A szerdai országos pedagógussztrájk, polgári engedetlenség és diák-szülő tiltakozó megmozdulások után csütörtökön már több iskolában is figyelmeztető, a kirúgásukkal fenyegető levelet kaptak a tankerületi központoktól azok a pedagógusok, akik polgári engedetlenség keretében szüntették be a munkát. A pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium egyik tanárának tájékoztatása szerint tegnap behívták a központba az iskola igazgatóját, akinek 24, névre szóló levelet adott át Rábel Krisztina tankerületi igazgató – aki 2019-ben a Fidesz önkormányzati képviselő-jelöltje volt a kerületben – azzal, hogy továbbítsa azokat a polgári engedetlenségben részt vevő tanároknak. Az érintettek megtagadták az átvételt, miután nem az intézményvezető a munkáltatójuk, péntek reggel pedig együtt mennek a tankerületi központ elé, hogy személyesen a tankerületi igazgatótól vegyék át e levelet.
Ugyanez történt a szintén pestszentlőrinci Brassói Utcai Általános Iskolában, ahol 18 pedagógust figyelmezettek, ha újra polgári engedetlenségben vesznek részt, az alapot ad a munkáltatói rendkívüli felmentésre. A levél tartalma ugyanaz, mint amit korábban a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tiltakozó tanárai is kaptak, akik közül öt pedagógust végül ki is rúgtak múlt pénteken. A hvg.hu információi szerint a kőbányai Szent László Gimnázium, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, a II. Kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, valamint a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusai is figyelmeztetést kaptak.
Csak néhány óra telt el, a tankerület máris figyelmeztető levelet írt a sztrájkban résztvevő tanároknak– Az úgynevezett pedagógus engedetlenség nem törvényes tiltakozási forma. A pedagógusok törvénytelen munkabeszüntetése a jogszabályok szerint munkáltatói intézkedést von maga után, mint minden más munkahelyen. Emellett a törvénytelen munkabeszüntetés sérti a tanulók tanuláshoz való jogát is. A tankerületi központok minden ilyen esetben előbb figyelmeztetik a pedagógusokat, hiszen az alapvető cél nem az elbocsátás, hanem a jogszerűtlen magtartás megszüntetése – közölte megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK). Jelezték azt is, az öt kölcseys tanáron kívül jelenleg nem tudnak több elbocsátásról. Közölték azt is, adataik alapján a tankerületi iskolákban dolgozók 5-6 százaléka vett részt „hivatalosan” a szerdai sztrájkban – vagyis ez az adat a jogszerű sztrájk helyett polgári engedetlenséget választókat nem tartalmazza. Hozzátették: a diákok bevonását a tüntetésekbe, „politikai megmozdulásokba felelőtlennek és súlyosan etikátlannak” tartják.
Itt a közelmúlt legnagyobb ellenzéki tüntetése, hídfoglalás után rengeteg ember ment ki a Kossuth térre – Percről percre„A Fidesznek 12 éve volt fejleszteni az oktatást, ehhez képest ma ott tartunk, hogy gyerekek tüntetnek az elszegényedő tanáraikért”– Érdekes, hogy akkor nem aggódnak a diákok tanuláshoz való jogáért, amikor tanév közben rúgnak ki öt szaktanárt – fogalmazott Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője továbbra is azt állítja, hogy az elbocsátások jogellenesek, az elkövetett “vétséggel” (néhány tanóra elmaradása) ugyanis nem arányos a kirúgás, mint munkáltatói intézkedés. A szerdai sztrájkról és több tízezres demonstrációkról azt mondta: nemcsak a diákok újabb, döbbenetes kiállását láthattuk, hanem a szülőkét is, akik egyre inkább kezdik felismerni, hogy a tiltakozó pedagógusok nem önmagukért küzdenek.
A PDSZ október 14-ére is egységes, országos sztrájkot hirdetett, amit immáron a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete is támogat. Az ADOM Diákmozgalom pedig október 23-ára szervez újabb szolidaritási tüntetést a tanárokért.
Az Európai Unióban csak Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban alacsonyabb a pedagógusok bruttó éves kezdőfizetése, mint Magyarországon - derült ki az Európai Bizottság friss jelentéséből, amit október 5-e, a pedagógusok világnapja alkalmából adtak ki. E szerint a magyar tanári kezdőfizetés bruttó 8063 euró (mostani árfolyamon mintegy 3,4 millió forint) évente, míg az uniós átlag évi bruttó 25 055 euró (mintegy 10,6 millió forint). A jelentésből kiderült az is, hogy a magyar pedagógusoknak kell dolgozniuk a leghosszabb ideig - 42 évig -, hogy elérhessék a legmagasabb fizetési fokozatot, amit például a dán vagy norvég tanárok 12-16 év alatt érhetnek el.
