A jegybank keddi kamatdöntő ülésén épp ezért nem változtatott a monetáris kondíciókon: az alapkamat maradt 13 százalék, illetve továbbra is 18 százalékos az irányadó kamat.
Októberben az infláció 21,1 százalékra emelkedett, ami uniós összehasonlításban a harmadik legmagasabb árindex, ugyanakkor következő hónapokban még kellemtelen meglepetések jöhetnek – tette hozzá az alelnök. Az elmúlt hónapokban az energia- és az élelmiszer-áremelkedés okozta az infláció 60 százalékát, az energiaárak megnyugodni látszanak, ugyanakkor az élelmiszerárak az októberi mérések óta is nőnek. Ezért az inflációs fordulatot a jegybank 2023 első negyedére várja, addig még nőni fog az árindex. Az pénzromlás tetőzést korábban a jegybank 22 százalékon várta, ennél pontosabb prognózist majd a karácsony előtt megjelenő új előrejelzésben adnak. Ugyanakkor az drágulás érdemi csökkenését a jegybank most már 2023 utolsó harmadára várja, szemben a korábbi júliusi, majd szeptemberi előrejelzésével.
A jelenlegi bizonytalan inflációs gazdasági környezetben a Monetáris Tanács (MT) a 18 százalékos irányadó (egynapos betéti) kamat fenntartása mellett döntött. A MNB alelnöke többször hangsúlyozta, hogy az árstabilitás, vagyis a három százalékos infláció elérése a jegybank elsőrendű célja, ugyanis magas infláció környezetben nem lesznek megtakarítások, nem lesznek beruházások, vagyis nem nőhet a gazdaság. Épp ezért az MNB-nek szüksége van a monetáris politika minden csatornájára ahhoz, hogy az inflációt minél gyorsabban leszoríthassa.
Ezen eszközök egyike a magas kamat, épp ezért okozott az elemzők körében meglepetést a kormány kedden megjelent rendelete, amely korlátozta többek között a befektetési alapok, a nyugdíjpénztárak és a magánszemélyek esetében is, hogy közvetve a 18 százalékos jegybanki betétbe fektethessék a pénzüket. Szerdától ezen intézményeknek a bankok maximum a 3 hónapos kincstárjegy átlaghozamának megfelelő, jelenleg 11-12 százalékos kamatot fizethetnek. A magánszemélyek esetében ez a korlátozás csak a 20 millió forint feletti betétekre vonatkozik.
A kormány ezzel a lépésével korlátozza a monetáris politika hatékonyságát, ugyanakkor nehéz ebben a kérdésben igazságot tenni
– nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő gazdasági elemző. Bizonyos szempontból értethető volt, hogy a kormány lépett annak érdekében, hogy a magas kamatot nem lehessen spekulatív céllal kihasználni, de a kormány saját maga által kreált szabályozások csapdájába lépett. Nincs jó megoldás: csak rossz és kevésbé rossz, és ebből a körből minél hamarabb ki kellene szállni – tette hozzá az elemző.
Sokkal egyértelműbben fogalmazott Zsiday Viktor befektetési szakember: szerinte a kormány egy unortodox kamatcsökkentést hajtott végre. A cél nyilván az, hogy a magas bankközi kamatok révén a forint stabil maradjon, miközben a hazai befektetőket próbálják átterelni állampapírba, hogy az államadósság finanszírozása olcsóbb legyen. Azonban
a sokelemű kamatrendszer nem túl hatékony és rendkívül torzítja a gazdaságot, ráadásul a jegybank hitelességét és függetlenségének látszatát csökkenti a kormányzat.
Ilyesféle kamatrendszerek inkább csak fejlődő országokban szoktak lenni (mint Latin-Amerika), és egyenes lépései annak az útnak, amelyen számos ilyen ország jár(t), miközben egyre jobban belebonyolódik a különféle ár-, majd bér- és devizaszabályozásokba, amíg szét nem esik az egész felépítmény - írta Zsiday a blogjában.
Virág Barnabás szerint nem ilyen drámai a helyzet: az alelnök sajtótájékoztatón a kormányzati beavatkozással kapcsolatos kérdésekre kitérő választ adott. A jegybank nem gondolja, hogy a kormányzati kamatstop érdemben csökkentené a monetáris politikai hatékonyságát, de következő napok döntik el, hogy a piacok hogyan reagálnak a kormányzat betéti kamatstopjára – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a kormány egyeztetett-e a betéti kamatstop előtt a jegybankkal, Virág kitérő választ adott: a jegybank és a kormány között folyamatos az egyeztetés „a magyar makrogazdaságot érintő kérdésekben és minden hasonló esetben észrevételeiket közölték” – vagyis továbbra sem világos, hogy volt-e egyeztetés, pláne mi az MNB véleménye a kormány döntésről.
Rég látott pesszimizmus uralkodik magyar cégek körében, a többségük elbocsátásokra készül