Mélységes csendben zajlik a bukott elektronikus jegyrendszer elúszott milliárdjai miatt indított per. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hosszú fontolgatás után több mint egy évvel ezelőtt adta be a keresetet a rendszer leszállítását vállaló német Scheidt & Bachmann (SB) GmbH ellen. A választott bíróság előtt zajló eljárás 2021 szeptemberében indult és jelenleg is folyamatban van. A BKK ismeretei szerint legkorábban 2024 első negyedévében zárulhat le – válaszolta a Népszava kérdésére a főváros közlekedésszervező cége.
A társaság ennél többet nem is volt hajlandó elárulni a per állásáról, az ügy előrehaladásáról, mondván az veszélyeztetné a BKK Zrt. követeléseinek érvényesítését. Idén áprilisban mindenesetre még abban bízott a cégvezetés, hogy 2023-ban pontot tehetnek az ügy végére. De úgy tűnik, a 2020-es szakértői jelentésnek lesz igaza, amelyben 2-4 évre becsülték a per időigényét. (Mint emlékezetes, az e-jegyrendszer egyes elemeit leszállították, a legtöbb raktárban porosodik, csak a Deák téren állítottak fel néhány kaput de azokat se helyzeték üzembe.)
Azt mindenesetre elárulta a BKK, hogy az AFC projekt – az elektronikus jegyrendszer hivatalos neve – megvalósítása érdekében a Scheidt & Bachmann céggel kötött vállalkozási szerződés 2018. november 21-i megszűnése óta a német cég semmilyen kifizetést nem teljesített a BKK Zrt.-nek.
Az ellenzéki városvezetésnek készült fentebb említett jelentés szerint a BKK 5,2 milliárdot követelt a német cégtől a szerződés megszüntetése után, míg a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós (mai árfolyamon 7,7 milliárd forint) viszontkövetelést jelentett be 2020 elejére.
Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. Ezekről mondta azt Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója, hogy semmire sem használhatóak. Walter szerint a 9,2 milliárdos AFC-projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol a mondások mögött nem volt semmi. A beruházást a legelejéről kellett újrakezdeni.
Az e-jegyrendszer megvalósításán jelenleg is dolgozik a BKK, de a korábbi, nagy költségigényű projekt helyett a bizonytalan jogszabályi környezet és gazdasági helyzet miatt csak kisebb lépésekkel. Elsőként a FUTÁR-t váltották fel a BudapestGO alkalmazással, amelynek segítségével mobiljegy és bérlet is vásárolható elektronikus formában. Ezt követte a 30 és 90 perces digitális jegy bevezetése. 2023 elején pedig a repülőtéri járaton elkezdik tesztelni az érintéses fizetési technológián alapuló új rendszert, amelynek révén az utasok előzetes regisztráció nélkül, bankkártyájuk, okostelefonjuk, vagy okosórájuk segítségével válthatják meg jegyüket. A BKK arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi személyszállítási szolgáltatás egységes elektronikus értékesítése állami monopóliumnak számít, így a fővárosi e-jegy projekt jelentősen függ a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP) történő csatlakozás feltételeitől. Az állami szereplőkkel való egyeztetés azonban csak az állami koncessziós pályázat lebonyolítása után kezdődhet el, márpedig ez még mindig nem zárult le, holott a vonatkozó jogszabály szerint már másfél éve eredményt kellett volna hirdetni. A pályázatra a BKK-nak semmiféle ráhatása nincs.
