Kína;cenzúra;tüntetések;korlátozások;COVID-19;

A kínai cenzúra elleni tiltakozás jelképének számító üres fehér lapot tartanak a magasba egy pekingi tüntetésen.

- A kínai hatóságok „veszélyhelyzeti szintű cenzúrát” vezettek be a tiltakozások miatt

 Hszi Csin-ping szerint „frusztrált diákok” állnak a tüntetések mögött.

A legmagasabb „veszélyhelyzeti szintű cenzúrát” vezettek be a kínai hatóságok a szigorú járványügyi intézkedések miatt kirobbant tüntetések következtében – számolt be pénteken a The Guardian.

A kínai online platformoknak kiszivárogtatott, először a tiltakozásokkal kapcsolatos információk megosztására szolgáló Twitter-oldal által közzétett irányelvek felfedték a hatóságok aggályait azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok körében megnőtt az érdeklődés az úgynevezett kínai Nagy Tűzfal megkerülésére vonatkozóan.

A tiltakozásokról szóló híradásokat szigorúan cenzúrázták, ám a tüntetők és más állampolgárok a VPN-hez folyamodtak, hogy hozzáférjenek a Kínában betiltott, nem kínai nyelvű híroldalakhoz és közösségi médiaoldalakhoz.

Az irányelvek – amelyeket a kínai cenzúrával foglalkozó amerikai székhelyű hírportál, a China Digital Times is megosztott – a kínai kibertérfelügyelettől származnak, és a „legnagyobb szintű tartalomkezelési vészhelyzet” bevezetéséről szólnak. Arra utasítják benne a tartalomkezelőket, hogy alkalmazzanak kézi vezérlést, és terjesszék ki a tartalomkezelést annak érdekében, hogy „gyorsan azonosítsák, kezeljék és jelentsék a kínai cenzúra megkerülésére irányuló internetes tevékenységeket.

A tüntetéseket kirobbantó ürümcsi tűzvészre utalva a kibertérfelügyelet úgy fogalmaz, „a november 24-i incidens különféle sérelmek kifejezésre juttatását váltotta ki”. A tüntetések ugyanis azután kezdődtek, hogy nemrég 10 ember vesztette életét egy lakóépületben kitört tűzvészben Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület székhelyén, Ürümcsiben. A tüntetők a szigorú korlátozásokat tették felelőssé a tragédiáért.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a tragédia után példátlan rendszerellenes tüntetéshullám kezdődött Kínában, tüntettek a legnagyobb városnak számító Sanghajban és egyetemeken is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak a kiszivárgott dokumentumokban:

„Káros politikai szlogenek jelentek meg Sanghajban, főiskolások és egyetemisták látványos politikai gyülekezéseket tartottak, megnőtt a külföldi média általi rágalmazások száma (…)”.

Ezenkívül meghatározták azokat a közelgő eseményeket, amelyek során a tartalomkezelőknek különösen éberen kell őrködniük, beleértve a tűzvész hétfordulóját, az emberi jogok világnapját és a nemzetközi korrupcióellenes napot. Utasították továbbá az e-kereskedelmi platformokat, hogy „tisztítsák meg” az elérhetőségét termékeknek, alkalmazásoknak és „káros tartalmakat”, amelyek alkalmasak az online korlátozások megkerülésére.

Mindeközben uniós tisztségviselők állítása szerint Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta az EU és Kína közötti pekingi találkozón, hogy a tüntetések mögött „leginkább diákok” állnak, akik „frusztráltak” a csaknem három éve tartó koronavírus-járvány után. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kínában járt.

Igaz, a növekvő kínai esetszámok ellenére a hatóságok látszólagos meghátrálásként Sanghaj és Kanton számos részén is feloldottak korlátozásokat.

A súlyától függően az adott személyre maximálisan kiszabható büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés lehet.