Ukrajnából keményen bírálják az orbáni hintapolitikát, amely, úgy látszik, az itteni ukránokat, legalábbis a szószólójukat, egyáltalán nem zavarja – kifogásolta Kaltenbach Jenő alkotmányjogász, volt kisebbségi ombudsman a Népszavának nyilatkozva.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a minap napirend előtt felszólalt a parlamentben. Köszönetet mondott többek között a kormánynak is, amiért segítséget nyújt az Oroszország által megtámadott Ukrajnának és az onnan menekülőknek. Egyebekben nem nyilvánított véleményt a magyar kormány politikájáról és Oroszországhoz fűződő viszonyáról.
Pedig a német nemzetiségű Kaltenbach Jenő szerint bőven lett volna ok a bírálatra. Önmagában azért, hogy a menekülőket nem toloncolták vissza Ukrajnába, szerinte nem jár „hatalmas dicséret”. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a szorult helyzetben lévő embereket befogadják, és igyekeznek ellátni őket, nincs ebben semmi különös. Már csak azért sem, mert az anyagi terheket jórészt az Európai Unió viseli.
Az Orbán-kormány közben kettős játékot játszik – folytatta –, az „egészen röhejes” Kirill-ügy is jól mutatja, hogy Orbán Viktor kikacsintgat orosz irányba az EU-ból.
(A magyar kormány nem volt hajlandó beleegyezését adni az Oroszország elleni újabb szankciókhoz, amíg a beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás alá vonható személyek listájáról nem törölték a háborús uszítónak tartott Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét – a szerk.) Kaltenbach máskülönben úgy gondolja, hogy nincs ütőkártya Putyin kezében Orbánnal szemben.
Inkább arról lehet szó, hogy Orbán hasonló személyiség, mint Putyin: csak nincs akkora hadserege.
A közelmúltban az Országos Roma Önkormányzaton belüli viszálykodás apropóján lapunk többször is foglalkozott a nemzetiségi szószóló intézményével. A nemzetiségek jogosultak arra, hogy egy-egy parlamenti képviselőt küldjenek a parlamentbe: a kedvezményes mandátum megszerzéséhez lényegesen kevesebb szavazatra van szükség, mint a pártlistákról bekerült jelöltek esetében. A legtöbb nemzetiség létszáma azonban a kedvezményes mandátum elérését sem teszi lehetővé, erre csak a németeknek és a romáknak van reális esélye. Azokat a kisebbségeket, amelyek nem tudnak élni a kedvezményes mandátum lehetőségével, szavazati joggal nem rendelkező szószóló képviselheti az Országgyűlésben.
Ilyen szószóló az ukrán Grexa Liliána is, aki a parlamenti választással együtt tartott nemzetiségi választáson mintegy 400 szavazatot kapott. (A belső viták miatt a romáknak nem sikerült se képviselőt, se szószólót választaniuk. A németeknek – Ritter Imre személyében, közel 25 ezer szavazattal – teljes jogú képviselőjük van.)
Kaltenbach Jenő nem emlékszik rá, hogy az elmúlt tíz évben a nemzetiségi vezetők bármit is bíráltak volna. A szószólói intézmény elsősorban üzlet, a szószólók nyilván próbálnak pénzeket szerezni a közösségüknek.
Az orbáni szisztéma lényege így foglalható össze: „megveszlek vagy elhallgattatlak”.
Az orbáni szisztéma lényege így foglalható össze: „megveszlek vagy elhallgattatlak”. Nincs kritikai hang. Azok, akik a nemzetiségek képviseletére lennének hivatottak, betagozódtak az orbáni hatalomba. Ugyanúgy viselkednek, ahogyan a magyarországi társadalom jelentős része. A nemzetiségi témák a sajtóból is kikoptak, a volt kisebbségi ombudsman úgy látja, hogy a nemzetiségi ügy mára megszűnt létezni.
Tizenhárom nemzetiség
Bunyevácok, székelyek és más csoportok is próbálkoztak azzal, hogy közösségüket nemzetiséggé nyilvánítsa a parlament, de eddig – különböző okoknál fogva – mindegyik kísérlet elbukott. Ma is az a tizenhárom népcsoport számít nemzetiségnek, amely a kilencvenes évek első felében elfogadott kisebbségi törvényben szerepel: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
A nemzetiségi önkormányzati választáson azok szavazhatnak, akik nemzetiséginek vallják magukat és bejelentkeznek a nemzetiségi névjegyzékbe. Ha a parlamenti választáson is nemzetiségi listára szeretnének szavazni, akkor az „országgyűlési választásra kiterjedően” kell kérniük felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe. Azok, akik nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára.
Akadnak visszaélések. A parlament éppen most függesztette fel Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi jogát. A gyanú szerint társaival – némi fizetség fejében – hajléktalanokat vett rá arra, hogy magukat örménynek kiadva szavazzanak rájuk a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választáson.
