A nyár elejéhez képest 6 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és 4 ezer forinttal kisebb nettó átlagkeresetet mért a KSH augusztusban a legalább öt főt foglalkoztató cégek teljes munkaidős alkalmazottai körében. A júniusi bruttó 503 521 forint 497 152 forintra olvadt, a nettó pedig 334 841 forintról 330 606 forintra csökkent.
Ennek ellenére érezhetően beindult az ár-bér spirál, hiszen tavaly augusztushoz képest a bruttó és a nettó átlagbér is 16,6 százalékkal emelkedett. (A 25 év alatti munkavállalók adókedvezménye miatt a kedvezményekkel számolt nettó kereset még erőteljesebben, 17,3 százalékkal emelkedett.)
Ez pedig az előző két hónap 15,4, illetve 15,3 százalékos növekedéséhez képest gyorsulást jelent. Vagyis a cégek az egyre növekvő infláció és a hazai munkaerőpiacon még mindig jelen lévő munkaerőhiány hatására érezhetően emelni kezdték a béreket. Ennek költségét viszont vélhetően újabb áremelésekkel tudják csak kigazdálkodni, így az infláció tovább növekszik. A fizetés ugyanakkor az emelésekkel együtt is egyre kevesebbre elég. Augusztusban már 17,3 százalékos volt az infláció, így a reálkeresetek mindössze 0,9 százalékkal növekedtek a KSH statisztikái szerint. Szeptemberben pedig már 20,1 százalékra ugrott az éves drágulás. Összehasonlításul: januárban a - már akkor is magasnak számító - 7,9 százalékos pénzromlási ütem mellett még 5,4 százalékos volt a reálbérnövekedés.
Kiszámolható a személyes infláció
Megélhetési kalkulátort tett közzé honlapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amellyel mindenki kiszámolhatja, hogyan érintette saját háztartását az infláció. Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült kalkulátor az adott háztartás kiadási szokásai alapján készít egy becslést a személyes inflációs rátára, és ezt összehasonlítja az általános pénzromlási ütemmel. A MASZSZ szerint a kalkulátor a vállalati bértárgyalásokon is hasznos segítség lehet.
Első ránézésre rendkívülinek tűnik a bérnövekedés, de mivel az infláció is egyre magasabbra tört, a következő hónapokban a bérnövekedés vélhetően már nem lesz elegendő, hogy ellensúlyozza az általános áremelkedést. Vagyis a bérek vásárlóereje zsugorodhat – összegezte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Megjegyezte: még mindig vannak olyan szektorok, ahol jelentős a munkaerőhiány és a vállalatok hajlandóak lehetnek további béremelésekkel megoldani a problémát.
Itt elsősorban a feldolgozóipar és az építőipar szerepe fontos. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy ezek az ágazatok képesek részben felszívni a szolgáltatószektorból kieső munkaerőt. Márpedig a költségsokkok és a csökkenő kereslet miatt első körben a szolgáltatószektort legyinti majd meg a válság szele, miközben az ipar rendelésállománya magas lesz. Virovácz Péter úgy véli: mindezeket figyelembe véve a bérnövekedés tovább erősödhet a következő hónapokban, de nem csak a pótlólagos béremelések, hanem az összetételhatás miatt is. Éppen azokban a szektorokban indulhat meg ugyanis először a létszámleépítés, ahol az átlagkeresetnél alacsonyabbak a bérek. Jövőre viszont éves átlagban is zsugorodó reálbérrel kalkulálhatunk az elemző szerint.
A munkaerőközvetítő cégek adatai eközben a KSH statisztikáinál borúsabb képest festenek a keresetekről. A Trenkwalder közel 7 ezer dolgozó béradatait feldolgozó elemzése szerint a harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére. Ez 11 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 1429 forinthoz képest. A Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében - a 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál - 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt 2021 harmadik negyedévéhez képest. Ezek a számok tehát már erősen infláció alatti bérnövekedési ütemet mutatnak, hiszen a KSH adatai alapján a harmadik negyedévben átlagosan 16,5 százalékos volt a pénzromlás üteme.
