Nagyon bizonytalanok a gazdasági folyamatok, ha szerencsénk lesz, akkor csak januárban kell átírni az előrejelzéseinket, ha nem, akkor erre még idén sor kerülhet – érzékeltette ironikusan magyar gazdasági folyamatok kiszámíthatóságát Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője a cég sajtótájékoztatóján. A jövő évet az egész világon a gazdasági növekedés lassulása és a magas infláció párosa határozza meg: a globális bővülés 1,5-2 százalék lehet, de az EU és az USA is átmeneti recesszióban süllyed – fogalmazott az elemző. A magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben már megkezdte a lassulást, ez a következő időszakban felgyorsulhat, és így az idei 5 százalék alatti növekedés után jövőre csak nulla százalék körüli GDP változást lehet most jósolni - véli az elemző.
Ha minden kedvezően alakul jövőre, akkor 2024-re már 3,7 százalék közelébe emelkedhet GDP-bővülése. Ehhez az kell, hogy érdemben csökkenjenek a magyar gazdaságot övező bizonytalanságok, és ezek közül is kiemelendő az uniós támogatások kérdése. Az CIB Bank elemzője elmondta, azzal számolnak, hogy jövő év közepétől érkeznek majd uniós pénzek a magyar gazdaságba, de kevésbé gördülékenyen, mint a korábbi években és erőteljesebb lesz az ellenőrzés.
Sokkal ingatagabb a helyzet az inflációs pályán: a külső környezet ugyan kedvezően változik, hiszen az EU-ban és az USA-ban is már túljutott, vagy ezekben a hetekben ér a csúcsra a drágulás. Idehaza erre még várni kell, ráadásul sokkal magasabb szinten tetőzik: az árhullám 23-24 százalék között tetőzhet a jövő év elején, az év végére pedig egy számjegyűre csökkenhet pénzromlás üteme. A magas év eleji infláció miatt azonban az éves árindex az idei várható 14,4 százalékról 2023-ban 17 százalék fölé gyorsul, de ezzel még nincs vége az inflációval kapcsolatos rossz híreknek.
Európában már fordul az infláció
Novemberben két uniós tagállamban is csökkent az infláció, ami megerősíti azokat a jelzéseket, hogy az eurózóna egyre közelebb kerül a fordulathoz. A német infláció 10 százalékra mérséklődött az októberi 10,4 százalékról, a fogyasztói árak pedig egy hónap alatt fél százalékkal csökkentek. Az ING Bank elemzője, Carstein Brzeski szerint azonban ez még nem a teljes fordulat, decemberben még nőhetnek az árak Európa legnagyobb gazdaságában. A spanyol infláció viszont egyértelműen túljutott a csúcson: novemberben már negyedik hónapja csökkent, az év utolsó előtti havában az árak már csak 6,8 százalékkal voltak magasabbak, s ez fél százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz mérten.
A múltbéli tapasztalatok alapján elmondható, nem azt nehéz a monetáris politikának teljesítenie, hogy egy kiugróan magas inflációt elfogadható szintre csökkentsen, hanem az, hogy onnan hogyan tér vissza az inflációs céljához. Az inflációs várakozások ráadásul idehaza elszabadultak, azok még mindig emelkednek, holott a V3-aknál a lakosság várakozásai már csökkennek. Ezért az elemző szerint az infláció csökkentése nem lesz egyszerű, hisz magasról indulunk, magasak a várakozások, jelentősen emelkednek a bérek, miközben a munkaerőpiac feszes maradt. Ha minden jól megy, legkorábban az infláció 2024-ben érheti el a Magyar Nemzeti Bank célsávját – vagyis ekkorra csökken négy százalék alá.
Trippon Marian szerint ennek ellenére nem elhanyagolható annak az esélye, hogy magas szinten beragad a hazai infláció. Az elemző szerint sem a kormány sem az MNB nem követhet el újabb hibákat, ezért a jegybanknak nagyon óvatosan szabad csak csökkentenie a jegybanki kamatokat, a kormánynak pedig a költségvetési politikán keresztül támogatnia kell az antiinflációs politikát.
Tudomásul kell venni a döntéshozóknak, hogy a piacok nem tolerálják sem a monetáris, sem a fiskális politika eltévelyedéseit.
A kormánynak is el kell fogadnia, hogy a magyar gazdaság a válság előtti években tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért, ennek következtében alakultak ki az egyensúlytalanságok, ezeket nem lehet fájdalomnetesen kiigazítani, pedig ennek most van az ideje
– fogalmazott Trippon Mariann.
Az elemző szerint épp azért, mert nem hibázhat többet az MNB, a következő hónapokban mindaddig fennmarad a 18 százalékos irányadó jegybanki kamat, amíg magyar gazdaság kockázati megítélése nem csökken tartósan, ahogy többször jelezte is azt a MNB vezetése. A piacnak már nem elegendőek az ígéretek, látniuk kell, hogy sérülékenység csökken, stabilizálódik a forintárfolyam, és lesz uniós megállapodás. Ha ezek összejönnek akkor a jegybank az irányadó kamatát az év közepére 15 százalékra csökkenheti, majd az év végére az alapkamat 10 százalékra mérséklődhet. Ez pozitív reálkamatot jelent, hisz a várakozások szerint ekkor már egyszámjegyű lesz az infláció, ezek eredőjeként viszont erősödhet a forint.
Az MNB októberi, agresszív öt százalékos kamatemelése stabilizálta ugyan a forintot az euróval szemben, hiszen a kurzus a korábbi 430 forint/euró szintekről 410 forint alá korrigált. Idén azonban a forint masszívan alulteljesítette a régiós versenytársakat: január és november utolsó hete között körülbelül 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, miközben a cseh korona 2 százalék körüli mértékben erősödött, és a lengyel zloty is csak 2 százalékos veszteséget könyvelt el. A rendkívüli mértékben kitágult kamatkülönbözet tehát önmagában nem volt elegendő a hazai deviza komolyabb erősödéséhez eddig. Ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak, és az ország egyensúlyi pozíciójában is kézzel fogható pozitív fordulat körvonalazódik, 2023 során a forint erősödhet az euróval szemben, és a keresztárfolyam újra 400 alatt stabilizálódhat, a dollárral szemben pedig még erőteljesebb lehet a forinterősödés – vélik a CIB Bank elemzői,
