Nemrég pontosan ez történt, amikor a házelnök visszadobta Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője és alelnöke törvénymódosító javaslatát a Btk. szigorításáról. A beadvány címében szerepelt ugyanis a „cigánybűnözés” kifejezés. Pár évvel ezelőtt Kövér hasonlóképpen lépett fel Jakab Péter ellen is: a Jobbik akkori elnöke – mondván, „minden bukott diktátornak jár egy szobor, hogy később legyen mit ledönteni” – Orbán Viktor miniszterelnöknek szeretett volna emlékművet emelni Felcsúton. A szoborállítási javaslat se került a parlament elé.
Novák Előd lapunknak elmondta, a már említett eseten kívül ebben a törvényhozási ciklusban kétszer fordult elő, hogy Kövér László „letiltott” egy beadványt. Mindkettő a Mi Hazánkhoz kötődik. Az egyik a holokauszt második generációs túlélői kárpótlásának emelését, a másik pedig a „botrányoktól hangos Országos Roma Önkormányzat” költségvetési támogatását próbálta volna megszüntetni.
A házszabály nem tesz kísérletet arra, hogy meghatározza, milyen tartalom sérti az Országgyűlés tekintélyét, Kövér László tehát tág mozgástérrel rendelkezik. Szemben azonban azzal a helyzettel, amikor a házelnök tetszése szerint szab ki komoly pénzbüntetéseket ellenzéki képviselőkre, az általa visszautasított beadványok ügyében elméletileg van mód jogorvoslatra. A javaslat benyújtója – ha elnyeri legalább öt képviselő támogatását – az Országgyűléshez fordulhat, amely felülbírálhatja a házelnököt. Persze: ez valóban csak elvi lehetőség. A gyakorlatban nehezen elképzelhető, hogy a fideszes többség felülírná a fideszes Kövér László döntését.