Több kérdéssel is megkereste a Klebelsberg Központot (KK), illetve az azt felügyelő Belügyminisztériumot a Népszava a nemrég kirobbant KRÉTA-botrány nyomán.
Mint kiderült, néhány hete adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) fejlesztőcégét, az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t., amelyben a hackerek a többi között minden magyarországi diák adatait megszerezték. Szerdán már az volt hír, hogy a fejlesztő cég megpróbálta eltussolni az ügyet, ami után arról érdeklődtünk, terveznek-e vizsgálatot a KK-nál, milyen lépéseket tettek a biztonság érdekében, fennáll-e még a sebezhetőség, illetve hány gyereket érint az adatlopás, és legfőképp: milyen lépéseket szándékoznak tenni az egyik legsúlyosabb adatlopási ügyben.
A fejlesztők megpróbálták eltussolni a KRÉTA-rendszer feltörését, amelyben a hackerek minden magyarországi diák adatait megszereztékA Belügyminisztérium első válasza csak annyi volt, hogy „a BM-hez a KRÉTA rendszert érintő adatlopásról, adatsértésről jelentés nem érkezett. A tárca nem üzemeltetője az adott informatikai rendszernek.“ Lapunk visszakérdezett, hogy a KK biztosan a BM alá tartozik-e, de megnyugtattak, hogy „a Klebelsberg Központ a Belügyminisztérium háttérintézménye“.
Miután ezt tisztáztuk, újra feltettük kérdéseinket a tárcának a saját háttérintézményéről, de erre már nem érkezett válasz. Mivel a KRÉTA rendszert ugyanaz a cégcsoport fejlesztette, amely a felsőoktatási Neptun rendszert is működteti, megkerestük a felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) is, hogy az eset után terveznek-e a Neptunnal kapcsolatos intézkedéseket. Bár válaszokat csak későbbre ígértek, azt nem vitatták, hogy a KIM illetékességi körbe tartoznának a kérdések.
A KRÉTA rendszer ötlete a 2010-es évek első felében merült fel, a fejlesztés pedig azzal kezdődött, hogy a kormány 2013-ban megvásárolta - 543 millió forintért - a Magiszter nevű e-napló licencét, ám ez nem vált be, így kezdték el 2014-ben az egyetemeken használt NEPTUN rendszer mintájára átalakítani - a fejlesztés további 900 millió forintba került. Az Educatio Nonprofit Kft. 2015-ben (Palkovics László felsőoktatási államtitkársága idején) kérte fel a NEPTUN-t működtető, Palkovics volt üzlettársának és bizalmasának, Fauszt Zoltánnak a cégét, a SDA Informatikai Zrt.-t a rendszer fejlesztésére.
2016 februárjától Palkovics László már nemcsak a felsőoktatásért, hanem a közoktatásért is felelős oktatási államtitkár lett, ugyanebben az évben, májusban az SDA Informatikai Zrt.-ből kiválva létrejött az eKréta Informatikai Zrt, amely már csak a közoktatásban használt szoftverrel foglalkozik. A KRÉTA-t fokozatosan vezették be a közoktatásba, a 2016-2017-es tanévben önként jelentkező iskolákban tesztelték, majd a 2017/2018-as tanévtől minden köznevelési intézményben kötelezővé tették. 2018-ban elkezdték kiegészíteni egy új szoftver- és szolgáltatáscsomaggal, amit akkor 3,7 milliárd forintért rendelt meg a Klebelsberg Központ.
Palkovics Lászlót 2018-ban innovációs és technológiai miniszterré léptették elő, de korábbi üzlettársának is jutott egy új pozíció, Fauszt Zoltán a kiemelt informatikai beruházásokról döntő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja lett 2019-ben. Igaz, nem sokáig: Orbán Viktor miniszterelnök 2020 végén menesztette ebből a pozícióból, ami miatt sajtóhírek szerint a távozóban lévő Palkovics László már ekkor is felajánlotta lemondását, amelyet a kormányfő nem fogadott el.
Lemondott Palkovics LászlóAz eKréta Zrt.-hez azonban ezután is dőlt a pénz, az Átlátszó szerint 2020-ban az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) 1,5 milliárd forintot fizetett a rendszer összes moduljának támogatására és öt új modul bevezetésére. 2021-ben jött a koronavírus, a KK távoktatási rendszert is rendelt nettó 1,6 milliárdért, idegennyelvi felkészítő modult 2,3 milliárdért, eszköznyilvántartó modult további 1,6 milliárd forintért. Az Átlátszó azt is kiderítette, a KK 2025 januárjáig összesen 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel.
A nagy összegű fejlesztések ellenére a KRÉTA rendszer nem bizonyult stabilnak, 2021 márciusában, már a digitális oktatás első napján összeomlott. A kormány „terheléses támadásra” hivatkozott, ám végül az eKréta Zrt. vállalta a felelősséget és próbálta megerősíteni a rendszert, ennek ellenére az továbbra sem működött problémamentesen.
