A művészeti galériák a közelmúltban a figyelemfelkeltő tiltakozások népszerű helyszíneivé váltak. Az alábbiak csak a legutóbbi hetek esetei, amikor klímaaktivisták meghökkentő eszközökhöz nyúltak, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a közelgő klímakatasztrófára.
Picasso egyik festményére - Mészárlás Koreában - ragasztották a tenyerüket az Extinction Rebellion klímaaktivistáái Melbourne-ben. Tettükkel a környezetvédelemre akarták felhívni a figyelmet. (október 9.)
A Just Stop Oil csoport aktivistái paradicsomlevest öntöttek Vincent van Gogh Napraforgók című festményére a londoni Nemzeti Galériában, majd a falhoz ragasztották magukat a kép alatt. A csoport szándéka ezzel az volt, hogy felhívják az emberek figyelmét az energia- és élelmiszerválságra. (október 14.)
A Just Stop Oil tüntetői festették össze narancssárgával egy Aston Martin szalon kirakatát a londoni Park Lane-en, majd a közlekedést is megbénították. (október 16.)
Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport aktivistái leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő a Berlin melletti Potsdamban egy magánmúzeumban, a szénaboglyákat ábrázoló világhírű festményét. (október 23.)
Just Stop Oil aktivisták a londoni Madame Tussauds múzeumban csokitortát nyomtak III. Károly viaszbábujába. (október 24.)
Nem mondom, hogy helyeslem az ilyen akciókat, de megértem az elkeseredésüket – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. Sokan úgy érzik, hogy való di esély van arra, hogy a civilizációnk rövid időn belül komoly bajban lesz, ha nem változtatunk a magatartásunkon, a viselkedésünkön. A jelenlegi döntéshozatali rendszerek pedig mind vállalati, mind politikai szinten képtelenek figyelembe venni a hosszabb távú környezetvédelmi érdekeket. Ma az a jó vezető, aki maximum négy évre tervez. Aki ennél hosszabb távra akar gondolkodni, intézkedéseket tenni, az elbukik” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána. – Én is kétségbe vagyok esve, és őszintén szólva nem tudom, mit kellene tenni annak érdekében, hogy komolyabb változások történjenek annak érdekében, hogy megállítsuk a klímakatasztrófát. Vannak programok, erre irányuló lépések, de a jelek szerint sajnos ez még mindig nem elég. Lehet, hogy valóban nincs más út, mint a polgári engedetlenség.
Nekem is több olyan kollégám van, aki ellen eljárások indultak ilyen ügyekben, mert így fejezték ki a tiltakozásukat. Azt azonban a leghatározottabban elítélem, hogy műkincseket, kulturális értékeket tegyenek tönkre!
– tette hozzá.
Abszolút jogos feltenni azokat a kérdéseket, hogy ez-e a megfelelő módja a tiltakozásnak – nyilatkozta lapunknak Pribéli Levente környezetvédelmi aktivista. – Látva, hogy mennyire nincs érdemi cselekvés a klímaváltozással kapcsolatban, teljesen érthető, hogy ez feszültséget generál sok környezetvédőben. Azonban én személy szerint az erőszakmentességben hiszek, úgy gondolom, hogy csak a polgári engedetlenségnek van helye ilyen ügyekben is. Nem szerencsés, ha a környezetvédők akciója ellenszenvet vált ki a társadalom többségében. Másképp kell elérnünk a társadalmi változásokat” – tette hozzá.
Ő maga ugyan nem dobálna meg étellel múzeumbéli festményeket, ám megérti azokat, akik így cselekszenek - erről beszélt lapunknak Somlói Kinga, a Greta Thunberg inspirálta nemzetközi klímavédelmi mozgalom, a Fridays for Future magyarországi szárnyának önkéntese. – Míg azt gondolom, hogy radikális szemléletváltásra, és ebből következő radikális cselekvésre van szükség, erre nem mindig a radikális figyelemfelhívás a megfelelő eszköz. Nem ellenzem az ilyen megmozdulásokat, de annyira nem is értek egyet velük, hogy magam is részt vegyek egy ilyenben – fogalmazott a 19 éves aktivista. A mozgalmon belül ugyanakkor megoszlanak a vélemények az ügyben.
Néhányunk szerint a művészet bármilyen mértékű degradálása elvetendő. Mások, köztük én is, ezt egy végső elkeseredettség megnyilvánulásának tekintik.
Sok fiatal aktivista érzi úgy, hogy nincs más módja felhívni a figyelmet a klímaváltozásra, csak ha valami olyat tesz, ami sokakból felháborodást vált ki. Természetesen másképp gondolnám, ha az aktivisták a festményekben valóban kárt okoztak volna. Ugyanakkor abban egymás között egyetértünk a mozgalomban, hogy akadnak ennél produktívabb vagy hatásosabb módok a társadalmi szimpátia elnyerésére – jelentette ki Somlói Kinga.
Az FFF önkéntese hangsúlyozta: ők az erőszakmentes akciók hívei, igyekszenek senkinek sem ártani, senkit sem megsérteni, csupán a véleményüket kifejezni. Úgy érzi azonban, hogy ennyi nem elég. – Világosan látszik, hogy az ilyen az akciók már nem ütik meg az ingerküszöböt. Amikor viszont megosztó dolog történik, arra viszont az emberek rögtön felkapják a fejüket – tette hozzá. Szerinte a festményeket célzó akciók jobban elérnek a kultúrát és művészetet tisztelő értelmiséghez. Ők személyesebben megszólítva érzik magukat, mint mondjuk egy globális klímasztrájk alkalmával.
A magyar aktivista úgy látja: léteznek olyan emberek, akiknek sehogyan sem tudnának megfelelni. Amikor például a Greenpeace segítségével a szeptember 23-i globális klímasztrájkot szervezték és Facebook-hirdetésben reklámozták az eseményt, akkor számos gyűlölködő, kioktató kommenteket kaptak.
– Olyanokat írtak, hogy jaj, nem tüntikézni kéne, hanem elmenni szemetet szedni
- emlékezett vissza. – Sajnos komolyabb problémáink vannak annál, mint amiket egy szemétszedéssel meg lehetne oldani. Rendkívül szűk az időkeret, amelyen belül az élhető jövő érdekében cselekedhetünk.”
A ELTE szociológia szakán tanuló fiatal az ellenséges hozzáállás mögött mélyebb társadalmi problémákat lát. “Mi, magyarok hosszú idő idő alatt úgy szocializálódtunk, hogy kizárólag saját dolgunkkal kell törődnünk. Így, amíg nem fogjuk saját bőrükön tapasztalni a klímaváltozás káros hatásait, nem is fog változni a hozzáállásunk ez ügyben” - állapította meg Somlói Kinga. Megítélése szerint ugyan hasonló mentalitás jellemző az egész régió, mégis sok szempontból hazánkban a legrosszabb a helyzet. Erre a következtet más közép- és kelet-európai országokból származó FFF-aktivistákkal folytatott beszélgetésekből, amelyekre a napokban tartott prágai klímatüntetésen és -táborban került sor.
A magyar aktivista mindenesetre abbéli reményét fejezte ki, hogy a festményes performanszok felrázhatják a tömegeket. – Bízom benne, hogy ez beindít egy beszélgetést, amelynek nem az lesz a konklúziója, hogy a klímaaktivisták utálják a művészeteket és semmi sem szent nekik. Azt szeretném, ha az emberek elkezdenék komolyabban venni az ökológiai- és klímakatasztrófa kockázatát, és ráébredni, hogy ők mit tudnak tenni ez ellen. Nem csak mi, hanem a tudósok is azt mondják évek óta, hogy ha nem változtatunk most és radikálisan, annak annak beláthatatlan következményei lesznek – nyilatkozta a Népszavának Somlói Kinga.
Világszerte csökkent az aggodalom
Mindeközben a Gallup Intézet 121 országban, több mint 125 ezer ember részvételével készített felmérés eredményeiből az derült ki, hogy tavaly világszerte csökkent az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő. A 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele, 48,7 százaléka vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben „nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány.
A kutatók rámutattak arra, hogy más ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól. Kiemelték azonban, hogy éppen a legérintettebb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.
Az aggodalmak csökkenése azonban nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszer-bizonytalanságot a világban. Több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvíz-bizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot is érint majd, például Görögországot és Olaszországot.
