Az új, kapkodva összehordott vagyonnyilatkozati szabályok elégtelenek, „alulról sem érik el a nullát“. Ezért "nagyon nincs mit hozsannázni“ a törvényjavaslat láttán – a többi között erről beszélt lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter kedden éjszaka benyújtotta a parlamentnek az új, politikusi vagyonnyilatkozatról szóló törvényjavaslatot.
Legutóbb nyáron, az Európai Parlament mintájára módosította az Országgyűlés a nyilatkozattételi szabályokat, de az még kevésbé volt átlátható, mint a korábbi, ugyanis sem az ingatlanokat, sem a nagy értékű ingóságokat, sem a megtakarításokat nem kellett feltüntetni benne. Ezt kifogásolta az Európai Bizottság, ezért az uniós pénzek kifizetése érdekében szigorúbb törvény elfogadását kérte a magyar kormánytól.
A Bizottság javaslatait is figyelembe vevő, most benyújtott javaslat szerint évente újra nyilatkozni kell az érintetteknek és a velük egy háztartásban élőknek az ingatlanokról, értékes ingóságokról, egyéb jövedelmekről, megtakarításokról és tartozásokról is. A családtagok nyilatkozattételi kötelezettségét ismét kiterjesztik a köztársasági elnökre, illetve más közjogi méltóságokra, például az alapvető jogok biztosára, a Médiatanács tagjaira, illetve az Állami Számvevőszék vezetőire is.
Ligeti Miklós a Népszavának azt mondta, megint nem volt egyeztetés, így a törvénytervezet egyetlen pontot sem tartalmaz a TI vagyonnyilatkozati minimum javaslataiból.
Így például továbbra sem nyilvános a családtagok vagyonnyilatkozata, ezek nem elérhetők az interneten, nem kell megmagyarázni a vagyonelemek forrását, továbbra sem ellenőrzi sem az adóhatóság, sem más a nyilatkozatokba írtak valóságtartalmát, sem a fedezetét, és továbbra sem bűncselekmény a vagyontételi kötelezettség megsértése.
– Az egész törvényjavaslat olyan, mint a Black Friday: hetekkel előtte felemelem a termék árát, majd fekete pénteken visszaviszem az eredetire, akciósként – mondja Ligeti. A Fidesz is hasonlóan járt el: volt egy rossz rendszerünk, majd bevezettek - az EP mintájára - egy még rosszabbat, majd amikor a Bizottság kifogásolta ezt, akkor visszaállítják az azt megelőző, egyébként szintén rossz rendszert – fogalmazott. Ligeti véleménye szerint a Bizottság könnyen megvezethető lehet, ebben az ügyben a kormány cinizmusa és pofizmusa kétségen felül áll.
"A kormány azt mondta a Bizottságnak, hogy nem tetszik a vagyonnyilatkozati rendszerünk? Jó, használjuk a tiéteket. Ja, hogy az sem tetszik, akkor visszahozzuk a régit. Így a Fidesz mondhatja, hogy ezeknek semmi nem jó”. Erre pedig nehéz bármit is mondania a Bizottságnak
- tette hozzá Ligeti.
Ligeti megjegyezte: már a törvény címében is cinikus üzenet jelenik meg: "Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról”. Egyrészt két olyan dolgot kötöttek össze, amelyeknek egyébként nem sok közük lenne egymáshoz (EU-s források és politikusi vagyonnyilatkozatok), másrészt ezzel a kormány azt mondja, „jó, megtesszük, de csak a kedvetekért“.
Szerinte egyébként alig akad olyan ország, ahol elfogadható lenne a vagyonnyilatkozati rendszer. Az Európai Parlamenté „vacak”, a déli, latin országok szintén nem mintaadók. De akadnak jó példák is, ezek közé sorolja Észtország, Skócia, az Egyesült Királyság és az USA vonatkozó szövetségi törvényeit.
Fél év, de többször is
Száznyolcvan napban maximálná a kormány a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét, legalábbis erről szól egy Kocsis Máté által benyújtott friss törvénymódosítás. Jelenleg akár az idők végéig is elrendelhető veszélyhelyzeti kormányzás, ezt korábban többen kritizálták. A bírálók hangja eddig nem hatotta meg a kormányt, amely előbb a koronavírusra, majd az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva élt ezzel, de mostanra – aligha függetlenül az uniós pénzektől – „belátták“, hogy jobb lesz határidőt szabni.
„Áttekintve az európai országok különleges jogrendi szabályozását, megállapítást nyert, hogy több ország is időbeli korlátot állapít meg a veszélyhelyzet, illetve az annak megfeleltethető különleges jogrendi kategóriának az elrendelése és a meghosszabbítása tekintetében is” – áll a javaslat indoklásában. Viszont az is kiderül a javaslatból, hogy hiába van 180 napos korlát, a parlament akárhányszor meghosszabbíthatja ezt újabb és újabb fél évvel.
