szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban ülő politikai vezetők közpénzek kifizetéséről dönthetnek olyan szervezetek részére, amelyekben ők maguk alkalmazásban állnak. Az Európai Bizottság megjegyzi azt is, hogy az Integritás Hatóság második alelnökét annak ellenére nevezték ki, hogy más jelöltek magasabb pontszámot kaptak a kiválasztási eljárás során.
A jogállamisági eljárást akkor szüntethetik meg az EU intézményei, ha a kormány száz százalékosan végrehajtja az egyeztetett intézkedéseket.
Igen a helyreállítási tervre, nem az azonnali kifizetésekre
Az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot a magyar helyreállítási terv szigorú kondíciók melletti jóváhagyására is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a következő évtől három éven át hozzájuthat a neki járó 5,8 milliárd euróhoz, ha teljesíti az elvárásokat. Az EB összesen 27 szuperfeltételt szabott, ezeket hiánytalanul és maradéktalanul végre kell hajtani, hogy egyáltalán megkezdődhessen a vissza nem térítendő támogatás folyósítása.
Ezek nagy része azonos a jogállamisági eljárásban megfogalmazott 17 követelménnyel, kiegészülve a bíróságok függetlenségét erősítő lépésekkel és egy jól működő pénzügyi ellenőrzési rendszer kiépítésével. A célok és mérföldkövek végrehajtását a brüsszeli testület folyamatosan ellenőrizni fogja.
Mivel a helyreállítási alapból a tagállamok eleve részletekben kapják a pénzt, az EB mindegy egyes kifizetési kérelem előtt megvizsgálja, hogy áll az előírások teljesítése. Magyarországnak az átlagnál sokkal több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie.
A kormány 2021. májusában nyújtotta be a helyreállítási tervet Brüsszelben, ahol másfél évig folytak az egyeztetések. Az Európai Bizottság számos kiigazítást és pontosítást kért, összhangban az utóbbi években tett gazdaságpolitikai ajánlásaival. Köztük voltak a korrupció, a csalás, az összeférhetetlenség felszámolásához és az igazságszolgáltatás működéséhez kapcsolódó elvárások, amelyekről végül az utóbbi napokban született meg a megállapodás. Ennek azért van jelentősége, mert ha idén nem sikerült volna megegyezni, Magyarország elveszítette volna a támogatás 70 százalékát.
Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány többek között vállalta az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítését és annak a gyakorlatnak a felszámolását, amely szerint a Kúria megpróbálja megakadályozni a bírákat abban, hogy az EU Bíróságával konzultáljanak.
Már előremenekül az Orbán-kormány, azt ígéri, hogy leszáll az igazságszolgáltatásról az uniós támogatás fejébenA 23 oldalas értékelés elismeri, hogy a magyar helyreállítási terv olyan beruházási és reformprogram, amely jelentősen hozzájárul az EU-ban célul tűzött zöld átmenethez és digitális átalakuláshoz. A legfontosabb intézkedések között említi a zéró kibocsátású tömegközlekedésbe, az energiahálózati fejlesztésekbe és a megújuló energiatermelésbe történő beruházásokat, valamint az oktatás, a közigazgatás és az egészségügyi ágazat digitalizációját. A terv keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy beruház a versenyképes munkaerő fejlesztésébe és javítja a legszegényebb településeken élők lakhatási körülményeit.
A pénzhez 27 szuperfeltételen át vezet az út
Hat feltételt határoztak meg az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztésére és átláthatóságának megerősítésére, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálatának biztosítására, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés garantálására.
Nyolc feltétel rendelkezik az összeférhetetlenség megelőzése és ellenőrzése érdekében létrehozandó Belső Ellenőrzési Igazgatóság felállításáról, átfogó és hatékony korrupcióellenes stratégia bevezetéséről, az uniós támogatások kedvezményezettjeinek adatait rögzítő és a kockázatokat elemező Arachne adatgyűjtő rendszer alkalmazásáról és az OLAF-fal folytatott együttműködés javításáról.
Öt feltételt szabtak a közbeszerzések fokozott átláthatóságának és versenyének megteremtéséhez. Ennek keretében ki kell dolgozni egy ellenőrzési mechanizmust az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások értékelésére és létre kell hozni a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét elősegítő támogatási rendszert. Fejleszteni kell továbbá a verseny független felügyeletét és elemzését megkönnyítő elektronikus közbeszerzési rendszert.
Négy feltétel kapcsolódik a bírói függetlenséghez, amely a belső ellenőrzési rendszer működésének előfeltétele. Idetartozik az az Országos Bírói Tanács szerepének és hatáskörének bővítése, a Kúria függetlenségének megerősítése, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek akadályainak megszüntetése valamint a hatóságok azon lehetőségének megszüntetése, hogy a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadják.
Két feltétel vonatkozik az uniós támogatásokat ellenőrző rendszer kiépítésére. Az Európai Alapok Ellenőrzési Főigazgatóságának olyan hatékony ellenőrzési stratégiát kell elfogadnia, amely összhangban van a nemzetközi szabványokkal. Emellett megfelelő forrásokat kell a rendelkezésére bocsátani annak biztosítására, hogy a függetlensége megmaradjon, és képes legyen feladatainak hatékony elvégzésére.
Két további kikötés, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a helyreállítási terv végrehajtásában, ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. Előírás olyan részletes nyomonkövetési eljárások alkalmazása, amelyek segítik a támogatások végső kedvezményezettjeire, a vállalkozókra, alvállalkozókra és haszonhúzókra vonatkozó valamennyi szükséges adat összegyűjtését és tárolását.
