Az új törvény valójában a nyár elejéig érvényben lévő, akkor az uniós mintára megváltoztatott régi jogszabály néhány módosítással. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta, így azok a képviselők, akik el akarják titkolni valós vagyonukat, kaptak egy kiskaput. Az ellenzéki képviselők is bírálták a régi-új rendszert, kiemelve, hogy nem lesznek nyilvánosak a családtagok bevallásai, illetve, hogy nem csökkenti a korrupció veszélyét.
Alig több, mint négy hónap alatt kétszer is megváltozott a hazai vagyonnyilatkozati rendszer. A parlament a nyár elején fogadta el a hétfőig élő vagyonnyilatkozati rendszert, amely az Európai Parlamentben használt szabályokon alapult. A képviselőknek nyilatkozniuk kellett a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységekről, a megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelmük származik, gazdálkodó szervezetben vállalt tagságukról, tisztségükről, tevékenységükről, illetve az ezekből származó jövedelmükről. Vallaniuk kellett továbbá olyan céges érdekeltségeikről is, amelyek befolyást gyakorolhattak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre. Ligeti Miklós szerint a változtatással egy eleve gyenge vagyonnyilatkozati rendszert cseréltek még rosszabbra.
Hétfőtől az „eleve rossz” állt vissza, némi módosításokkal, amelyek lehetővé teszik az érintettek – a képviselők mellett a vezető közjogi méltóságok, mint például az államfő, az ÁSZ elnöke, az ombudsmanok, a legfőbb ügyész, az alkotmánybírók, a háznagy – számára, hogy egyes ingatlanjaikat eltüntessék a köz elől.
Az új szabályozás szerint ugyanis azokat az ingatlanokat nem kell feltüntetni a nyilatkozatban, amelyek a „nyilatkozatot adó, valamint a vele közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs és gyermeke(i) kizárólagos használatára vannak fenntartva”.
– Ez elvileg az általuk életvitelszerűen használt lakóingatlant jelenti – magyarázta Ligeti Miklós –, ám a törvényből nem derül ki egyértelműen, mit jelent a kizárólagos használat? Elképzelhető, hogy ezzel az indokkal szépen el lehet tüntetni minden, lakhatásra alkalmas ingatlant, hiszen állíthatja a képviselő, hogy az egyiket a felesége, a másikat az egyik, a harmadikat a másik gyerek használja. Akár egy csónakházról is állítható, hogy azt valaki, aki evezni jár, kizárólagosan használja, s akkor máris nem kell beírni a nyilatkozatba?
A TI jogi igazgatója szerint extrém esetben pedig akár a mezőgazdasági ingatlanok, termőföldek, erdők is kihagyhatók lesznek, hiszen mondhatja a képviselő, hogy az erdejében csak ő egyedül vadászik, s onnantól elvileg az is kizárólagos használat.
– A törvény normaszövegében nincs erről szó, a melléklet tartalmazza a kizárólagos használatot, s csak egy lábjegyzet utal rá, hogy ez életvitelszerű, tartós lakhatást jelent, ám ez jogi szempontból nem túl erős árnyalás – jegyezte meg Ligeti Miklós, aki szerint a hétfőn megszavazott vagyonnyilatkozati szabályozás enyhébb a korábbi, néhány hónappal ezelőtt lecserélt hazainál.
A TI jogi igazgatója hozzátette, nem csak az ingatlanokkal kapcsolatban megengedőbb, hanem az egyéb gazdasági érdekeltségeknél is meghagyta az unióban alkalmazott sávos bevallást a korábbi, tételes beszámolót elváró hazaival szemben.
– A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos változtatgatások olyanok, mint a karácsony előtti nagy leárazások – jelentette ki. – A kereskedő megemeli az árat a duplájára, majd meghirdeti a 30 százalékos akciót, s a vásárlók azt hiszik, hogy jól járnak. Ebben az esetben egy rossz rendszert lecseréltek egy még rosszabbra, az EP-ben alkalmazottra, majd visszaállították a régit, persze úgy alakítva, hogy az érintetteknek azért jobb, ezzel párhuzamosan a kívülállók számára rosszabb, átláthatatlanabb legyen.
„A vagyonnyilatkozati törvényjavaslat olyan, mint a Black Friday: hetekkel előtte felemelem a termék árát, majd visszaviszem az eredetire akciósként”