A szeptemberi 20,1 százalékos éves drágulás után októberben tovább gyorsulhatott az infláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint – mondta keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás a jegybank alelnöke, miután bejelentette, hogy nem változtatnak az irányadó kamatokon, azok tartósan magasak maradnak. A KSH mérése alapján szeptemberben már 35 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, az MNB szerint októberben ez tovább nőtt. Egyes termékek – például a tojás, a burgonya - esetében nagyon komoly áremelések voltak, amelyek felfele mutató kockázatokat jelentenek az októberi inflációban – fogalmazott az alelnök.
Az európai energiaárak viszont csökkennek a jegybank szerint, így már körvonalazódik a várva vált inflációs fordulat: ez a következő hónapokra várják. Az onlinekassza-adatok szerint folyamatosan csökken a kiskereskedelmi forgalom, miközben az energiafelhasználás is mérséklődik, vagyis visszaesik a fogyasztás. Ez az inflációs fordulat szempontjából jó hír. Hasonlóan felemás a helyzet a béreknél: az elmúlt hónapokban a megugró infláció miatt a reálbérek emelkedése megszűnt, a következő hónapokban pedig már csökkenés is jöhet. A visszaeső reálbérek tovább mérséklik a lakossági fogyasztást. Ezt az árazási döntéseknél kénytelenek figyelembe venni a kereskedők, emiatt az áremelések mérséklődhetnek – tette hozzá az alelnök.
A jegybank Monetáris Tanácsa (MT) ebben az inflációs és gazdasági környezetben döntött úgy, hogy nem változtat irányadó kamatain.
Az alapkamat maradt 13 százalékon, míg a két hete bevezetett új irányadó kamat 18 százalékon. A kereskedelmi banki kamatok esetén ez utóbbi a meghatározó, ami miatt a cégek attól tartanak, hogy gyakorlatilag leáll a hitelezés, hiszen 20 százalékos kamatokat nem tudnak kigazdálkodni. A MT éppen egy hónapja emelte 13 százalékra a jegybanki alapkamatot. Akkor Matolcsy György jegybankelnök azt jelentette be, hogy - bár az infláció magas és emelkedik - az MNB leáll a kamatemelésekkel. A piacot meglepetésként érte a kamatemelési ciklus leállítása. Az első meglepetés után erőteljes spekuláció indult a forint ellen, amely látványosan be is zuhant. Az euró ára egészen 434 forintig, az dolláré 450 forintig emelkedett - mind a két árfolyam történelmi rekord. A jegybank két hete rendkívüli kamatemelést jelentett be, bevetve a 18 százalékos egynapos betéti kamatot, miközben az alapkamatot meghagyta 13 százalékon.
Az elmúlt hónapokban hosszú ideig hasonlóan kettős kamatrendszert tartott fenn az MNB. Az alapkamatnak nem volt gyakorlati szerepe, az irányadó kamat az egyhetes betéti kamat volt. Ez a kettős kamatrendszer azonban számos problémát okozott a piacon. Hónapokig nem volt világos egyes piaci szereplők számára, hogy nem a jegybank alapkamata az irányadó kamat. Virág Barnabás szerint most más a helyzet. A jegybank megítélése szerint nagyon gyorsan megértette a piac, hogy mit üzen a jegybank a 18 százalékos egynapos betéti kamatával. A kettős kamatrendszer – vagyis az egynapos betéti kamat mindaddig fennmarad, amíg a magyar gazdaságot övező külső és belső kockázatok érdemben nem csökkenek - tette hozzá. AZ MNB alelnöke ezek közé sorolta az ukrán háborút, az energiár-válságot, a nagy bankok kamatemeléseit. A belső kockázatok közül az uniós pénzek elmaradását és a fizetési mérleg magas hiányát említette. Az egynapos kamat kivezetésével a jegybank nagyon körültekintő lesz, ez egy fokozatos folyamat lesz, ugyanakkor a 13 százalékos alapkamat tartósan fennmarad mindaddig, amíg az infláció nem csökken – mondta Virág Barnabás.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője arra számít, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökken, majd kivezetik. Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számít az elemző, szerinte a jövő év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Nem tud 410 forint alá menni az euró
A jegybank október 14-én a kettős kamat bevezetése mellett más forinterősítő intézkedésekről is döntött. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az év végéig a jegybanki tartalék terhére váltja át a hazai devizát, ezzel tehermentesítve a devizapiacot. E döntés, és az azóta jelentősen csökkenő európia gázárak ellenére nem tud jelentősen erősödni a forint: az euró árfolyama 410-415 forint között ingadozik – a 410-es szinte tartósan nem tudja átütni az árfolyam. A keddi kamatdöntés kismértékben gyengítette a forintot, az euró ára 411 forintról 414,5 forintig emelkedett, de a 410-415-ös sávban maradt. Egy évvel ezelőtt egy euró még csak 360 forintba került - vagyis a forint 13 százalékkal értékelődött le.
