Tavaly a költségvetés 1290 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le, ebből 318 milliárd forintot tettek ki a családi adó és -járulékkedvezmények. Ezzel még mindig a családok kapják a legtöbb adókedvezményt, ám ez a 2020-ban igénybe vett összeghez képest 17 milliárd forinttal mérséklődött – derül ki a parlament előtt fekvő 2021 költségvetés zárszámadási adataiból.
A családi adókedvezmények mértéke 2018-ban 316 milliárd forintra rúgott, 2019-ban 335,2 milliárdra emelkedtek, ehhez képet már a 2020-as adatok sem tudtak érdemben emelkedni. Vagyis olybá tűnik, hogy az igénybe vett adókedvezmények összege tetőzött az elmúlt években, és lassú csökkenésnek indulhat. Bár a kormány a zárszámadási törvényhez többszáz oldalas indoklában a mögöttes okokról egy szót sem ejt, sőt magát a csökkenés tényét is elhallgatja. Hasonlóan hallgat a folyamatokról a NAV évkönyve is.
Tavaly a foglalkoztatás 0,7 százalékkal, a bruttó bérek több mint 14 százalékkal emelkedtek, vagyis nem a jövedelmi oldalon kell keresni a csökkenő adókedvezmények okát, az inkább demográfiai okokkal magyarázható. Vagyis a csökkenő születésszám mellett egyre kevesebben tudják igénybe venni a gyermekesek adókedvezményét. Ezt a gyanút erősíti, hogy kismértékben a családi pótlékra fordított kiadások is mérséklődtek. Idén minden bizonnyal megtörik a csökkenő trend, hisz a választások előtt gyermeket nevelő családok további mintegy 700 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok miatt 2023-tól visszaáll a csökkenő trend, hacsak a kormány nem változtat a családi kedvezmények szabályain, bár erre a jelenlegi költségvetési helyzetben meglehetősen kicsi az esély.
A családok által igénybe vett adókedvezmény csökkenésével szemben a sporttámogatások töretlenül növekedtek: a kormány által közölt adatok szerint csak tavaly 147,4 milliárd forint be nem fizetett társasági és bankadó ment a sportegyesületekhez az államkassza helyett. A tavalyi tao visszaigénylés új történelmi rekord, ezzel megdöntötték a 2016-ban felállított 135 milliárdos csúcsot. 2017-ben a szabályváltozások miatt 93 milliárd forintra esett vissza a sport-tao, ám a növekedés azóta is töretlen. Az sport-taózás 2012-es bevezetése óta a sportegyesületeket összesen 936 milliárd forintnyi adót kaptak meg az államkassza helyett.
Tavaly az államnak a társasági adóból 558 milliárd forint adóbevétele keletkezett, vagyis a beszedhető adó 20 százaléka ment a sportegyesületekhez. Másképp számolva: a társasági adóból összesen 279 milliárd forintnyi adókedvezményt érvényesítettek a cégek, a kedvezményezettek, s ennek fele ment sportcélokra. Az adókedvkedvezmények kormányzati értékválasztást is jelentenek – ezekből derül ki, hogy melyek azok a gazdaság- vagy társadalompolitikai célok, ameleket a kormány kész akár súlyos adó tízmilliárdokkal támogatni. Míg szja kedvezmények körében lehet vitatkozni a családi adókedvezmény mértékéről, a kedvezményeztek köréről, az alapvető cél – a gyermeknevelés támogatása – valós társadalmi érdek. Ezzel szemben a sport kiemelt támogatása közel sem olyan egyértelmű: a magyar gazdaság súlyos versenyképességi problémákkal küzd, ennek számtalan oka közül az egyik a cégek alacsony innovációs képessége. Ám míg sportcélokra 139 milliárd forint jutott, addig az úgynevezett K+F (kutatás-fejlesztés) támogatására 23 milliárd forint. Ennél lényegesen több jutott fejlesztések támogatásra, s ezen a címen már 58 milliárd forintnyi társasági adót spóroltak meg a cégek, míg az energiahatékonysági beruházásokra csak 11 milliárdot vettek igénybe.
Idén minden bizonnyal tovább nő a sportegyesületek által igénybe vehető tao-kedvezmény, ugyanis az évi 4-5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően 2022-ben még a cégek profitja – így a társasági adója is – nőni fog. A kormány sem igyekszik a sport-tao-t visszafogni és azt szociális támogatásokra vagy rezsicsökkentésre fordítani, hanem épp ellenkezőleg, a tao-szabályok lazításával igyekeznek a sportegyesületek rezsiproblémáit megoldani. 2023-ban viszont a sportegyesületekre is jóval nehezebb év vár: az előrejelzése szerint a gazdaság növekedése nulla közelébe lassul, így várhatóan több cég lesz veszteséges, vagy csökken a tao-alapja, emiatt számottevően csökken a társasági adó, és ezzel együtt a sportegyesületeknek felajánlható keret is.
