oktatás;Orbán-kormány;sztrájk;Magyarország;törvény;

- Saját sztrájktörvényét is megsérti az Orbán-kormány, ha nem tárgyal a tanárokkal

Ha a kabinet tovább halogatja a tárgyalásokat, a szakszervezetek bírósághoz fordulhatnak.

– A sztrájktörvény egyértelmű megsértése, hogy a kabinet lassan két hónapja nem hajlandó egyeztetni a pedagógusok sztrájkbizottságával – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor. A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mára, október 27-ére hirdetett újabb, egységes sztrájknapot az oktatási-nevelési intézményekben, a tanévkezdés óta már harmadszor.

Reggel pedig minden eddiginél nagyobb, több kilométer hosszú élőláncos demonstrációt szervezett az Egységes Diák Front Budapesten. Több tucat más megmozdulás is lesz a fővárosban és vidéki településeken egyaránt, főként diákok, szülők, tanárok szervezésében.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár augusztus 30-án fogadta utoljára a szakszervezetek képviselőit, miközben a törvények szerint folyamatosan egyeztetni kellene sztrájk ideje alatt is. A PSZ és a PDSZ már Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt két alkalommal, ám Gosztonyi Gábor tájékoztatása szerint választ egyik megkeresésükre sem kaptak. A PSZ alelnöke hangsúlyozta, ha a kormány tovább halogatja a tárgyalásokat, a szakszervezetek bírósághoz fordulhatnak.

Mindeközben Novák Katalin államfő csütörtökön Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Győr-Moson-Sopron megyében járva első útja Horváth Péterhez, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökéhez vezetett, aki a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is. – Meghallgattam véleményét, tapasztalatait. Egyetértettünk: mielőbb megnyugtató megoldásra van szükség a tanárok anyagi biztonsága érdekében - írta az államfő. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is megemlítette, ő is találkozott az NPK elnökével, akit a nyár folyamán Pintér Sándor belügyminiszter is fogadott.

Érdeklődtünk a köztársasági elnöki hivatalnál, Novák Katalin mit tesz annak érdekében, hogy a kormány minél előbb „megnyugtató megoldással” álljon elő, egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok bérrendezése csak uniós forrásokból lehetséges, valamint tervezi-e, hogy a további tapasztalatok, vélemények megismerése érdekében találkozik a pedagógusok érdekképviseletét ellátó szakszervezetekkel, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Bérrendezés: csak akarat kellene

Nem tenné tönkre a költségvetést, ha a pedagógusbéreket hazai forrásból igazítanák a diplomás átlagbérhez - erre a megállapításra jutott friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Intézet. Szerintük az összes közoktatásban dolgozó bérének rendezése 2025-ben nettó 667 milliárd forint többletkiadást jelentene, ami a 2025-ös GDP 1,1 százaléka. Az intézet szerint ez észszerűen megvalósítható lenne, csak “akarni kellene”. A kormány azonban uniós támogatásoktól tette függővé a bérrendezést. 

A magyar baloldali pártok Földes György történész szerint hitelességi problémákkal küzdenek, nincs politikai stratégiájuk, nincs mögöttük valóságos társadalmi mozgalom. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója úgy látja, azokat a baloldali pártokat, amelyek kormányra kerülnek, nem a baloldal felfutása viszi győzelemre, hanem a másik oldal gyengesége.