Az utóbbi napokban futótűzként terjedt a hír egyes ázsiai Twitter-felhasználók körében, hogy katonai puccsal eltávolították a hatalomból és házi őrizetben tartják Csin-ping kínai elnököt. Bár szombaton valóban voltak furcsaságok Kínában, a hír minden bizonnyal kacsa. A híreszteléseknek az adhatott táptalajt, hogy a Kínai Kommunista Párt október 16-án kezdődő kongresszusán várhatóan harmadszor is pártelnökké választják meg Hszi Csin-pinget, így Mao Ce-Tung óta ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő vezető. Hszi személyi kultuszt alakított ki, s egyes értesülések szerint a legfőbb döntéshozó szervben, a Politikai Bizottság Állandó Tanácsában is akadnak olyanok, akik ellenzik hatalmának ily mértékű kiterjesztését. Előzőleg egy vezető legfeljebb csak két mandátumot vállalhatott a párt élén, illetve elnökként, de Hszi módosíttatta az alkotmányt.
A pletykák szerint, amikor Hszi Csin-ping Szamarkandban tartózkodott a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, a párt egyes emberei meggyőzték a KKP legfelsőbb vezetését, hogy távolítsák el a hadsereg éléről. Egy állítás szerint Hu Csin-tao volt elnök és Ven Csia-pao volt kormányfő rábeszélte Szong Pinget, az állandó tanács volt tagját, hogy vegye át az államfőtől a Központi Gárda (CGB) irányítását. Amikor Hszi Csin-ping tudomást szerzett a fejleményekről, azonnal visszatért Pekingbe, de szeptember 16-án a repülőtéren elfogták, és házi őrizetbe helyezték, hangzott a pletyka.
Akik elhitték a híreszteléseket, bizonyítéknak látták, hogy egy a közösségi médiában megosztott felvételen a kínai hadsereg 80 kilométeres konvoja haladt Peking felé. A videó azonban kevesebb mint 1 perces, valójában kevés katonai jármű látható a felvételen, ezért a hosszú katonai konvojról szóló állítás nem bizonyítható.
A pletykák hívei szerint az értesülést alátámasztja az is, hogy szombaton tömegesen törölték a repülőgép járatokat Pekingben, 6000 járatról szól a fáma. Más állítások szerint a járatok 60%-át törölték. Egyéb híresztelésekkel szemben ez könnyen ellenőrizhető a Flightradar24 járatkövető oldal segítségével, amely valóban azt mutatta, hogy a pekingi repülőtér szinte teljesen leállt. A járatok nagy részét törölték vagy státuszuk ismeretlen. Másrészt a portál azt mutatja, hogy Kína más nagy repülőterei, például Sanghaj és Hongkong rendben működnek. Arra nincs bizonyíték, hogy a járattörlések az állítólagos pekingi puccshoz kapcsolódnának. Egyes jelentések szerint a járatokat egy előre bejelentett katonai gyakorlat miatt nem indították el.
Ugyanakkor Kínában a hadseregnek nincs önálló politikai arculata, ezért szinte elképzelhetetlen egy olyan puccs, mint amilyen gyakori egyes afrikai országokban. Másrészt figyelemre méltó, hogy a katonai hatalomátvételről szóló "hírt" a közösségi médiában főleg az országon kívül élő kínai aktivisták, valamint nepáli és tajvani Peking-kritikus Twitter felhasználók tették közzé. A pletykák valóságtartalma tehát kezdettől fogva kétséges volt.
