A térségbe érkező befektetőket a jövőben – ha maradnak a jelenlegi magas gáz- és áramárak Európában – nem az fogja érdekelni, van-e jól képzett munkaerő az adott országban, és az mennyibe kerül, hanem az, van-e energia, és annak mi az ára – fogalmazott Nagy Márton a Mathias Corvinus Collegium pénteki konferenciáján. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint emiatt pillanatokon belül megszűnhet Magyarország eddigi versenyelőnye (ami az olcsó munkaerőre és az alacsony energiára épült).
Magyarországon több olyan energiaintenzív ágazat van, ahol az energiaköltség jövőre eléri a cégek teljes árbevételét, vagyis ellehetetlenülhet a működésük – mondta Nagy Márton. Ilyen szektor lehet előrejelzése szerint a szintetikus gumiabroncsgyártás, a gőz-, távhő- és távhűtésellátás, a csempegyártás, a lignitbányászat, az üvegipar. Számos ágazatban az energiaköltség „csak” 50-90 százaléka lesz az árbevételének; ezek sem tudnak majd működni. A vállalati szektorban már az idén komoly bajok lehetnek az energiaellátással. Egy, a kormány számára készített felmérés szerint október 1-jétől a magyar cégek 30 százalékának nincs gázszerződése, ez a korábbi években 5 százalék volt. A magyar gazdaság gerincét adó kis és közepes vállaltoknál (kkv) az arány 50 százalék. Az, hogy egy cégnek nincs gázszállítási szerződése, a miniszter szerint két dolgot jelenthet. Az optimistább verzió szerint rövid távú energiabeszerzésekre készül, a pesszimista változat szerint ezen cégek jelentős része nem fogja folytatni tevékenységét ilyen gázárak mellett. Egy másik felmérés szerint a vállalatok harmada ilyen energiaárak mellett nem tudja a korábbi szinten fenntartani a működését. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióba kerülhet, a cégek pedig kénytelenek lesznek elbocsátásokba kezdeni – mondta Nagy Márton. A kormány épp ezért készül újabb munkahelyvédelmi programmal. A javaslatok elkészültek, de még nem született döntés az elindításáról – tette hozzá.
A kormány már bejelentette, hogy az év végéig kisegíti az energiaintenzív kkv-kat az energiaszámla-növekmény felének kifizetésével. Nagy Márton a szavai azonban azt jelentik, hogy a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok befektetésösztönző politikája - az elmúlt egy évben elszabadult európai energiaárak miatt - egy pillanat alatt összeomlott. A kormány az elmúlt évtizedben évente százmilliárdokért, összességében több mint ezer milliárd forintos költségvetési támogatással, és adókedvezményekkel csábított Magyarországra német, dél-koreai, kínai beruházókat, hogy itt építsenek nagy energiaigényű feldolgozó üzemeket, autógyárakat. A befektetőket a beígért támogatásokon felül az olcsó munkaerővel, az alacsony adókkal és az alacsony energiaárak ígéretével édesgették Magyarországra. Az utóbbi egy-két évben a hatalmas energiaigényű és nem mellesleg környezetszennyező akkumulátor-gyártók lettek a magyar kormány befektetés-ösztönzésének célpontja. Az elmúlt pár évben hozták Magyarországra a BMW új autógyárát, számtalan akkumulátor alapanyag- és akkumulátor gyárat – ezek megvalósítása a jelenlegi gazdasági helyzetben kétségessé válik.
Az elmúlt években számtalan közgazdász jelezte, hogy hiba a XXI. században az innováció, a digitalizáció helyett a hagyományos feldolgozóipar felé terelni a magyar gazdaságot, és ezzel a Kárpát-medencét Európa összeszerelő-üzemévé degradálni. Ezzel a magyar gazdaság kiszolgáltatottá válik ugyanis ezen energiaigényes ágazatoknak, amelyek hozzáadottérték-teremtő képessége is kisebb, mint az innovatív szektoroké. Nagy Márton szavai annyiban hatnak újdonságként, hogy mindezt egy regnáló miniszter mondja ki, megkérdőjelezve ezzel az eddigi kormányzati törekvések értelmét.
A magyar kormány befektetési politikájának elhibázottságára ugyanakkor már az energiaárrobbanás előtt is egyre több jel utalt. Az elmúlt években Magyarországon elfogyott a képzett munkaerő, így kérdéses, kik fognak a most épülő gyárakban dolgozni. Az alacsony magyar bérszínvonal és a gyenge, leértékelődő forint miatt a magyarországi munka a vendégmunkások számára sem vonzó, nem lehet idecsábítani, itt tartani még az ukrán munkaerőt sem. A magyar gazdaság eközben a globális minimumadó esetleges bevezetésével elveszítheti mostani, az alacsony társasági adóból fakadó előnyét is.
Feleslegessé válik a forintgyengítés is
A jelenlegi gazdasági környezetben nincs értelme a forint további leértékelésének sem - derült ki még a miniszter szavaiból. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának sarokköve volt, hogy a forintban történő béremeléseket a forint leértékelődése ellensúlyozta. Ugyanakkor, ha nem a munkaerő, hanem az energiaköltség lesz a versenyképesség alapja, akkor a forintárfolyamnak és a monetáris politikának sem lesz versenyképességet növelő hatása, hiszen az energiaszámlát devizában kell kifizetnie az országnak – magyarázta Nagy Márton.
