Néhányan kevesellték a kilátásba helyezett pénzügyi szankciót, amely a Magyarországnak 2021-2027 között járó közösségi transzferek 15 százaléka. A középjobb, baloldali és liberális pártokhoz tartozó hozzászólók azon a véleményen voltak, hogy a javasolt támogatásokat azonnal be kell fagyasztani, és csak akkor szabaddá tenni, amikor Budapest már eredményeket mutatott fel a visszaélések és csalások visszaszorításában.
Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság szeptember 18-án 3000 milliárd forint (7,5 milliárd euró) támogatást javasolt elvonni Magyarországtól az uniós forrásokkal elkövetett és büntetlenül hagyott korrupció miatt a jogállamisági eljárás keretében. A biztosi testület ugyanakkor jelezte, megállapodott az Orbám-kormánnyal 17 intézkedésről, amelyeknek a végrehajtása a véleménye szerint okafogyottá tenné a pénzügyi szankció kiszabását. Ezért azt javasolta a támogatások befagyasztásáról határozó és a tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanácsnak, hogy ne siessen, várja meg, amíg a magyar Országgyűlés jóváhagyja a korrupcióellenes csomagot, valamint megkezdik működésüket az új intézmények, és csak azután döntse el, jogosnak tartja-e a pénzbüntetést vagy sem.
Brüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miattAz EP-képviselők zöme kétségbe vonja, hogy az Orbán-kormány valóban teljesíteni fogja vállalásaitA testületnek legkésőbb december közepén kell szavaznia, a döntéshez a 26 ország minősített többsége szükséges. A magyar kormány nem vehet részt a voksoláson.
Az EP-vita résztvevői közül sokan úgy vélték, a tanácsi határozatig hátralévő idő kevés ahhoz, hogy az Orbán-kormány jelentős változtatásokat hajtson végre a közösségi pénzek felhasználásában.
Bírálták az Európai Bizottságot, amiért hajlandó hitelt adni a beígért “látszatintézkedéseknek”, és kétségbe vonták, hogy néhány héten belül képes lesz megbízható értékelést adni a budapesti vállalások teljesítéséről. Johannes Hahn költségvetési biztos azt kérte a kritikus képviselőktől, hogy ne ítéljenek elhamarkodottan, várják meg, mi történik a következő hetekben és hónapokban. A politikus jelentősnek nevezte a magyar kormánnyal kötött megállapodást a korrupció visszaszorítását célzó reformokról.
– A Fidesz számára egy dolog valamit elfogadni, egy másik azt betartani – mondta a francia liberális Valerie Hoyer. A német zöldpárti Daniel Freund arról beszélt, hogy független ügyészség és bíróságok nélkül nem sokat ér a korrupcióellenes csomag. A francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield szerint az Európai Bizottság által javasolt “ál-korrupcióellenes mechanizmus” csak arra jó, hogy egy évtizedes lopást legalizáljanak vele. A fideszes Hidvéghi Balázs ismét kikelt a parlament “szélsőséges” erői ellen, akik szerinte csak azért szeretnék “kiéheztetni a magyar embereket”, mert Magyarországon kereszténydemokrata kormány van hatalmon. A lengyel kormánypárti képviselők, karöltve a szélsőjobbal, ugyancsak Orbán Viktor védelmére keltek a vitában.
Az EP álláspontja nem köti a többi uniós intézményt, a képviselő-testületnek nincs érdemi beleszólása a jogállamisági eljárás menetébe.
