"Útba esik jövet-menet a Takarékszövetkezet. 2022. szeptember 19., 12 óráig. Utána viszonylag nagy kerülőt kell tenni, hogy útba essen. Még egy éve sincs, hogy megjelent a hírekben: országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre Takarékbank Zrt. néven, amely alkalmas arra, hogy betöltse a vidék bankjának szerepét. Zalakomárnak jelenleg 2900 lakosa van. Szomorú vagyok, hogy 2900 embernek néhány nap múlva nem lesz többet a vidék bankja. De semmilyen bankja sem” – kommentálta a település Facebook-oldalán a helyi Takarékbank-fiók bezárását Csárdi Tamás, Zalakomár polgármestere.
A zalai nagyközség esete nem egyedi: a Takarékbank – amelyet a zalai polgármesterhez hasonlóan, sokan megszokásból ma is takarékszövetkezetnek neveznek – nyár közepe óta sorra szünteti meg jellemzően kistelepüléseken található bankfiókjait és bankautomatáit. Információink szerint több tucat települést érint a pénzintézet döntése.
– Jelen állás szerint október 7-én bezár a Takarékbank-fiókunk – mondta lapunknak Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. A nagy nyári fesztiváloknak is otthont adó balatoni kisvárosban hosszú évtizedek óta működött takarékszövetkezeti fiók, s bár ATM-automaták vannak, a jövő hónaptól bankfiók nélkül marad a település.
– Nagyon megdöbbentett a hír, hiszen néhány éve költözött a fiók új, modernebb helyre – folytatta a városvezető. – Az elmúlt időszakban már csak heti egy napot volt nyitva, ám éppen arról tárgyaltunk a Takarékbankkal, legyen öt napos nyitvatartás. Még az is felmerült, hogy átvisszük hozzájuk az önkormányzat számláit.
Csákovics Gyula szerint a pénzintézet azzal indokolta a fiókbezárást, hogy nincs számottevő ügyfélkörük, ráadásul megfelelő ügyfélköri munkatársat sem találnak.
– A bankfiók bezárása egyértelműen visszalépést, egyfajta leépülést jelent – jegyezte meg a polgármester. – Nyaranta megsokszorozódik a lakosságszám, vagyis éppen a szolgáltatások fejlesztése lenne indokolt, nem a leépítésük.
Kiss Györgynét, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszakürt független polgármesterét duplán is fájdalmasan érinti a helyi takarékszövetkezet megszűnése: 28 éven át dolgozott itt fiókvezetőként, majd nyugdíjazása után választották meg immáron második ciklusban a település élére.
– Az önkormányzat is itt vezette a számláját, így mostantól nehezebbé és körülményesebbé válik a személyes ügyintézés: Lakitelekre vagy Kunszentmártonba kell utaznunk, mindkét település nagyjából 15 kilométerre van tőlünk – mondta a polgármester. Hozzátette: sokáig ott lebegett a levegőben, hogy nemcsak a fiókot zárják be, de leszerelik a készpénzkiadó automatát is, ami különösen nagy gondot okozott volna az itt élőknek. Sok az időskorú, ráadásul Tiszakürtön van olyan szociális intézmény, ahol mozgáskorlátozottak élnek, nekik pedig nagyon nehézkes lenne buszra szállni, s elutazni a közeli városba, hogy pénzhez jussanak. A polgármester szavai szerint Herczeg Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Mezőtúr korábbi polgármestere igyekezett erre a problémára megoldást találni, és épp a napokban tájékoztatta őket arról, hogy az ATM mégiscsak megmaradhat.
Megkerestük a képviselőt, hogy más települések hasonló problémáinak megoldásán is fáradozott-e, Azt válaszolta, nemcsak Tiszakürt, de számos más falu érdekében egyeztetett a Bankholdinggal (lásd keretes írásunkat), amelynek vezetőitől azt az információt kapta, hogy a közel 900 fiókból nagyjából 500-at terveznek bezárni, ám ahol mód van rá, ott a bankjegykiadó-automatákat továbbra is működtetik. Az országgyűlési képviselői szerint így csak kevés olyan település marad, ahol helyben nem lehet majd készpénzhez jutni, ugyanis ahol leszerelik az ATM-eket, ott jellemzően a postán elérhető ilyen szolgáltatás.
A tiszakürti pénzintézet egyébként korábban jól működött, annak köszönhetően, hogy nemcsak helyi, de szolnoki, kunszentmártoni cégeket is sikerült meggyőzniük, ott vezessék számláikat, intézzék hitelügyeiket – mondta a korábban pénzügyesként dolgozó faluvezető.
A Hajdú-Bihar megyei Furta községben már jó tíz esztendeje nincsen takarékszövetkezet, mivel a korábbi szolgáltató csődbe ment – tájékoztatott Krucsó Antal független polgármester. Az épület később a Takarékbank tulajdonába került, de ők se nyitottak újra, csupán a bankjegykiadó automatát üzemeltették. Korábban úgy tervezték, hogy ezt is leszerelik, de aztán az 1200 lelkes település vezetői „jól lobbiztak” a pénzintézet vezetőinél, azzal érvelve: az önkormányzat eddig is náluk vezette a számláit, ezután is ott fogja, ennek fejében végül nem maradnak ATM nélkül ők sem.
Csongrád-Bokros szokatlan helyzetben van. Bokros közigazgatásilag Csongrád
egyik településrésze, valójában azonban egy onnan 10 kilométerre fekvő falu, és ott csak egyetlen pénzkiadó automata van – amit most épp le akarnak szerelni. Egyelőre marad a helyén az eszköz, a továbbiakról pedig tárgyalások folynak – mondta Csongrád független polgármestere, Bedő Tamás, aki szerint a település vállalná, hogy helyet biztosít a készüléknek és fizeti az elektromos fogyasztás évi legalább másfél millió forintos költségét, hogy Bokros ne maradjon automata nélkül.
Felgyőn a Takarékbank pénzkiadó automatája volt az egyetlen pénzfelvételi lehetőség. Szeptember 1-től nem működik, és az első hírek szerint meg is akarták szüntetni, közölte lapunk érdeklődésére Horváth Lajos független polgármester. A pénzintézet arra hivatkozott, hogy az eszköz elavult, gazdaságtalan az üzemeltetése, de felajánlották a Csongrád-Csanád megyei községnek, hogy évi 8 millió forintért kapnak egy korszerűt. – Nem hagytam annyiban. Emlékeztettem a társaságot, hogy náluk vezetjük a folyószámlánkat. A napokban visszajeleztek, hogy marad a bankautomata, csak keressünk egy megfelelő, önkormányzati tulajdonban álló ingatlant, ahová elhelyezhetik. Egyelőre úgy tűnik, a költségeket a takarékbank fogja állni – foglalta össze.
A Takarékbank szerint még egyeztetnek a zalakomári önkormányzattal is egy bankautomata esetleges telepítéséről. Csárdi Tamás ennek kapcsán azt írt a Facebookon: „A takarék (…) 1-1,5 millió forint egyszeri költségért és évente 2,5 millió forintért ad is bankautomatát a településre. Csak fizesse ki valaki.. Felháborító.”
Bankholdingba olvadnak a „takszövök”
Jövő év májusában egyesül a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Az új bank MBH Bank Nyrt. néven működik tovább. Mérlegfőösszeg alapján az MBH Bank a második legnagyobb magyarországi bank lesz több mint 10 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel mintegy 2,3 millió ügyféllel, valamint piacvezető pozícióban a vállalati hitelezésben és az agrárfinanszírozásban – közölte tegnap a Bankholding. A pénzintézetet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank és MKB Bank, valamint és az állami Budapest Bank összegyúrásával hozta össze a felcsúti milliárdos és az Orbán-kormány. A Bankholdingban a magyar állam kisebbségi 30,3 százalékos részesedéssel bír, az többségi tulajdon Mészáros Lőrinc kezében van. P. ZS.
Nem építenek az idősekre
A Takarékbank Zrt. az elmúlt években – különösen a pandémia alatt – megváltozott bankolási szokásokkal indokolta a fiókbezárásokat lapunk kérdésére, ám hiába kérdeztünk rá, konkrét számokkal és településnevekkel nem szolgált. Arra sem tértek ki, hogy a kis falvakban, ahol jellemzően egyre öregedik a lakosság, mennyiben tudják követni az idős emberek a korszerű, online, mobilapplikációs bankolási szokásokat.
A jegybank adatbázisa szerint az év elején 1799 bankfiók üzemelt az országban, ami közel 60 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban a gazdasági világválság kirobbanásakor. A legtöbb bankfiókot, 713-at a Takarékbank üzemeltette, ám az MNB országos bankfiók-kereső adatbázisában jelenleg már csak 564 takarékbankos található.
A fiókbezárásokkal jelentősen megnőtt a bankfiókkal nem rendelkező települések száma: 2008-ban 1729, egy éve 2456 – köztük 11 város – ilyen akadt az országban, s a fiókbezárások miatt ezen időszak alatt 950 ezerről kétmillióra nőtt azon lakosok száma, akiknek lakóhelyén nincs bankfiók. Ráadásul a pénzintézeti fiókok elhelyezkedése is egyenetlen, nagy részük a fővárosban, a megyeszékhelyeken és az agglomerációkban található, a nagyvárosoktól távolabb eső településeken csak elvétve találni.
– Megváltozott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága, ezért a Magyar Bankholding modernizálja az MKB Bank és a Takarékbank fiókjait, s a modernizáció keretében a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti 2-3 napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja egy környező településen lévő nagyobb fiókkal – válaszolta megkeresésünkre a Takarékbank kommunikációs osztálya. – Az új, nagyobb fiókokat úgy jelölték ki, hogy azok könnyen megközelíthetőek legyenek valamelyik kistérségi központban vagy közlekedési csomópont közelében, jellemzően 5-10 kilométer távolságra.
Vas András
