– Ez volt az egyetlen vagyona a falunak. 140 millió forintért adták el, de van rajta csaknem 70 milliós adósság, amelyekre könnyen büntetőkamatot is ráverhetnek, valamint ki kell fizetni az előző vevőjelöltnek is 15 milliót. Azaz kevesebb, mint 50 millió marad, pedig nemrég az értékbecslő 360 millióra értékelte – fogalmazott indulatosan a csokonyavisontai termálfürdő értékesítéséről Gombai Győző, a falu korábbi képviselője.
– A NAV felé 19,5 millió, a közüzemi szolgáltatók felé 20,3 millió forint a tartozás, nemrég szerelte le a szolgáltató a vízórát. A beszállítók felé további 7,2 millió, amihez jön még egy tízmilliós kölcsön, amit végrehajtásra és az ingatlanra, valamint a kutakra helyezett jelzáloggal biztosított be a kölcsönt adó vállalkozás. Az önkormányzat tagi kölcsönei és hitelátvállalásainak összegei mellett 8 millió forint helyi adóját is követeli a saját cégétől. Ami tartósan veszteséges, csak tavaly 20 milliós mínusszal zárt, az értékbecslő szerint nagyjából 1,5 milliárdot kellene ráfordítani, hogy megfeleljen az előírásoknak, így úgy gondolom, siker, hogy ezek után még bevétele is lesz az önkormányzatnak az eladásból. Az előző vevő jogi útra terelte a kártérítési igényét – erről már Harasztia Attila polgármester számolt be lapunknak.
A két, egymásnak meglehetősen ellentmondó vélemény is jól mutatja, a fürdő jövőjének kérdése erősen megosztja a másfélezres somogyi falut.
A közelmúltban derült ki: a helyi képviselő-testület megszavazta, hogy a létesítményt működtető céget, a Thermál-Fürdő Kft.-t 140 millió forintért eladja egy barcsi cégnek, a Bau Lizéna Kft.-nek. A megállapodás támogatói szerint a település végre megszabadul „pénznyelő automatájától”, hiszen a tulajdonos önkormányzatnak az elmúlt években tízmilliókkal kellett kisegítenie a hosszú évek óta masszívan veszteséges céget, amely az Opten céges adatbázis alapján 2016-20 között cirka 30 milliós mínuszt hozott össze adózott eredményként. A másik oldal viszont úgy véli, a nehézségek ellenére a fürdő sokkal értékesebb az eladási árnál. Állítják, a létesítményt ellátó kutak fúrása jelenleg nagyjából egymilliárdos beruházás, vagyis a vízvagyon sokkal többet ér a vételárnál. Az önkormányzat szerint viszont a kutak halaszthatatlanul szükséges felújításának költsége is több százmillió, amire a településnek nincs forrása.
Azt az üzlet ellenzői is elismerik, a múlt század közepén megnyitott fürdő hosszú évek óta súlyos problémákkal küzd, a koronavírus-járvány pedig szinte ellehetetlenítette az egykor szebb napokat látott termált. A kilencvenes évek végének, kétezres évek elejének 120-130 ezres évi látogatottsága 2015-re bő 70 ezerre esett vissza, a legutóbbi adat pedig már csak 45 ezer látogatót mutat. A hanyatlás egyfelől az elmaradt beruházások számlájára írható, ugyanakkor a fénykor óta a két közeli városban, Barcson és Nagyatádon is új fürdő nyílt, amelyek elszipkázták a vendégeket. Így hiába a gyógyászatilag is elismert, 73 Celsius fokos, magas jodidtartalmú, alkáli-hidrogénkarbonátos víz, a gyönyörű, nyolchektáros környezetben fekvő termálfürdő – amely 1993-ban került a Dunántúli Regionális Vízműtől az önkormányzat és néhány magánvállalkozás tulajdonába – mára meglehetősen avíttá vált. A beltéri medence tartóvasai annyira elrozsdásodtak, hogy az épületet le kellett zárni, de a létesítmény többi részét is kikezdte az idő vasfoga. Egy komoly fürdőhöz képest a szálláshelyek száma is kevés a faluban, így viszont nincs remény minőségi turizmusra.
– Fő tevékenységként három vendéglő és ugyanennyi panzió él a fürdővendégekből, emellett persze sokan kiadják az ingatlanjaikat – magyarázta Harasztia Attila. – A fürdő körül nagyjából 650 nyaralóból álló üdülőfalu épült fel az elmúlt évtizedekben, ha hagyjuk, hogy teljesen tönkremenjen a létesítmény, az itteni ingatlanok is teljesen elértéktelenednek.
Éppen ezért döntött úgy a 2019-ben egyszemélyi tulajdonossá vált önkormányzat, hogy pályázati pénzből belevág a felújításba, ám a Covid átírta a terveiket, így előtérbe került az értékesítés. A polgármester szerint német, osztrák és szlovén, holland, arab és kínai befektetőkkel is tárgyaltak, ám végül egy magyar cég lett a befutó. A községben palackozóüzemet építeni ígérő vállalkozás egyik partnere, Kuti Balázs üzemeltetést, és százmilliós fejlesztést ígért a csokonyavisontaiaknak. A fellelkesült faluvezetés erre kinevezte a Thermál-Fürdő Kft. ügyvezetőjének, majd nem sokkal később 57 millió forintért, valamint az adósságok kifizetésének átvállalásáért, illetve egy 200 milliós részvénycsomagért eladta a céget. A fürdő az idei parlamenti választási kampány részévé is vált: Szászfalvi László, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, valamint Vári Attila, a vízilabda-szövetség elnöke – 2019-ben fideszes polgármester-jelölt Pécsen – társaságában lerakta az új, 870 milliós sportkomplexum alapkövét. Vári nemcsak 300 millió forint szövetségi taopénzt, hanem edzőket és sportszakembereket is ígért, s arról is beszélt, a sportág vidéki edzőtáborainak egyik lehetséges helyszíne lesz az új csokonyavisontai uszoda.
Nem sokkal a választások után azonban a megyei kormányhivatal semmisnek nyilvánította az adásvételi szerződést, kiderült ugyanis, hogy az önkormányzat pályáztatás nélkül adta el a fürdőt, noha 25 milliós értékhatár felett erre törvény kötelezi.
– A kormányhivatal szerint hibáztunk, mivel zárt tenderen értékesítettük a tulajdonrészünket – ismerte el a polgármester. Az elhúzódó jogi procedúra miatt az új pályázatot csak augusztusban lehetett kiírni, s bár voltak előzetesen érdeklődők, csak a Bau Lizéna indult el. Harasztia Attila tájékoztatása szerint a cég 2,2 milliárdos, ezen belül 300 milliós azonnali fejlesztést vállalt. – Bízunk benne, 2-3 éven belül már egy XXI. századi fürdő működik majd a faluban – tette hozzá –, ami nemcsak a vállalkozások és az üdülőtulajdonosok, de a település érdeke is, hiszen több tízmillió forint adóbevételt remélünk a létesítménytől.
Az adásvétel kritikusai szerint viszont messze nem ilyen rózsás a jövőkép, s úgy vélik, a polgármesternek és a képviselő-testületnek le kellene mondania, miután elherdálják a falu vagyonát. Gombai Győző emiatt petíciót is indított.
– Miből akar milliárdos fejlesztéseket a vevő? – tette fel a kérdést. – Meg kell nézni a cégadatokat, azok alapján irreális az ígéret.
Az Opten szerint az 1995-ben alapított, 3 millió forintos jegyzett tőkéjű Bau Lizéna – amelynek a barcsi Zömbik Imre és Zömbikné Soós Katalin a tulajdonosai és ügyvezetői – tavaly 13 millió forint adózott eredményt ért el, 2017 óta pedig 93 milliót, s legmagasabb éves üzemi eredménye 35 millió forint volt ezen időszak alatt. A tulajdonospárosnak van egy másik cége, a B&Z-Beton Kft., amely tavaly 12 milliós adózás utáni eredménnyel zárt, s ugyan 2016 óta akadt olyan év, amikor 47 milliós, adózott eredmény tudott felmutatni, de olyan is, amikor csak 7,4 milliót. A faluban ennek ellenére többen strómancégnek tartják a vevőt, s emiatt is bizonytalannak érzik a fürdő jövőjét.
– Barcsiként régóta ismerem a fürdőt, melynek vize szerintem az öt legjobb között van az országban, s emiatt komoly lehetőséget és jövőt látok benne – mondta megkeresésünkre Zömbik Imre, aki visszautasította, hogy strómannak tartják egyesek a faluban annak negatív értelmezése miatt. – Az ajánlatadásunkat megelőzően részletes üzleti tervet készítettünk az üzemeltetésre, a felújításra és a fejlesztésre vonatkozóan, de erről, míg jogerőssé nem válik a szerződésünk, nem szeretnék részletesen beszélni. Ám pontosan tudjuk, milyen fejlesztésekre van szükség, miként lehet költséget megtakarítani az üzemeltetésben, ehhez milyen anyagi források szükségesek és ezek a források rendelkezésünkre állnak. Építő javaslatokat, segítségeket elfogadunk, de minden zavarkeltést visszautasítunk! A két cégem a garancia a szándékaim komolyságára, emellett, ha szükséges, hitelekhez is tudunk nyúlni. Vállaltuk, hogy a fürdőt legkésőbb, ha részlegesen is, 2023 májusában megnyitjuk, amennyiben a munkákat az idén novemberében meg tudjuk kezdeni. Ehhez, azt gondolom, a faluban összefogásra van szükség és nem zavarkeltésre.
– Sajnálatos, hogy valakik átgondolatlanul, a falu érdekeit figyelmen kívül hagyva tesznek ilyen lépéseket – reagált a petícióra Harasztia Attila. – Minden felületen, a közösségi médiában, a sajtóban, s most már petícióval is nyomást próbálnak gyakorolni a képviselő-testületre, és a rám is. Senki sem gondolta át: ha lemondanánk, akkor végleg tönkre menne a fürdő, hiszen ügyvivő vezetésként etikátlan bármilyen kötelezettség vállalása, szerződés aláírása. A tartozások tulajdonosi kötelezettségei magukkal rántanák az önkormányzatot, a folyamatban lévő pályázatokat, az intézményeket, mindent. Az új választásokig hónapok telnek el, ám a hitelezők heteken belül elindítanák a felszámolást. Vagy lehet, hogy éppen ez a cél?
Gombai Győző szerint viszont érthető, hogy többen aggódnak, hiszen a termál az egyik legnagyobb foglalkoztató is a faluban, a nyári szezonban 25-30 embernek adott munkát, és a fürdőre épült sok vállalkozás is, ahogyan nem kevesen emiatt vettek-építettek ingatlant a településen.
