Noha épp a közpénzfelhasználás átláthatóbbá tétele, ellenőrzése lenne az egyik fő feladata az újonnan létrejövő Integritási Hatóságnak, már a szervezet létrehozásának legelső lépései sem tűnnek kellően transzparensnek. A hatóság előkészítése során kiírt és már le is zárult első pályázat részleteiről szeretett volna részleteket megtudni a Népszava, de az illetékes kormányzati szerv közölte: arról egyelőre nem árul el semmit.
Az Integritási Hatóság igazgatósági tagjainak kiválasztásáról egy bizottság fog dönteni. Első lépésként a bizottság tagjait kell kiválasztani. A feladatot a kormányzati Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságra bízták. Ez a szervezet ki is írta szeptember végén a nemzetközi, nyílt pályázatot, amelyre a múlt csütörtök éjfélig lehetett jelentkezni. A pályázati határidő lezárulta után lapunk pénteken megkereste az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot. Többek között azt kérdeztük:
Hány pályázat érkezett?
Publikus-e a jelentkezők neve, szakmai életútja?
Akadt-e olyan jelentkező, aki nem magyar állampolgár?
Mikor, ki és mi alapján dönt a jelentkezők kiválasztásáról?
Kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ.
„A pályázattal kapcsolatos információk a vonatkozó törvény hatálybalépése után lesznek közzétéve”
– ezzel hárította el a válaszadást hétfőn, Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezetője.
– Ha még nem lépett érvénybe a vonatkozó törvény, akkor miért kellett előreszaladni és máris lezavarni a pályázatot? – vetette fel Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A szakértő megjegyezte azt is:
megnyugtatóbb lett volna, ha az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság közöl információkat, annak például bizonyosan nem lett volna semmilyen jogi akadálya, nem befolyásolta volna az elbírálás folyamatát, ha legalább a pályázók számát elárulják.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság titkolózása azért is meglepő, mert a kormányzat korábban komoly ígéreteket tett arra, hogy ezután minden eddiginél átláthatóbb lesz az uniós pénzek felhasználása, és hatékonyabbá teszi az esetleges visszaélések feltárását. Mindenekelőtt azért, mert – mint arról már sokszor írtunk – ez feltétele annak, hogy a kormány hozzáférjen a jogállamisági kifogások miatt visszatartott 3000 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz. Az EU meggyőzése érdekében készült törvénycsomag része az Integritási Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.
Pályázat szűk körben
Meglehetősen szűkre szabták azok körét, akik tagjai lehetnek az Integritási Hatóság vezetőségét kiválasztó bizottságnak. A jelentkező a megbízást megelőző öt évben nem lehetett például a kormány tagja, kormányhivatali vezető, polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő. De nem jelentkezhet az sem, aki párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal jogviszonyban álló személy. Ezzel szemben elvárás a közbeszerzés, illetve a korrupció elleni küzdelem területén elismert nemzetközi szervezetnél szerzett érdemi tapasztalat.