;

hiány;infláció;uniós támogatás;forintgyengülés;fizetési mérleg;forintárfolyam;bizalomvesztés;

- A kétértelmű kormányzati üzentetekkel és a magyar gazdaságpolitika iránti bizalomvesztéssel magyarázható a forint újabb történelmi mélypontja

Nem kizárt, hogy az IMF segítségére szorul az ország, de itt még nem tartunk.

Nagyot gyengült csütörtökön a forint árfolyama, az euró ára a reggeli 414 forintos szintről több hullámban egészen 423,9 forintig emelkedett, ami új történelmi rekord. Egy nap alatt bő 2 százalékot, a héten pedig 4,5 százalékot értékelődött le a forint. A dollárral szemben is folyamatosan dőltek meg a rekordok: egy zöldhasúért tegnap a csúcson 437,4 forintot kértek. Ez szintén új történelmi rekord. A régióban a forintot pécézte ki a piac, a lengyel złoty is gyengült ugyan, de kisebb mértékben, a cseh korona viszont tartotta magát. A forint látványos mélyrepülésében szerepet játszik a még mindig növekvő infláció, a jegybanki kamatemelési ciklus lezárása valamint a magas államháztartási- és folyó fizetési mérleghiány. Utóbbit az ország tízszeresére ugrott energiaszámlája rontja, ráadásul az orosz gázszállításokat devizában kell kifizetni, ami órási nyomást helyez forintra. Az uniós támogatások viszont nem érkeznek, így jelentős devizabevétel esik ki a fizetési mérlegből. Már csak emiatt is nagy szükség lenne az uniós támogatásokról való megállapodásnak.

Egyértelműen bizalmi válság alakult ki a forinttal és a magyar gazdaságpolitikával szemben – mondta a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt vezérigazgatója. Ez nem új keletű jelenség, elég csak a złoty vagy a cseh korona árfolyamára tekinteni. A kormány az újabb nemzeti konzultációval támadja az Európai Uniót, miközben tartja a kezét az uniós támogatásokért. Ez a két egymásnak ellentmondó üzenet összezavarja a piacokat, és rányomja bélyegét a forintárfolyamra – tette hozzá a gazdaságkutató. Nem tett jót a forintnak a kormány minapi, egy hónapos kifizetési tilalma sem. Ezzel nem lehet spórolni, csak a pánikkeltésre jó. A magyar állam ügyfelei azt gondolhatják, már ilyen komoly fizetési gondokkal küzd az ország. Ez nem igaz, de ilyen üzeneteket nem küldhet egy kormány a piac felé – vélekedett Palócz Éva. Mint arról lapunk is beszámolt: a kormány egy nem nyilvános kormányhatározatban  pénzügyminiszteri engedélyhez kötötte, hogy a költségvetési intézmények és a minisztériumok kifizessék a beszállítóikat.

Egymásra tolódnak a magyar gazdaság kockázatai, a hatalmas energiaszámla, az infláció és nem utolsósorban a gazdaságpolitika kétértelműsége. Utóbbit a piacok nem értik – ezt már Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, volt jegybankelnök nyilatkozta lapunknak.

A professzor nagy hiányát érzi a világos megszólalásoknak, szerinte a kormánynak tisztáznia kellene a gazdaságpolitikáját.

A magyar politikai vezetés viszonya az egész unió gazdaság- és társadalompolitikájához képest ellentmondásos és konfliktusos. Ebből az elemzők nem tudnak más következtetés levonni, mint, hogy a magyar kormány számára nem prioritás az uniós támogatásokról való megegyezés - tette hozzá.

Nem világos a kormányzati gazdaságpolitika sem: az egyik miniszter elmondja, hogy az ársapka rossz, mennie kell, majd a kormány meghosszabbítja az ársapkát. Azt mondja a pénzügyminiszter, hogy recesszió közelít, a gazdasági helyzet rossz, majd a miniszterelnök bejelent újabb adókedvezményeket és nagy léptékű beruházásokat, mintha választásokra készülne – sorolta Bod Péter Ákos a kommunikációs hibákat. Nem világos, hogy a kormány mit akar: megfogni az inflációt, akár recesszió árán, vagy tovább folytatni a kiadásokat. Egymást kizáró, ellentmondásos üzenetek érkeznek a magyar kormánytól, nem kell azon csodálkozni, hogy ezeket üzenetetek a pénzpiacok nem tudják dekódolni. A magyar gazdaságpolitikát, a forintot a térségünkhöz képest jóval nagyobb bizonytalanság övezi.

A két közgazdász egyetért abban, hogy bizalmi válságba kerül a magyar kormány, ám ebből nem kell, hogy pénzügyi válság legyen. Palócz Éva szerint ugyanakkor azt se lehet kizárni, hogy

a jelenlegi bizalmi válság egy olyan pénzügyi krízisben csúcsosodik ki, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) kell majd fordulnia a magyar kormánynak.

Ezt azonban a jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzet nem indokolja – hangsúlyozta . A probléma finanszírozási oldalról nem akut, nagy valószínűséggel tud a kormány hitelt felvenni a piacokról – igaz nagyon drágán. Egy IMF-hitel meg tudja hozni a hiányzó bizalmat, mert akkor annak feltételeként a gazdaságpolitikában rendet kell tenni – tette hozzá a  Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.

Gulyás Gergely kancellária-miniszter ugyanakkor – nyilvánvalóan politikai okokból – a tegnapi kormányinfón kizárta annak lehetőségét, hogy az Orbán-kormány az IMF-hez forduljon hitelkérelemmel. Az ugyanakkor kiderült, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal is folytak tárgyalások az IMF-fel. A miniszter szerint ezek azonban a szokásos gazdaságpolitikai konzultációk voltak, nincsenek összefüggésben hitelfelvételekkel.

A magyar kormány ugyanakkor rászorulna külső forrásokra, és a legkézenfekvőbb lenne megállapodni az Európai Unióval a 2021-27-es kohéziós támogatásokról, illetve a covid utáni Helyreállítási Alap (RRF) pénzeiről. Gulyás Gergely azt mondta: ha az RRF-ről nem lesz megállapodás, más forrásokból finanszírozzák a magyar gazdaságot. Itt piaci hitelfelvételekre célzott, amelyek sokkal drágábbak lennének, mint az uniós támogatások, vagy akár az uniótól felvett RRF-hitelek. Az RRF-támogatások és hitelek egy része ráadásul elveszik a magyar gazdaság számára, ha nem sikerül a magyar kormánynak elfogadtatnia terveit az Európia Bizottsággal az év végéig. Az uniós egyeztetéseket látva a forrásvesztés egyre biztosabbra vehető. 

Tovább száguld az infláció

Nagyot ugrik szeptemberben az infláció, és decemberig még növekedni is fog az árindex; az év végi csúcs akár 23 százalék is lehet – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nyilvánosságra hozott új Inflációs jelentésből. A szeptemberi ugrás az energiaárak emelésének következménye. Ez a következő egy évben 2,5-3 százalékkal növeli meg a fogyasztói árindexet. A következő hónapokban az aszálykárok miatt folytatódik az élelmiszerek áremelkedése is, ami ez további egy százalékponttal emeli az inflációt. 

Ezen a téren továbbra is nagyon erőteljes marad drágulás:

az idei 27 százalékos éves áremelkedésen felül 2023-ban további 22,6 százalékos ütemet várnak a jegybanki elemzők. 

Éves átlagban így idénre 13,5-14,5 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami 2023-ban 11,5-14 százalékra mérséklődik.

Az inflációs fordulatot a jegybank 2023 első negyedére várja – mondta sajtótájékoztatóján Balatoni András, az MNB igazgatója. A várakozásaik szerint 2023 elején megjelennek majd a magyar gazdaságban is az inflációcsökkenés jelei. Egyrészt ekkor már mérséklődnek a világpiacon a nyersanyagárak, és ez éreztetni fogja hatását a hazai fogyasztói árakban. Másrészt a megugró infláció miatt a lakossági fogyasztás, a kereslet is visszaesik, ami szintén az drágulás mérséklődést eredményezi. Az jegybank szerint 2023 második felében felgyorsul az infláció csökkenése. Ekkorra hatnak a jegybank monetáris politikát szigorító intézkedései, de nagyon erős bázishatások is segítik majd a gyors inflációcsökkenést – mondta Balatoni András. A jegybank szerint 2024 első felében a jegybanki célsávba eshet vissza fogyasztói árak emelkedése, vagyis 4 százalék alá esik a mutató.

A 2023 dezinflációs folyamatokat segíteni fogja a gazdasági növekedés leállása is. A jegybank adataiból látszik, hogy míg 2022 első felében mintegy 7 százalékkal nőtt a magyar GDP, a második félévben szó szerint leállt a növekedés. A gazdasági növekedés a nagyfrekvenciás – heti, havi, napi – adatok alapján 0 százalék lesz 2022 második felében. Az idei éves átlagos GDP-bővülés így 3-4 százalékra várható, jövőre pedig 0,5-1,5 százalékra csökken a jegybank szerint. Ez utóbbi előrejelzés nem nélkülöz némi optimizmust, hiszen a piaci előrejelzések között van olyan, amely markáns recessziót jósol 2023-ra a magyar gazdaságnak.

A jegybanki elemzők szerint 2024-ben a magyar gazdaság visszatérhet a normál növekedési pályára, erre az évre már 3,5-4,5 százalékos növekedést jósolnak. Ez viszont még messze van. A jegybankban arra számítanak, hogy jövőre a háztartások reáljövedelme 2,7-3,7 százalékkal csökken a várható inflációtól elmaradó béremelések miatt. Úgy kalkulálnak, hogy jövőre nemzetgazdasági szinten a bruttó bérek 7,5-8,6 százalékkal nőhetnek, persze ebben hatalmas különbségek lesznek. A csökkenő reáljövedelmek és a kis mértékben megugró munkanélküliség miatt 2023-ben a lakossági fogyasztás csökken, a fogyasztás visszaesésének mértékét 0,5-1,3 százalék közé teszik az elemzők. 

A rezsisokk és a növekvő hitelkamatok miatt egyre kelendőbbek a kisebb területű lakások, emiatt ezek gyorsabban is drágulnak. A nagyobb ingatlanokat egyre nehezebb eladni.