tüntetések;demokrácia;oktatási jogok biztosa;listázás;Aáry Tamás Lajos;kockás ing;

- Az oktatási jogok biztosa szerint sem diákot, sem tanárt nem érhet hátrány, ha elmegy tüntetni

Aáry-Tamás Lajos jogsértőnek tartja azt is, ha listákat készítenek többek között arról, hogy kik viselnek kockás inget.

A tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt – írja a Telex Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa közleményére hivatkozva. Az oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesítésért kizárólag az oktatási miniszternek – jelenleg a belügyminiszternek – felelős szakember azért fordult a nyilvánossághoz, mert több jelzést is kapott arról, hogy az október 5-i tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt tanárok listát készítettek azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken.

Az oktatási jogok biztosa leszögezi: a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

Jogsértő helyzetet idéz elő például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson. Jogsértés lehet bármilyen listázás azokról, akik kockás ingben jelennek meg vagy azokról, akik nem. (...) Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban

– írja Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman kifejti azt is, hogy „a jog ismerete és alkalmazása nélkül a viták rendezésének az alapja a hatalom, a pozíció, az indulat, az erkölcs, az ízlés lesz. Számos magánvitát lehet ezen értékek mentén lefolytatni és lezárni, de nem a közszolgáltatásban”. Szerinte az oktatásról a jövőben is sokan, sokszor fogunk vitázni, de a vitáknak van egy fontos feltétele, hogy „el kell fogadnunk a másik felet partnernek”, ez pedig bizalom nélkül nem megy. Leszögezte:

A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia.

Aáry-Tamás Lajos arra is felhívja a figyelmet, hogy „a gyermekek, tanulók kevésbé tudják jogaikat érvényesíteni, tehát védtelenebbek a jogsértésekkel szemben. Hozzáteszi: a köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket.

A 24.hu szerint a miskolci cég megszerzéséért évek óta folyó jogvitából az tűnik ki, hogy a magyar bíróság közvetlenül tájékoztatja az Alkotmányvédelmi Hivatal által Oroszországba kitoloncolt Jurij Sabajkin orosz vállalkozót egy olyan ügy részleteiről, amelyben egy NATO-szabványos lőszertöltőgépet keresnek.