Egy nem nyilvános határozatban október végéig kifizetési tilalmat rendelt el az Orbán-kormány a költségvetési intézményeknél – írta meg a Telex. A lap értesüléseit a kabinet nem kommentálta, így azt nem is cáfolta.
A 2257/2022-es számot viselő dokumentum szerint október 31-ig érvényes kifizetési tilalom nem érinti a közoktatási, egészségügyi, gyermekjóléti intézményeket, akár állami, akár önkormányzati vagy más fenntartásban vannak.
Szintén kifizetik a béreket és más személyi juttatásokat, a nemzetközi szerződésekből és más jogszabályi kötelezettségekből származó kiadásokat, illetve az uniós programokhoz kapcsolódó támogatásokat.
Külön jogszabályok rendelkeznek a szociális támogatások, így a nyugdíjak kifizetéséről. Így praktikusan a kifizetési stop a minisztériumok és a költségvetési intézmények dologi, valamint beruházási számláit érinti, de ez utóbbiakat is csak akkor, ha nem rendelkezik arról külön jogszabály, mint például Paks 2-ről, vagy a Budapest-Belgrád vasútvonalról. Ennek eredményeként költségvetési szervek tartozásai nőnek átmenetileg a beszállítók felé, így a cégek fogják kényszerhitelezni az államot.
Súlyosan rombolja a jogállami normákat a kormány ezzel intézkedéssel
– nyilatkozta a Népszavának László Csaba címzetes egyetemi tanár. Az egykori pénzügyminiszter szerint ilyen intézkedést egy vállalat akkor hoz meg, ha fizetési nehézségekkel küzd, egy normálisan működő állam viszont ilyen döntést nem hozhat. Optimista vagyok, ezért nem gondolom, hogy valóban ekkora lenne a baj, hisz augusztus végén a kincstári számlán több mint 2000 milliárd forint állt, és ez nem fogyhatott el egy hónap alatt.
Ha viszont tényleg ekkora a zűr, akkor azt tanácsolom a kormánynak, hogy fáradjanak el Nemzetközi Valutalaphoz és kérjenek pénzügyi segítséget.
László Csaba szerint a kormányzati intézkedésnek az lehetne a mozgatója, hogy novemberre jelentős bevételeket várnak, ezért a kiadásokat visszatartják. Ám az nem tűnik életszerűnek, hogy november végére megegyezik a kormány az uniós pénzekről. A döntés mögött az lehet, hogy valamilyen okból az október végi hiányszámot a lehető legkisebbre akarják csökkenteni. Ez utóbbi esetben a statisztikát akarják szépíteni és ezzel a piacokat nyugtatni, bár ennek így, hogy ez kiszivárgott, már sok értelme nincsen – fogalmazott László Csaba. Az viszont mindenképp elfogadhatatlan, hogy az állam nem fizeti ki a beszállítóit – visszaél az erőfölényével. Az pedig, hogy a magyar állam nem képes a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni világbotrány – mondta az egykori pénzügyminiszter. László Csaba szerint kérdés, hogy mi lesz azokkal a cégekkel,
akik épp az állam késedelmes fizetése miatt nem tudják adókötelezettségeiket teljesíteni. Vajon őket barátságos elbánásban részesíti-e a NAV?
– tette fel a (költői) kérdés a közgazdász.
Augusztus végén az államháztartás hiánya elérte a 2870 milliárd forintot, az egész évre tervezett összeg 91 százalékát. Soha augusztusban még nem volt ilyen magas az államháztartás hiánya, ugyanakkor a magyar állam nem fizetésképtelen, hisz augusztus végén a kincstári folyószámláján 2266 milliárd forintnyi készpénz állt, vagyis nem arról van szó, hogy az állam fizetésképtelen lenne.
Nincs fék az Orbán-kormány kiadásain, nagyot ütött a forintgyengülés a büdzsénA Pénzügyminisztérium közleményben erősítette meg a zárolás tényét, a takarékoskodást addig folytatják, amíg az Oroszország elleni szankciók életben vannak. A rendeletben említett, engedélyezett kifizetéseken túl minden más számla kiegyenlítését a pénzügyminiszter engedélyezheti - írják a közleményben.
A Telex értesülései szerint a kifizetési stop – amely nem teljesen példátlan, hisz korábban is fordult már elő –, a választások után elrendelt, ám sikertelen zárolásokkal lehet összefüggésben, pontosabban, hogy azokat a tárcák elszabotálták. A lap szerint a kifizetési stopot épp azért rendelték el, hogy ezeket a zárolásokat áttekintsék. Ettől függetlenül nincs rózsás helyzetben az államháztartás: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy az Orbán-kormány nem tudja tartani a GDP 4,9 százalékára belőtt hiánycélt, az extra (750 milliárdos) gázvásárlásokhoz nyújtott kormánygaranciák miatt a hiány 6,1 százalék lesz. A következő hetekben folynak be a kincstárba májusban bevezetett extraprofitadók, ugyanakkor az őszi energiaszámlák a költségvetési szervek kiadásait jelentősen növelni fogják, ezért ebből a szempontból indokolt lehet az átmeneti kifizetési stop és a zárolások áttekintése.
Magasabb államháztartási hiányról, recesszióba süllyedő magyar gazdaságról beszélt Varga MihályAz MNB és a gázár megint elintézte a forintot
A szerda reggeli 407 forintos szintekről 415 forint fölé emelkedett az amúgy sem betonerős euró árfolyama – ez néhány órán belül 1,8 százalékos leértékelődés. A dollárral szemben szerda délelőtt 1,8 százalékkal értékelődött le a forint: egy zöldhasúért 432 forintot is kértek, ami új rekord.
A forint az elmúlt hónapokban számtalan ok miatt folyamatosan gyengült, mind az euróval, mind a dollárral szemben: a magas infláció, államháztartási és fizetési mérleghiány, az unióval folytatott vita, gázárak emelkedése mind-mind a forintot gyengítették. Kedden ráadásul a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy az alapkamat 13 százalékra növelése után nem lesz több emelés, hiába emelkedik még az infláció. Már ez a kijelentés is forintgyengítő hatású lehet, de az sem segített a forintnak, hogy az európai földgázárak tegnap újra megugrottak arra a híre, hogy az Balti-tengerben futó, Európát ellátó orosz gázvezetékeket több helyen is megrongálták. Az elmúlt hónapokban ugyanis főként a gázárak, a monetáris politikai és a várható uniós megállapodással kapcsolatos hírek mozgatták a forintpiacot. Így a két negatív hír lökte újabb mélypontra a forintot.
