Magyarország;nemzetiségi választások;

- Jogsértő a nemzetiségi választási rendszer, elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a jelenlegi törvények nem csak a szabad választás jogát korlátozzák, de a többi között a választás titkossága sem biztosított.

Elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága a hazai választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része miatt, és a jogsértőnek minősített törvényi keretek megváltoztatását írta elő november 10-i ítéletében – szúrta ki a hvg.hu.

A keresetet két nemzetiségi szavazó indította, és a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott végzésben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a kifogásolt jogszabályrész sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményéta magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza.

A strasbourgi bíróság szerint „a hatályos magyar választási törvény nem biztosítja kellően a a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”. Így például aggályosnak minősül, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistásra szavazásról. Megállapítja az ítélet azt is, hogy sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. A dokumentum szerint az is alapvető jogkorlátozást jelent, hogy

a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók 2014 óta – kellő számú választó és szavazat esetén – kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe, de jelenleg csupán egyetlen nemzetiségi képviselő ül a parlamentben, a német kisebbségé. A roma kisebbség például listát sem tudott állítani. A felperesek közül Bakirdzi Kalliopé a görög nemzetiség tagjaként szembesült azzal, hogy milyen igazságtalan a jelenlegi kisebbségi választási rendszer. A perhez csatlakozó E.C. az örmény kisebbséghez tartozik, és ahogyan a nemzetiségek többségének számarányuknál fogva nincs esélyük a mandátumszerzésre, így neki sincs.

A Bakirdzi Kalliopét a strasbourgi perben képviselő ügyvéd, Karsai Dániel a hvg.hu-nak azt mondta, üdvözli a bíróság döntését, bár sajnálatosnak tartja, hogy sérelemdíjat nem, csak perköltséget állapították meg. Hozzátette, az ítélet nem szab határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására, de leszögezte, hogy ha nem akarnak több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlni a választási törvény nemzetisági választást érintő szabályaihoz.

A hatóság emberei a törvény szigorával léptek fel a parlamenten kívüli párt passzivistáival szemben, és a padok fémvázaira az összes korhadt fát visszarakatták. Azokat később még ismeretlenebb tettesek újra cserélték.