A kósza őszi napsütés bekúszik a macskakövek közé. A gurulós bevásárlószatyor kereke egyik csíkról a másikra huppan. Ta-dam, ta-dam. Hirtelen megszakad a ritmus. A szatyrot húzó kéz gazdája csodálkozva néz a patinás épület előtt az óbudai Fő tér felé kanyargó sorra.
– Elnézést, mire várnak ennyien? – kérdezi óvatosan. Többen is felé fordulnak. Az unalmas várakozás közben egy apró esemény is figyelemfelkeltő. – A rezsitámogatásos papírt akarjuk leadni – válaszolja kedvesen egy idősebb, magas szikár asszony, mire a gurulós bevásárlószatyor közelebb gördül hozzá. – Melyikre? – A fővárosira, amit a Karácsony ad – hangzik a válasz. – Ó, azt már leadtam, mindjárt, hogy olvastam a hírt, mert igyekszem mindenre odafigyelni. Azt hittem, van másik – mondja kissé kedveszegetten az idős asszony, mire megszólal beszélgetésük egyik fültanúja. – A kerületi önkormányzatok is adnak, itt is van ilyen egyszeri segély. Akár húszezer felett is kaphat – mondja biztatólag.
Erre többen is faggatnák a másik segélyről, de már csak a vállát vonogatja, többet nem tud, ezt is a helyi lapban olvasta. Egy szállítócéges munkaruhába bújt ember eddig bírja magában tartani véleményét, és felmordul:
– Méghogy a Karácsony adja, meg a városháza!? A mi pénzüket osztják, csak a javát nem nekünk.
Szavai szikraként hatnak a sorban állók körében. – Ezek legalább adnak valamit, az meg ott fenn, a kormány, csak elvesz mindég – jegyzi meg az egyik várakozó, mire rögtön akad, aki kiigazítja.
– Lopósak ezek mind. Anyám mindig azt mondta, hogy ne bízz az urakban, akár beleszületnek, akár választják őket, egy idő után mind ugyanolyan lesz. Jut ide is, oda is. – Ne politizáljunk! Mindig nehéz volt a szegénynek, most is az. Ne elégedetlenkedjenek! Volt nyugdíjemelés is, semmi se elég? – harsan fel valaki az ajtó felől.
A háborgásnak az egyik, fehér lapokat lobogtató ügyintéző kérdése vet véget: – Kinek nincs még nyomtatványa? Gyorsan eltűnnek a papírok a kezéből. Egy együtt érkezett fiatal és idős nő többet is kér. A fővárosiból és a kerületiből is többet. Mint kiderül, kitöltik a szomszédságnak is, otthon majd csak aláíratják velük, mert hiába szorulnának rá, nem jutnak el idáig. Sorra veszik a társasház lakóit, ki férhet bele, ki nem. – Nézik ám a jövedelmet is, mindenféle igazolás kell, nem lehet csak úgy mindenkinek kérni – kapják rögtön a kiigazítást.
A páros erre újra átlapozza a paksamétát és végül két lap is üresen marad, adják tovább. – Jaj, látom maga is azért jött, amiért én. Mire kéri áramra, gázra? – kérdi a könnyű kötött sapkás asszony a sortársát. – Gázra, azzal fűtök, már ha futja rá – kacag furcsa többszólamúsággal a kérdezett. A másik épp ellenkezőleg, árammal fűtene, de abban maradnak, hogy mindegy, egyiküknek se jobb.
A sor sokáig nem mozdul. Nyílik az ajtó, kilép egy ügyintéző, és elkiáltja magát: – Van itt olyan, aki nem rezsitámogatásra vár? Úgy 15-20-an állnak a sorban, de csak két kéz lendül a magasba.
A városháza felől egy termetes, hosszúra nyúlt kardigánt viselő nő csapódik a sor mellé. Halkan súgja: – Azután oda is menjenek be, a szociális irodába, ott is adnak segélyt. Havi tízezret, érdemes megpróbálni. A sustorgás aztán elhal. A kérelmek kitöltve. A sor lassan halad. Hirtelen egy kockás inges, rövid fehér szakállas ember tűnik fel a színen balról. Behajol az irodaablakon, fecserészik, azután beáll ő is a sorba. – A kockás ing véletlen – közli, ki tudja, miért és kivel, és rögtön folytatja is monológját.
– Nem vagyok én tanár. Nem megyek én tüntikézni. Horger Antal se ment volna. – Ja, inkább kirúgta József Attilát
– replikázik egy másik őszes halánték műbőrdzsekiben. – Elvégre ő volt az egyetem fura-ura – vág vissza az előbbi.
Méregetik egymást. Azután újabb és újabb idézeteket szúrnak a másik felé, ha a megcélzott eltalálta a szerzőt, jöhet a következő. Cyranonál elakadnak. Shakespeare-re tippel a műbőrdzsekis, bár azt tudja, hogy a nagyorrú lovag híres monológjából való az idézet. A kockás inges ad még egy esélyt: – Mert magamat kigúnyolom, ha kell, De hogy más mondja, azt nem tűröm el!
Hogy megoldotta-e a feladványt a műbőrdzsekis úr, nem derül ki, mert a sor megindul. Odabent pedig nyoma sincs már a sajátos műveltségi adok-kapok derűjének. Jól öltözöttnek tűnő középkorú nő küszködik a könnyeivel az egyik ablaknál. Lemaradt a krumpliosztásról. Sajnálkoznak és a közelgő almavásárral próbálják vigasztalni.
Kifelé menet sötétebbnek tűnnek a macskakövek.
Októbertől kérhető az emelt támogatás
A főváros az energiakrízis miatt szeptemberben módosította a már 2020 óta működő rezsitámogatási-rendszerét, megemelte az igényelhető összeget. Most jövedelemtől függően évi 24-48 ezer forintot lehet kérni. A módosított rendelet szerinti magasabb összeg igénylésére október elsejétől van lehetőség. Bővült a célcsoport is, így a fővárosban élő nyugdíjasok jelentős része igénybe veheti a támogatást. Már ez alatt az alig két hét alatt is megtöbbszöröződött a benyújtott igénylések száma az előző időszakhoz képest. A Főpolgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatán és az Idősek Információs Pontján, valamint Hivatali kapun és a Hálózat Alapítványhoz is folyamatosan érkeznek a kérelmek. A lakásrezsi-támogatás rendeletének módosításával akár 150 ezren is igényelhetik a támogatást. A pontos adatok november első napjaiban állnak majd rendelkezésre, ekkor válik láthatóvá, hogy milyen mértékben növekszik a kérelmek száma, illetve mely ügyfélszolgálatokat veszik elsősorban igénybe a fővárosiak.
