- Az universitas intézménye a XII.-XIII. században történt kialakulása óta az egyetemi autonómia mellett az egyetemes tudás megjelenítésének terepe. Az egyetem oktatási és tudományos intézmény, ahol a tudás, a rákérdezés, a gondolkodás, a vita szabadsága és az egymásra való nyitottság elengedhetetlen - kezdi első benyomásra kissé távolról a november 3-án induló CampusCULT ajánlását Gábor György filozófus. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára nyugat-európai egyetemekről hozta az ötletet: a művészeti és tudományos alkotások létrehozói, az egyetemi oktatók, hallgatók és a kívülről érkező közönség közös diskurzusáról van szó. – Francia, olasz, flamand stb. egyetemek bevett gyakorlata írók, filmesek, zenészek, színházalkotók, képzőművészek meghívása, hiszen az órákon gyakran hivatkozunk szépirodalmi művekre, színdarabokra, zenékre, festményekre vagy filmekre. Ezek alkotói új szempontokat jeleníthetnek meg a tudomány számára, az értő közönség pedig új impulzusokkal szolgálhat az alkotóknak – folytatja Gábor György.
A havonta jelentkező sorozat első alkalmával a „Fiction vagy non-fiction? Mi dolga a szépírónak a történelmi múlttal, s van-e dolga a történésznek a múltat feldolgozó szépirodalommal?” kérdést járja körül Gyáni Gábor történész, Spiró György író, Závada Pál író és Gábor György filozófus, Dési János moderálásával.
- Jöjjön el a gimnazista, aki már nagyjából látja, merre indul tovább, vagy, aki épp ellenkezőleg: eltévedtnek érzi magát. Jöjjön el a kíváncsi értelmiségi, aki bár a magyar oktatási rendszerben úgy szocializálódott, hogy ne vitatkozzon, ne kérdezzen, ne kételkedjen, és olvasóként minimum legyen hálás az írónak, jóllehet a műalkotás akkor műalkotás, ha találkozik a közönséggel, vagyis a „hála” alkotó és befogadó esetében legyen kölcsönös. Érdemes elhagyni az elefántcsonttornyot, hozzászokni a kérdésekhez, a vitához, a diskurzushoz, amely létszükséglete korunknak, s amely minden értelmes élet feltétele – válaszol Gábor György a kérdésre, miszerint kinek szól a program.
– Ma, amikor emlékezetpolitikáról beszélünk, s naponta tapasztaljuk a különféle politikai hatalmak szándékát a történelem újraírására, az első rendezvényünkön azt a kérdést tesszük fel, hogy a történettudomány műveléséhez elég-e „csak” profi történésznek lenni, avagy nem árt, ha a történész esztétikai érzékkel is rendelkezik. Egy XVII. századdal foglalkozó történész a németalföldi festészet nélkül aligha tud dolgozni, a XIX. század Franciaországát nem lehet megérteni Balzac és Stendhal regényei nélkül, de hogy aktuálisabbak legyünk: az orosz-ukrán háború értelmezéséhez elengedhetetlen például Tolsztoj és Dosztojevszkij, illetve a XIX. századi orosz eszmetörténet ismerete – sorol néhány konkrét példát.
A CampusCULT második alkalmával, december 7-én Kalmár Judit Iványi Gáborról készített portréfilmjét vetítik le, az ezt követő beszélgetésen pedig a szociálpolitikáról lesz szó.
Iványi Gábor, Háberman Zoltán, Lakner Zoltán és Szikra Dorottya beszélget majd például arról, hogy mi történik, ha az állam kivonul a rászorulók, hátrányos helyzetűek segítéséből.
A harmadik eseményen – amely már 2023-ban lesz – terveink szerint olyan filmekről esik szó, amelyek a holokauszt témakörével foglalkoznak. - Három-négy rövidfilmet vetítünk majd le, olyanokat, amelyek a soához vezető utat és olyanokat, amelyek a soá utáni hatásokat vizsgálják: mi vezetett el oda, s milyen, máig ható traumatikus vagy épp politikai következményei vannak a soának. Vagyis az emberi méltóság leértékelődésének és végső kiiktatásának folyamatára és következményeire vagyunk kíváncsiak – fejezi be Gábor György.
Infó
CampusCULT, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Mazsihisz közös programja
november 3.
december 7.
Goldmark Terem, Mazsihisz
