;

Magyarország;csökkenés;nyelvvizsga;rezsiemelés;

- Csaknem a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest

A nyelviskoláknak a járvány és a nyelvvizsga-amnesztia mellett a „rezsifrász” is betesz.

Csaknem a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest – írja a Napi.hu az Oktatási Hivatalnak (OH) a nyelvvizsgákra vonatkozó friss statisztikai adatai alapján.

Míg 2016-ban még több mint 84 ezren szereztek nyelvvizsgát, ez a szám tavaly 62 ezerre,

az idén október elejéig pedig 46 ezerre csökkent.

Az idén a három legfelkapottabb nyelv az angol, a német és a spanyol volt.

  • Angolból 37 ezren,

  • Németből több mint 6900-an,

  • Spanyolból pedig 482-en kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt.

Az egyik oka annak, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikus mértékben csökken, az, hogy 2013-tól jelentősen csökkent az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma – mondta a portálnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke. Bár később az eredeti tervekhez képest lazítottak a megszorításon, ez a nyelvvizsgázók számában csak lassan látszódott. 2015-ben és 2016-ban átmeneti növekedést hozott a diplomamentő program, ez azonban egyszeri esemény volt. A jelenlegi nyelvvizsgázók számát valójában a 2017-es évhez vagy még inkább 2018-hoz érdemes viszonyítani – véli a szakember.

Mint azt a portál megjegyzi, 2018-ban 79,5 ezer nyelvvizsga bizonyítványt állítottak ki az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatok szerint.

Rozgonyi szerint a bázisszámokban egy enyhe demográfiai csökkenés is megfigyelhető, továbbá egy pici növekedés is 2019-ben, amikor egy ideig elhitték a tanulók és szüleik, hogy valóban kötelező lesz a felsőoktatásban a felvételihez a B2-es nyelvtudás, de mindezt messze felülírta az újabb és újabb, kizárólag „egyszeri” nyelvvizsga-amnesztia. A szakember szerint

a nyelvvizsgázók számában érzékelhető csökkenés 90 százalékban az utóbb felsorolt okokból adódik.

A portál emlékeztet a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által a napokban benyújtott törvényjavaslatra, amelyben egyebek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga”. A felsőoktatási törvény jelenleg ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz: eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek, és emellett megszerezték a képzéshez előírt nyelvvizsgát is.

A nyelviskolákat a pandémia után a rezsiköltségek emelkedése újabb nehéz kihívás elé állította – mondta a nyelvtanár, aki kiemelte: a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból.

„Ha további, kapkodó átgondolatlan lépések nem lesznek, akkor az iskolák zöme, ha nehezen is, de túl fogja élni ezt az időszakot, azonban jelentős áremelésre kényszerülnek” 

– mondta.

A nyelvvizsgáztatást viszont akár el is lehetetlenítheti az, hogy úgy tűnik, a nagy létszámú vizsgahelyszínek – középiskolák és felsőoktatási intézmények – a tanítási idő után kötelezően zárva lesznek.

Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.

Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak

– tette hozzá a szakember.

Erre lehet megoldás a szakember szerint az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget.

A nyelvi kurzusok árát minden bizonnyal az iskolák a téli gázszámlák drágulásához igazítják majd, véli Rozgonyi. Az iskolák olyan mértékben alkalmazkodnak a szűkebb helyi igényekhez, hogy mind csoportméret, mind óraszám vagy tematika terén nagyon széles a választék. A szakember szerint a nyelvtanárok száma 30 ezer főre tehető, egyéni órát, ami 60 perces, Budapesten 5-15 ezer forint között lehet találni, vidéken kicsit alacsonyabbak a díjak. A specializált tematikájú, egyedi igényeket kielégítő képzések 15-30 százalékkal drágábbak. Ezt is jóval meghaladják az olyan – jellemzően vezetői – képzések díjai, ahol konkrét egyedi kihívásokra, egy konferencián való részvételre, beszéd megtartására, adott tárgyalásra készítik fel az ügyfeleket, ez a műfaj viszonylag friss Magyarországon.

Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet, 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban a lakosság harmada.

Korosztályok szerint pedig, amíg a 25–34 évesek 60 százaléka ismert 2016-ban valamilyen idegen nyelvet, addig az 55–64 évesek mindössze egynegyede.

Iskolai végzettség szerint a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 8,9 százaléka beszélt a magyaron kívül más nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 35 százalék.

A diplomások körében a legmagasabb, közel 80 százalék az idegen nyelvet ismerők részesedése, több mint egyharmaduk pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.

A Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és megállapította, hogy az újságíró nem élt vissza a közmédiában mutogatott svédországi magyar nő személyes adataival, illetve nem rágalmazta őt.